1. Retro Rádió

Gödöllőn melyik iskolában tanított?

1975-ben, már tanárként kerültem Gödöllőre. Kezdetben az Imre úti, azaz a mai Erkel iskolában tanítottam, majd a Karikásban, azaz a mai Hajósban, majd ismét az Erkel Ferenc általános iskolában. Emellett egy ideig Budapesten a tanítóképzőben is oktattam.

Hogyan kapcsolódott gödöllői életébe a foci?

Mivel ekkor már kiöregedtem a versenyszerű nagypályás fociból, ezért Gödöllőn a városi kispályás bajnokságban szerepeltem jobb szélsőként és jobb hátvédként. A ’70-es-80-as években a helyigyáraknak és egyéb munkahelyeknek voltak csapatai szakszervezeti irányítással. Volt például a gépgyárnak, az incsei fatelepnek, a városi tanácsnak is csapata, én pedig a pedagógusoknál játszottam. Ennek megfelelően volt is számos pálya a városban. Kiterjedt bajnokság volt első-, másod- és harmadosztállyal. A bajnokságot a városi sportfelügyelőség szervezte, majd csak a rendszerváltással szűnt meg. A régi sporttársakkal a mai napig összejárunk.

És még a mai napig rúgják a bőrt is?

Én a tavalyi évig, 76 éves koromig szerepeltem az ún. veterán bajnokságban, azaz az 54 év felettiek bajnokságában. Ez ma már budapesti szervezésű amatőr foci. Volt idő, amikor a GEAC öregfiúk nagypályás csapatában is indultunk megyei szinten.

Tanáremberként adódhatott, hogy edzőként is tevékenykedjen.

Valóban, 1992 óta edzősködöm is. Az ekkor alakult Gödöllői Góliát Sportegyesület egyik alapítója voltam, ez a mai GSK jogelődje. A kollégák a „góliátos” tevékenységemre való tekintettel a GSK tiszteletbeli elnökének választottak. A GSK-ban ma kb. 650 gyerek edz, én a legkisebbekkel az 5-6 éves korosztállyal foglalkozom, nagyon nagy az érdeklődés.

Mit tart a GSK utánpótlás nevelés legnagyobb sikerének?

Ma már 5 felnőtt magyar válogatott játékosról mondhatjuk el, hogy a GSK-ban is tanult (Lovrencsics Gergő, Varga Roland, Nagy Dániel, Simon Krisztián, Tóth Barnabás). Ezen felül korosztályos válogatott játékosaink is vannak.

Edzőként mely készségeire tud ma leginkább támaszkodni?

Pszichológiai és pedagógiai érzék is kell ehhez a fajta munkához. Fontos például, hogy tudatában legyünk a csapaton belüli hierarchiának. . A szülőkkel is együtt kell tudni működni, a gyereknek az a legjobb, ha a szülő nem túlbuzgó. Sajnos ma már 10-12 éves kortól nagyon megy a „kütyüzés”, ez rányomja a bélyegét a játék közbeni koncentrációra is.

Amikor egy játékos kinövi a csapatát, tovább kell tudnia lépni. Ilyenkor a gyerek és a szülő legjobb, ha személyre szabottan választ.

1975-ben kerültünk Gödöllőre. Az Imre Utcai Iskolában kezdtem tanítani. A nejem pedig a Karikásba, ami akkor még a Légszesz Utcai Iskola volt. 1974-ben épült a Légszesz Utcai Iskola és 1975-ben kerültünk ide és ő oda került és onnan ment nyugdíjba. Megépült a központi műhely, ami a technika tantárgyhoz az anyagellátást és egyebeket csinálta. Ez a műhely a Kossuth Lajos utcában volt először, majd onnan átkerült a Légszesz utcába. És akkor én is átkerültem a Légszesz utcába tanítani, mint óraadó.  Imre utcában 4 évig tanítottam, utána óraadó voltam amíg át nem került a műhely a Légszesz utcába, utána ott és a Tanítóképző Főiskolán voltam óraadó.

Sándor, egyáltalán, hogy kerültek Gödöllőre? Az asszony? Ki csábította ide?

A Bárdos Pista, aki rögtön ide került, mert a felesége a Somodi Rózsa volt a Mihály Pistának, a városi rendőrkapitánynak a keresztlánya. És akkor ők 1972-ben a főiskola után kerültek ide Gödöllőre. Akkor már a Stromfeld házak épültek sorba, folyamatos beköltözés volt Gödöllőre. Épült 1974-ben az új iskola, a Légszesz úti iskola, ahová kerestek sok pedagógust. Fábri Miska bácsi volt az, aki idehozott.

És hol laktak? Volt pedagógus szálló?

Akkor még nem volt, csak utána lett. Akkor szanált házak voltak a Kossuth Lajos utcába. Pontosabban a Szabadság téri, nem tudom mennyire emlékeznek a Szabadság térnek a sorára, a HÉV melletti sorra. Ugye még nem volt az Erkel Ferenc Iskola hanem csak az Imre utcai Iskola volt. A belső részen már voltak házak és a bejárati útnál ott volt a dékán féle ház, a dékán Tóni bácsinak a háza, aki  iskolaigazgató volt. De szanálták a házát, és ők beköltöztek emeletes házba és a szanált épületbe berakott bennünket a Miska bácsi. Ott voltunk míg le nem bontották, aztán átkerültünk a Patak térre egy tanácsi lakásba. Majd vettünk lakást a Kossuth Lajos utcába 37-ben. 1988-ban épült meg a házunk Blahán. 

Hány generációt tanít? Tanított?

Hányat? 75-ben voltak 10 évesek, akikkel kezdtem és azok 1979-ben végeztek. Az volt az első osztály. 1995-től 2004-ig 9 év, ami kimaradt a tanításból, mert akkor épp más foglalkozásom volt. Varrógép kereskedéssel foglalkoztam. 

Hát ezt, hogy találta ki?

Jött. Igény volt a varrógép alkatrész, varrógép kereskedésre. Akkor még volt Magyarországon 250 varroda, vagy több. Aztán rá pár év múlva folyamatosan szűnt meg az összes. Minden varrást kivittek külföldre. És leginkább Kínába és a fejlődő országokba, mert ott a munkaerő nagyon olcsó volt. Nagy kár volt, mert sok hölgynek megszűnt a munkája. 

Mi a kedvenc helye Gödöllőn? Vagy helyetek? Hova szeretnek járni-menni?

 A Teleki Pál Egyesületben vagyunk Miska bácsi révén. Sokat kirándulunk.

Edzősködik is még?

Még mindig edzősködöm.

És kiket?

Kicsiket, óvodásokat, 6-7 éveseket. 

Hogy jutott éppen ez a korosztály?

Úgy, hogy én választottam. Mert voltam nagyobb gyerekekkel is korábban. 1992-ig nem edzősködtem. Akkor elvégeztem az edző képzést és elkezdtem nagyobb gyerekekkel foglalkozni. Láttam, hogy annak van értelme, hogyha a legkisebbekkel kezded. Mert ott lehet a legtöbbet fejlődni és fejleszteni. Ők még önzetlenül szeretnek futballozni. Már később a nagyobbaknál nem mindenkire jellemző. 

És csak fiúk vannak a pályán?

10 éves korig még lányok is jöhetnek, de már a GSK-ba vannak önálló lány csapatok, vagy négy. Felnőtt is van. És akkor U19 meg U16, meg U14. Lehet már öt is van.

Mennyi edzést tart egy héten?

Heti kettőt. Ugyanazokkal a kicsikkel. Általában egy-két, max. három hétig vannak nálam és utána megy tovább feljebb. 650 gyerek van a GSK-ba és 32 edző. 

Akkor mindenki Sándornál kezd?

Ez így egészen nem igaz, mert vannak akik később jönnek, később kapcsolódnak be. Aki óvodásként jön az nálam van. Meg a Kerecsényi Norbiéknál, akik kijárnak az óvodákba. Én már nem járok ki, ahhoz én idős vagyok. Volt amikor jártam. 2009-ben mentem nyugdíjba és onnan kezdve csak ezzel foglalkozom. 1992-ben megalapítottam a Gödöllői Góliát Sportegyesületet.

Az alapítója a Góliátnak?

Igen. Ott komoly sikereket értünk el. 5 válogatott játékost adtunk: Lovrencsics Gergő, Nagy Dániel, Simon Krisztián, Varga Roland és Tóth Barna.

És amikor jönnek, akkor a nyakába borulnak?

Igen-igen. De nem egyedül voltam az alapító. Én voltam az elnök és edzettem is a gyerekeket.  A Góliát 2009-ig működött. Tulajdonképpen maga az egyesület megalakulása 1995 és 2009-ig működött. 1992-ben már „Góliátoztunk”, de nem volt egyesületünk csak csapataink voltak, akikkel jártunk az országos rendezvényekre. Minden évben volt egy országos torna. Kezdetben a Népstadionban volt, aztán mikor a stadiont elkezdték már lebontani, akkor a Népligetben a Fradinak a sportcentrumában voltak az országos döntők. Minden évben részt vettünk. A Góliát történetének egyedüli olyan városa vagyunk, amelyik egy évben két korosztályban első lett. 1989-től, a rendszerváltáskor kezdődött az országos góliát és 2009-ben szűnt meg. Ez elég hosszú idő és azalatt nem volt olyan nyári országos torna, hogy abba négy korosztályba, lányok-fiúk külön csapatok, egy városból két korosztály első lett volna.

Mikor volt a legjobb Gödöllő országosan a fiatalok utánpótlásában? Ez az időszak volt?

Ez az időszak volt. Ebben az időszakban volt egy csapatban Varga Roland, Nagy Dani és Simon Krisztián.

És most mit lát, hogy áll Gödöllő? Az országos átlag hozzuk?

Nagyon jól. És igen, hozzuk. Olyan jól állunk, hogy például az MLSZ által szervezett bajnokságban, ami azt jelenti, hogy az ország mondjuk U16-os korosztályos csapatai között a legjobb 12 csapat az 10 akadémia és egy-egy csapat keletről és nyugatról. És a keleti az Gödöllő. 

És mit gondol ez min múlik? Sándor nem is  testnevelés tanár volt. Hogy építették fel? 

Nem, én nem. Elvégeztem kettő fajta edző képzést. A Testnevelési Egyetem edző képzését, utána meg a B licenc-es képzést.

Akkor hobbiból jött ez a foci szerelem?

Igen. 5 éves koromtól. 

Kellett az edző csapat, hiszen össze kellett rakni a Góliáthoz. Hányan voltak? Hányan kezdték el? Hol edzettek?

Először 11 edző volt, amikor 2009-ben a GSK megalakult. Utána úgy növekedett, hogy most 32 edző van. Az egyetemen a két szabadtéri pályán. A fölső pályán nem volt olyan alkalom, hogy ne fújt volna a szél.

Milyen volt a sportélet akkoriban Gödöllőn?

Amikor ide kerültem, akkor az Imre utcai Iskolában testnevelő tanár volt a Kirshoffer Jóska. Rögtön azt mondta, hogy: Gyere! Kivitt az egyetemre, hogy mostantól kezdve itt atlétika bíró leszel. Akkor olyan atlétikai élet volt az általános iskolákban, hogy minden héten voltak versenyek, nem csak diákolimpia. Ott versenybíróskodni kellett, időt mérni, távolságot. Ha jól tudom több, mint húsz sportág működött Gödöllőn már akkor. Olyan sportágak is voltak, amelyek kevesebb embert mozgattak. Komoly sakk csapata volt Gödöllőnek és utánpótlás képzése is. Mondhatjuk a kosárlabdát, a kézilabdát, vívást. Vízilabda nem volt, mert nem volt uszoda. Rengeteg labdajárték volt, például MB1-es gyeplabda csapata volt. A Ganzból kinőtt egyesületnek volt gyeplabda csapata válogatott játékosokkal. Asztaliteniszről nem is beszélve. Orgoványi Imre volt az első edzője Tóth Krisztinának, aki  válogatott lett és 5-ször volt Olimpián, VB-n voltak bronzérmesek a párjával.

Mikor fejezi be az edzősködést?

Nem tudom. Amikor mondják, hogy nem kell jönnöd, de Rózsavölgyi Sanyi nem mondja. Amikor megalapítottam a Góliátot, akkor ő rögtön az elnökségi tagom lett. Folyamatosan segített engem. Most meg én segítem őt!

Múltidézés Rácz Barnabás gödöllői hangszerrestaurátorral

Képzeld el, hogy van egy időgépünk. Nem akárhová visz, hanem Gödöllő elfeledett, meghatározó pillanataiba, olyan időkbe, amelyekről keveset beszélünk, vagy amiről akkor még nem tudtuk, hogy fontosak. Mi történhetne, ha visszatérhetnénk ezekbe a pillanatokba? Mit találnánk ott és mit változtatnánk meg, ha lenne rá lehetőségünk? Ezekről kérdeztük Rácz Barnabást.

Úgy tűnik bárhová is megyünk vissza a történelemben, Gödöllőn nagy kulturális élet zajlott…

Igen, bár engem tizenéves koromban leginkább az a kultúra érdekelt, amit anyámék erőszakkal belém akartak verni…
Mert hát min járt a fejem? Akkoriban zenész akartam lenni, zenekart akartam alapítani. Anyámmal elmentünk néha az egyetemi színház terembe, voltak irodalmi estek, mondjuk Bárdy Györggyel. Aztán a nyolcvanas évek közepétől már nagyon jó jazz koncertek voltak Gödöllőn, Saturnus együttes az egyetemen, Szakcsival. Kilencvenes években rengetegszer jött a Dés a Trio Stendhal-al, meg akkor már a művházban is elég változatos zenei élet zajlott.

Játszol hangszeren?

45 éve készítek nagybőgőket, bőgőn tudok valamilyen szinten játszani, de mindig basszusgitározni akartam, ezt elég későn kezdtem el, 24 évesen. A művelődési házban volt egy jazz improvizációs tanfolyam, ott alakultunk meg, mint zenekar. Jazz, jazz-rockot játszottunk, sokszor felléptünk művházban, Ki Mit Tud-on és a környékbeli településeken. A mai napig játszom, van egy ilyen hetvenes-nyolcvanas évekbeli funk-disco fúziós bandánk. Fellépünk május 8-9. Gödöllőn a moziudvarban.

Volt valami különleges hangszer, amit restauráltál?

Szerencsére sok ilyen volt. Épp a múlt héten ment ki a műhelyből egy milánói színház padlásán talált, 1760 körült készült nagybőgő, ami színpadi kellék volt, mert nem is tudták, hogy mi van a kezükben. Ennek a restaurálását fejeztük be éppen most, négy hónap alatt.

Hangszert is készítesz?

A legbüszkébb arra vagyok, hogy a Magyar Állami Operaház kortárs hangszerkészítőtől még nem rendelt hangszert, és mégis, 8 évvel ezelőtt jött egy megrendelés négy nagybőgőre, amelyeket a mai napig használnak a zenekari árokban. Erre azért felkapta a szakma is a fejét.

Mit tudhatunk meg a műhelyed történetéről?

A műhelyem Gödöllőn van a Bethlen Gábor utcában. A nagyszüleim háza volt, azelőtt pékség és kocsma. 1949-ben vette meg nagypapám a házat. 94-től nyitottam ott a műhelyemet, közel 150 nagybőgő készült azóta ott, és közel 30 tanítványom volt.

Ha Gödöllő egy fájából készíthetnél hangszert, az melyik lenne?

Évekkel ezelőtt volt egy hatalmas vihar az alsóparkban, azóta ott van kidőlve egy fa. Arra sétáltunk egy barátommal és a kidőlt fát nézegetve megláttuk benne azokat a mintázatokat, amiket úgy hívunk, hogy habos vagy fodros. Ez a fa valószínűleg egy kőris, gondolkoztam is, hogy kihez kellene fordulni, de sajnos ez elmaradt, azóta pedig elkorhadt…

Ez az időgép talán nem létezik. De a hangszerek, emlékek és a város emlékei mégis visszarepíthetnek bennünket – ha figyelünk rájuk.

A Kuflik csapata köszönti Varga Árpádot a gödöllői aranykoszorús műkőkészítő mestert, a Gödöllői Városi Könyvtár szervezésében megvalósuló Egy város titkai című vetélkedő keretében készített interjú alkalmával.

Árpád fél évszázados szakmai munkásságának, példaértékű szakmai pályafutása és önzetlen közösségi tevékenységének elismeréseként tavaly átvehette a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete által odaítélt Szakmai Életműdíjat.

Az interjú során Varga Árpádot, mint a Varga és Fiai Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezzük a gödöllői iparos életről, a gödöllői iparos családokról és a város általa őrzött titkairól.

Első kérdésünk, hogy hogyan kapcsolódik Gödöllőhöz, mióta lakik itt Gödöllőn?

Kistarcsán születtem, 1954-ben, és 14 éves koromban kerültem ide ipari tanulónak Stógl Bélához. Azóta gyakorlatilag Gödöllőhöz kötött a munkám. 1971-ben letettem a mestervizsgát és 1975. november 4-én kiváltottam az ipari engedélyt itt Gödöllőn.

Munkásságának 50. évfordulójához és a Szakmai Életműdíjhoz gratulálunk!

Miből szerzett mestervizsgát pontosan?

Én műkőkészítő mester vagyok.

Hogyan kell elképzelni akkoriban az iparosok életét? Ismerték egymást a szakma képviselői?

Az aktív iparos életbe belekerültem és itt nagyon sokat dolgoztunk, nagyon sokat foglalkoztunk a helyi iparossággal. Hogyne, az iparosok egymást nagyon jól ismerték és segítették is, például a Juhász Dezső bácsi a városban egyedül volt kádár, akkor a Linkes Béla bácsi meg a kovács, a Csontos Pali bácsi meg a kolléga. Én a tisztelője voltam neki. És ott van ugye a Fülöp Pisti, akinek az apukája autószerelő volt, a Kőrösi Sanyi, autószerelő, a Varjú Laci, esztergályos, Varga Miklós, géplakatos, Kajzer Franci, tetőfedő, aki nekem most is nagyon jó barátom.

Ha jól értjük, akkor az iparosok körében nagy volt az összetartás. Mesélne erről egy kicsit bővebben?

Gyakorlatilag egy nagyon-nagyon pezsgő iparos élet volt, minden évben volt több rendezvény, farsangi bál, szilveszteri mulatság, disznótoros, vagy őszi szüreti bál. Nagyon híres volt az iparosság dalárdája, volt foci csapata, kirándulásokat, buszkirándulásokat is szerveztünk.

Mik voltak az első munkái?

Többnyire síremlékek, ablakpárkányok, lépcsők és kerítésfedkövek voltak, ez tette ki a munkák nagy részét.

Mi volt a legegyedibb megkeresése?

Mindig voltak kihívások, például a Szépművészeti Múzeumban kellett készíteni szobortalapzatokat, viszont óriási méretűek voltak. Úgy oldottuk meg, hogy belül ki volt könnyítve, hungarocellel. Amikor szállítottuk be a köveket, meglepődve nézték az emberek, hogy ekkora betonoszlopokat két ember a hóna alatt visz be. De említhetném a Boldogkőváraljai kútfelújítást is, ahol a várbeli kutat újítottuk fel.

Gödöllőhöz milyen munkái kapcsolódtak?

Egyszer Pécsi Ildikó felhívott, hogy az Erzsébet királyné szobra mellett lévő sziklánál a betűket kellene rendbe tenni. A tetején van egy korona, az abban lévő keresztet is mi helyeztük oda. Az alsóparkban, a Világfánál is rendbe raktuk a betűket.

A Máriabesnyői kegytemplomnál bal oldalt található a meg-nem-születettekért emlékmű, a Prágai kis Jézus, annak van egy gyönyörű talapzata, amit a fiamék készítettek. A Mária kutat és az egész oltárnak a szerkezetét, hatalmas, 5 méteres oszlopokat is mi készítettük oda. A városban számos helyen a keresztek, emlékhelyek kialakítása is a mi kezünk munkáját viseli. 

Máriabesnyőn elkészítettük Teleki Pál gróf sírját, 1991-ben.

Ezen kívül a Premontreibe is csodálatos dolgokat csináltunk akár a sírkertbe, vagy a templomba szarkofágot készítettünk.

A Nemzeti Együvé Tartozás parkjában 2010-ben elhelyezett pozsonyi csata emlékműve kapcsán is mi készítettük a táblákat és a burkolatot.

Tud olyan érdekességről mesélni, amiről kevesen tudnak csak Gödöllőn?

A Szentháromság templomban lévő stációsorozatnak az az érdekessége, hogy azok élő embereknek a kezei, azok vannak leformázva és utána kifaragva.

Ez tényleg érdekes, ezt valószínűleg csak kevesen tudhatják.

Volt esetleg olyan munkájuk, amivel kapcsolatban valami régi titokra derült fény?

A kastélykápolna helyén eredetileg a (Gödöllő) község református temploma állt. Annak a küszöbe mind a mai napig az eredeti református templomnak a köve, ami a sekrestyéből a templomba vezet.

Azt például hallomásból tudom, hogy honnan kapta a nevét a Táncsics Mihály utca. A Balogh kályhásnak az édesanyja említette, hogy Táncsics itt bujkált, volt valami freskó jellegű egy ottani ház homlokzatán. Egy két vagy három méteres hosszú fatároló volt a boltív alatt, kb. 60-70 centi széles, aminek a tetejét fel lehetett nyitni. Az alján egy kb. 60×60-as hely volt, abba feküdt bele, ott éjszakázott, ott bujdosott. Előtte kint volt egy fotel, azt nappal használta.

És mire a legbüszkébb ezek közül? És miért?

A gyerekeimre. Meg az unokáimra. Rájuk vagyok a legbüszkébb, mert fantasztikusak.

Nagyon szépen köszönjük, hogy vállalta az interjút, nagyon sok mindent megtudtunk Gödöllőről Árpád érdekfeszítő, sokszor humoros beszámolóit hallgatva.

Egy közös fotót készíthetünk Önnel?

Természetesen. És én köszönöm a lehetőséget.

Interjú Prof. Dr. Heltai Györggyel