Szitha Miklós, a magyar állam által adományozható legmagasabb zenei kitüntetés, a Liszt Ferenc díjas Talamba ütőegyüttes egyik zeneszerzője.
Az együttes -az ország különböző részeiről származó- három zenésze Gödöllőn lelt közös otthonra. A kultúra támogatásáról híres város adott nekik próbatermet és új életet 2007-ben, s a Talamba tagjai a mai napig ide térnek haza.
A számos hazai és nemzetközi díj mellett 2010-ben Gödöllő Kultúrájáért Díjban, 2015-ben pedig Gödöllő Városért Díjban részesültek.
Poharus Péter, aki I. Nagy Lajos hűséges udvari lovagja volt, szolgálataiért a királytól értékes adományokat kapott. Ezek között szerepeltek az 1349-ben oklevélben neki adományozott birtokrészek Gödöllő (akkori Gudulleu) és Szada (akkori Zada) településeken.
Péter, aki nemesi ranggal bírt és udvari vitéz volt, napjának nagy részét a lovagi, vitézi feladatok tették ki, egyúttal az ő neveltetésébe kerültek a hat-hétéves fiúgyermekek is. Gödöllő és Szada határában létezett egy óriási földterület, melyet Gödöllő környékének messze földön híres, legjobb minőségű legelőjeként tartottak számon abban az időben, ahol a királyi lovakat tartották.
A királyi udvar kegyeltje és legkiválóbb vitéze, Péter javaslatára az uralkodó hozzájárult egy harci aréna megépítéséhez. Péter, hogy az uralkodó kedvében járjon, az arénában létrehozott vízfelszín neveként az ’Úr-réti tavat’ adta.
Az aréna nyitott volt, s alkalmas volt mind szárazföldi, mind vízi csaták megrendezésére. A vízi csatákhoz az arénát a közeli bővizű forrásból töltötték fel. A lovagok izgalmas csatákat vívtak, rendszeresen sárkányhajókkal gyakorlatoztak.
Ez idő tájt a király bányászokat küldött az ország minden részére, akik arany nyomára bukkantak a közelben. A király utasítására bányát nyitottak, ahol elkezdődött a telérek kinyerése. Az innen származó aranyból verték azt a királyi aranyforintot, aminek köszönhetően Magyarország gazdasága fellendült. Néhány évvel később a bányában egy rejtélyes baleset történt, aminek során a forrást addig tápláló föld alatti tó fala átszakadt, s a víz a tárnákba zúdult. Ez a forrás örökre elapadt, de a víz egy alacsonyabban fekvő részen újra előbukkant, ami a mai Rákos patak forrása lett.
Erzsébetnek és Ferenc Józsefnek a koronázást követően, 1868-ban Magyarországon született meg legfiatalabb gyermeke, Mária Valéria. Erzsébet királyné a magyarok iránt érzett szeretete miatt ragaszkodott ahhoz, hogy magyar földön adjon életet újdonsült gyermekének. 1868-ban már az új főhercegnővel érkezett meg Gödöllőre, s a királyi pár itt keresett neki dajkát Gödöllőn vagy környékén. A gyermeket édesanyja magyar nyelven kívánta tanítani, gondoskodott róla, hogy magyar legyen az anyanyelve.
A gyermek dajkájának Orbán Rózsi szadai lakost választották. A kis Valériát kiskorától fogva napi rendszerességgel vitték Gödöllőről Szadára, mert Sisi kifejezetten szerette a kettő település között elterülő erdő csodálatos látványát. Erre a célra építették meg a két város között titokban közlekedő, császári kisnyomtávú vonatot, melyet Valéria a mozdony szót helyettesítendő, első szavaként kiejtett ’Muki’-ként neveztek el.
Történt egyszer, hogy felnőtt kísérete nélkül utazott az ötéves Valéria a dajkához anyukája két kedvenc kutyájával. Hatalmas vihar kerekedett, s a két kutya az erdőben szökellő szarvast meglátva leugrott a vonatról, s a szarvas nyomába eredt. A szarvast a két kutya utolérte, s az az életéért küzdve védekezni kezdett, melynek áldozata a két kutya lett. Valéria, mérhetetlen szomorúságot érzett, s többé nem utazott a Mukival, melyet röviddel ezután meg is szüntettek. Ferenczy Idától származó információ szerint azonban a megszüntetésnek nem ez volt az egyedüli és kizárólagos indoka. A kisvonatot gőzzel hajtották, mely óriási füstfelhőt eregetett, mely Sisi orvosai szerint a királynénál akkorra már diagnosztizált tüdőbetegséget, s állapotát jelentősen rontotta, így a kis Mukitól Erzsébetet eltiltották.
Létrehozni és működtetni az “Így neveld a gyerekedet” Klubot
Könyvet írni a munka és a családi élet egyensúlyáról
Kifejleszteni egy fogamzásgátló módszert és levédetni azt
Elvégezni egy gombaszakértői tanfolyamot
Megalapítani a La Leche Ligát, és népszerűsíteni a szoptatást az anyák körében
Blogot vezetni az udvari etikettről, azaz, hogyan viselkedjünk nyilvánosan
Elvégezni egy kalligráfia tanfolyamot
Alapítani egy házasságközvetítő céget uralkodó családok számára, ami praktikus tanácsokkal látja el az ügyfeleit az egyes udvarok sajátosságairól, szokásairól
Kozmetikai kezelésen részt venni, és konzultálni himlőhely eltávolításról és arcplasztikáról
Törzsvásárlói kártyát szerezni a Humanic cipőboltban
Gyerekeivel együtt fellépni a Savaria táncversenyen
Fényparkot működtetni a Kastélypark területén
Limerick
A Habsburg Birodalom feje Mária Terézia, Kinek fő a feje, ha elvész Szilézia, Korabeli modern anya, a gyerekágy mellett tiszta para, Nevelési utasításaiban túlteng a kritika.
Vicces sírvers
Itt nyugszik Mária Terézia óriási birodalom és gyerekcsapat anyja. Tizedik szülése után sóhajtja: Mikor lesz már antibébi pirula?!
A Kuflik csapata köszönti Varga Árpádot a gödöllői aranykoszorús műkőkészítő mestert, a Gödöllői Városi Könyvtár szervezésében megvalósuló Egy város titkai című vetélkedő keretében készített interjú alkalmával.
Árpád fél évszázados szakmai munkásságának, példaértékű szakmai pályafutása és önzetlen közösségi tevékenységének elismeréseként tavaly átvehette a Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete által odaítélt Szakmai Életműdíjat.
Az interjú során Varga Árpádot, mint a Varga és Fiai Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezzük a gödöllői iparos életről, a gödöllői iparos családokról és a város általa őrzött titkairól.
Első kérdésünk, hogy hogyan kapcsolódik Gödöllőhöz, mióta lakik itt Gödöllőn?
Kistarcsán születtem, 1954-ben, és 14 éves koromban kerültem ide ipari tanulónak Stógl Bélához. Azóta gyakorlatilag Gödöllőhöz kötött a munkám. 1971-ben letettem a mestervizsgát és 1975. november 4-én kiváltottam az ipari engedélyt itt Gödöllőn.
Munkásságának 50. évfordulójához és a Szakmai Életműdíjhoz gratulálunk!
Miből szerzett mestervizsgát pontosan?
Én műkőkészítő mester vagyok.
Hogyan kell elképzelni akkoriban az iparosok életét? Ismerték egymást a szakma képviselői?
Az aktív iparos életbe belekerültem és itt nagyon sokat dolgoztunk, nagyon sokat foglalkoztunk a helyi iparossággal. Hogyne, az iparosok egymást nagyon jól ismerték és segítették is, például a Juhász Dezső bácsi a városban egyedül volt kádár, akkor a Linkes Béla bácsi meg a kovács, a Csontos Pali bácsi meg a kolléga. Én a tisztelője voltam neki. És ott van ugye a Fülöp Pisti, akinek az apukája autószerelő volt, a Kőrösi Sanyi, autószerelő, a Varjú Laci, esztergályos, Varga Miklós, géplakatos, Kajzer Franci, tetőfedő, aki nekem most is nagyon jó barátom.
Ha jól értjük, akkor az iparosok körében nagy volt az összetartás. Mesélne erről egy kicsit bővebben?
Gyakorlatilag egy nagyon-nagyon pezsgő iparos élet volt, minden évben volt több rendezvény, farsangi bál, szilveszteri mulatság, disznótoros, vagy őszi szüreti bál. Nagyon híres volt az iparosság dalárdája, volt foci csapata, kirándulásokat, buszkirándulásokat is szerveztünk.
Mik voltak az első munkái?
Többnyire síremlékek, ablakpárkányok, lépcsők és kerítésfedkövek voltak, ez tette ki a munkák nagy részét.
Mi volt a legegyedibb megkeresése?
Mindig voltak kihívások, például a Szépművészeti Múzeumban kellett készíteni szobortalapzatokat, viszont óriási méretűek voltak. Úgy oldottuk meg, hogy belül ki volt könnyítve, hungarocellel. Amikor szállítottuk be a köveket, meglepődve nézték az emberek, hogy ekkora betonoszlopokat két ember a hóna alatt visz be. De említhetném a Boldogkőváraljai kútfelújítást is, ahol a várbeli kutat újítottuk fel.
Gödöllőhöz milyen munkái kapcsolódtak?
Egyszer Pécsi Ildikó felhívott, hogy az Erzsébet királyné szobra mellett lévő sziklánál a betűket kellene rendbe tenni. A tetején van egy korona, az abban lévő keresztet is mi helyeztük oda. Az alsóparkban, a Világfánál is rendbe raktuk a betűket.
A Máriabesnyői kegytemplomnál bal oldalt található a meg-nem-születettekért emlékmű, a Prágai kis Jézus, annak van egy gyönyörű talapzata, amit a fiamék készítettek. A Mária kutat és az egész oltárnak a szerkezetét, hatalmas, 5 méteres oszlopokat is mi készítettük oda. A városban számos helyen a keresztek, emlékhelyek kialakítása is a mi kezünk munkáját viseli.
Máriabesnyőn elkészítettük Teleki Pál gróf sírját, 1991-ben.
Ezen kívül a Premontreibe is csodálatos dolgokat csináltunk akár a sírkertbe, vagy a templomba szarkofágot készítettünk.
A Nemzeti Együvé Tartozás parkjában 2010-ben elhelyezett pozsonyi csata emlékműve kapcsán is mi készítettük a táblákat és a burkolatot.
Tud olyan érdekességről mesélni, amiről kevesen tudnak csak Gödöllőn?
A Szentháromság templomban lévő stációsorozatnak az az érdekessége, hogy azok élő embereknek a kezei, azok vannak leformázva és utána kifaragva.
Ez tényleg érdekes, ezt valószínűleg csak kevesen tudhatják.
Volt esetleg olyan munkájuk, amivel kapcsolatban valami régi titokra derült fény?
A kastélykápolna helyén eredetileg a (Gödöllő) község református temploma állt. Annak a küszöbe mind a mai napig az eredeti református templomnak a köve, ami a sekrestyéből a templomba vezet.
Azt például hallomásból tudom, hogy honnan kapta a nevét a Táncsics Mihály utca. A Balogh kályhásnak az édesanyja említette, hogy Táncsics itt bujkált, volt valami freskó jellegű egy ottani ház homlokzatán. Egy két vagy három méteres hosszú fatároló volt a boltív alatt, kb. 60-70 centi széles, aminek a tetejét fel lehetett nyitni. Az alján egy kb. 60×60-as hely volt, abba feküdt bele, ott éjszakázott, ott bujdosott. Előtte kint volt egy fotel, azt nappal használta.
És mire a legbüszkébb ezek közül? És miért?
A gyerekeimre. Meg az unokáimra. Rájuk vagyok a legbüszkébb, mert fantasztikusak.
Nagyon szépen köszönjük, hogy vállalta az interjút, nagyon sok mindent megtudtunk Gödöllőről Árpád érdekfeszítő, sokszor humoros beszámolóit hallgatva.
