5. Elveszett kincsek

Élő Örökség 2075

Gödöllő négy ikonikus épülete egy klímához alkalmazkodó jövőben

Egy elképzelt, körülbelül 50 évvel későbbi Gödöllőt mutatunk be, ahol a város történeti épületei nem pusztán megőrzött műemlékek, hanem aktív szereplői a mindennapi életnek.

Ebben a jövőben a klímaváltozás hatásai már érezhetőek: hosszabbak és forróbbak a nyarak, felértékelődik az árnyék, a víz, a hűs közösségi tér. Gödöllő a meglévő épített örökségéből hoz létre egy új, emberléptékű városi hálózatot.

A megálmodott korszak

A 2075 körüli Gödöllő nem high-tech nagyváros, inkább egy olyan város, amely megtanult együtt élni a megváltozott klímával.

A közterek zöldebbek, az épületek körül árnyékoló és vízmegtartó rendszerek jelennek meg. A technológia jelen van, de nem uralja a képet.

A stílus: bio-szecessziós klímaörökség

Ez a képzeletbeli építészeti nyelv három forrásból építkezik:

1. Történeti örökségből
A meglévő épületek karaktere megmarad.

2. Természeti motívumokból
A szecesszió növényi ornamentikája újraértelmeződik: indás árnyékolók, levélmintás felületek, halminták, organikus vonalvezetés, zöld homlokzati és udvari elemek jelennek meg.

3. Klímaadaptív technológiából
Napelemes tetők, esővízgyűjtés, párásítás, vízvisszatartó kertek, robotikus növénygondozás.

A négy épület egy-egy alapvető emberi és városi funkciót képvisel:

  • Kútház – víz és mikroklíma
  • Hamvay-kúria – emlékezet és kultúra
  • Erzsébet szálló – vendégfogadás és regeneráció
  • Testőrlaktanya – védelem és közösségi gondoskodás

1. Kútház – A Víz Oázisa

A kútház esetében a jövőbeli koncepció közvetlenül az eredeti funkcióból indul ki. Az épület egykor a vízellátáshoz kapcsolódott, később elvesztette ezt a szerepét, majd új funkciót kapott. A jövőben ismét visszatér a vízhez, de már kibővített jelentéssel.

A 2075-ös kútház nem csupán technikai vízpont, hanem közösségi vízkert ésmikroklíma-oázis. Az emberek ide érkeznek vizet tölteni, megpihenni, árnyékot keresni, találkozni.

A régi, kis léptékű, sokszögű épület megmarad, köré pedig egy könnyed, oldalról nyitott pavilonréteg kerül. Ez az új réteg árnyékot ad, vizet gyűjt, napelemeket hordoz, és összeköti az épületet a környező zöldfelületekkel.

2. Hamvay-kúria – Az Emlékezet Háza

A Hamvay-kúria Gödöllő egyik legrégebbi és legtöbb történeti réteget hordozó épülete. Volt nemesi kúria, vendégfogadó, szálloda, gyógyszertár, iskola, mozi és múzeum.

A koncepcióban a Hamvay-kúria élő emlékezetközponttá alakul.

A sárga barokk homlokzat és a múzeum/mozi karaktere megmarad, de a tér körül zöld, árnyékolt városi fórum alakul ki. A homlokzat előtti és udvari terek hűsítő, pihenésre alkalmas közösségi helyekké válnak.

Itt a technológia az emlékezést szolgálja: holografikus „időablakok” idézik meg a régmúltat.

3. Erzsébet szálló – A Regeneráció Háza

Az Erzsébet szálló különlegessége, hogy eredetileg közösségi-városi funkcióhoz kapcsolódott, majd szállodává alakult. A jövőben ez a kettősség tovább él: az épület egyszerre fogad vendégeket és szolgálja a város lakóit.

A koncepcióban az Erzsébet szálló vendégház és regenerációs központ. Olyan hely, ahol a látogatók, turisták, kutatók, diákok és helyiek megpihenhetnek egy forróbb, szélsőségesebb klímájú városban.

A szecessziós épület eleganciája megmarad, de megjelennek rajta a jövő finom rétegei: zöld homlokzati elemek, árnyékoló loggiák, tetőkert, víztakarékos hűtés, holografikus útbaigazítás, diszkrét hotelrobotok.

A földszint nyitottabbá válik, a város felé vendégfogadó térként működik. Az épület nem elszigetelt hotel, hanem a városi élet egyik hűs, elegáns menedékpontja.

4. Testőrlaktanya – A Gondoskodás Háza

A Testőrlaktanya eredeti jelentése az őrzéshez, védelemhez és rendhez kapcsolódik. A jövőbeli koncepció ezt nem katonai értelemben viszi tovább.

A 2075-ös Testőrlaktanya olyan hely, amely hőhullámok, nagyobb közösségi események vagy krízishelyzetek idején szervezőpontként működik, a hétköznapokban pedig kiállításoknak, rendezvényeknek és közösségi programoknak ad helyet.

A történeti, elegáns épület megmarad, a park felé pedig árnyékolt, nyitott, zöld pavilonok kapcsolódnak hozzá. A belső és külső terek egyszerre szolgálnak kulturális eseményeket és közösségi gondoskodást.

A holografikus felületek itt nem elsősorban látványosságok, hanem városi információs pontok: eseményeket, klímaadatokat, segítségnyújtási információkat jelenítenek meg.

Zárógondolat

A négy épület jövőbeli víziója azt mutatja meg, hogy az örökség nem akadálya a változásnak, hanem kiindulópontja lehet.

A kútház, a Hamvay-kúria, az Erzsébet szálló és a Testőrlaktanya mind más történetet hordoznak, de a jövőben közös szerepet kapnak: segítenek abban, hogy a város alkalmazkodóbb, zöldebb, hűvösebb és emberibb legyen.

Ez a vízió nem arról szól, hogy Gödöllő múltja megmarad a jövő ellenére.
Hanem arról, hogy a jövő éppen a múltból tud tovább épülni.

 Kútház                                                                               

Hamvay kúria

Erszébet szálloda

Testőrlaktanya

Saláta

Céklasaláta kecskesajttal

Gödöllő nevét onnan kapta, hogy régen ez egy olyan hely volt, ahol sok kecskegida született. Gödölye = kecskegida, ellő = ellik. Tehát „gödölye ellő” = kecske ellő hely.

Van olyan verzió is, hogy a „gede legelő” vagy „gede elő” szavakból jön. Gede = kecske régies neve.

Ez a legenda inspirált bennünket arra, hogy elkészítsünk egy egészséges, vitamindús, kecskesajtos salátát.

A kecskesajt karakteres, mégis elegáns ízvilága jól tükrözi Gödöllő természetközeli hangulatát.

A saláta könnyed formában kapcsolja össze a helyi történetet a gasztronómiával.

Hozzávalók:

1kg cékla

1 evőkanál édesítő vagy cukor

1 teáskanál só

 kevés bors

1 kanál olaj

6 evőkanál balzsamecet

2  nagyobb alma 

20 dkg pörkölt dió

20 dkg kecskesajt

Díszítéshez:

spenót, vagy mangold levél

piros vagy fehér retek

narancs

petrezselyemzöld

Elkészítés:

A céklát meghámozzuk, 1 cm-es kockákra vágjuk és tűzálló tálba tesszük.

Belekeverjük az olajat, balzsamecetet, sót, cukrot, borsot, és lefedve kb. 2 órát sütjük.

Kihűlve hozzáadjuk a kecskesajtot, almát, diót, és díszítjük.

Hűtőben 2 napig eláll ez az értékes vitaminokkal teli, egészséges, ízletes, tápláló, kalóriaszegény  étel.

Jó étvágyat kívánunk hozzá!

A Jövő-szövő nagyik csapata

Pohárkrém desszert

Sissi narancsos-mandulás pohárkrém desszertje

Sissi, köztudottan, vigyázott az alakjára. Odafigyelt, hogy mikor, mit és mennyit egyen. Egy édességnek, azonban, nem tudott ellenállni, a firenzei narancsos-mandulás keksznek, a Florentiner-nek. Tiszteletére alkottuk meg, eme keksz modern, pohárdesszert változatát, természetesen kalóriaszegény kivitelben.

Hozzávalók:

A kekszes réteghez

15     dkg zabpehely
15     dkg darált mandula
 5      dkg teljes kiőrlésű liszt
10     dkg finom liszt
12     dkg vaj
7       dkg méz vagy porcukor
1       db tojás
csipet só
1 csomag sütőpor
pár csepp mandula aroma (elhagyható)
1 (bio) narancs reszelt héja
étcsokoládé reszelék ( a kész, összetört kekszhez keverni )

A krémes réteghez:
(három pohárkrémhez elegendő)

1 db 450 gramm görög joghurt
1 db narancs
ZUEGG cukormentes narancslekvár
édesítő, esetleg cukor, de el is hagyható

Díszítéshez:

narancs cikkelyek
durvára vágott, pirított mandula
citromfű levél, ibolya virág
70%-os étcsoki reszelék

Elkészítés:

A keksz hozzávalóit összegyúrjuk. A tésztából golyókat formázunk, tepsire rakjuk, ellapítjuk és 180 fokra melegített sütőben 10-12 perc alatt készre sütjük.

A lereszelt héjú narancsot félbevágjuk és a húsát kikaparjuk a hártyák közül, közben a levét is felfogjuk. Ezeket hozzáadjuk a joghurthoz. Ízlés szerint ízesítjük, majd szűrőbe téve – 1-2 órán keresztül, hűtőben – lecsöpögtetjük. (A lecsöpögtetett lé megiható, nagyon finom.)

Egy pohárba, elkezdjük rétegezni a hozzávalókat:
apróra tördelt keksz az étcsokoládé reszelékkel, narancslekvár, ízesített joghurt majd újra keksz. Két-három réteg után joghurttal fejezzük be és díszítjük.

A fel nem használt keksz a reggeli kávéhoz is elfogyasztható.

Jó étvágyat kívánnak a Jövő-szövő nagyik!

Riport Kuffersteinné Pál Katalinnal

Riport Kuffersteinné Pál Katalin pedagógussal.

A tanári pálya nem ismeretlen előtte, hiszen a szülei is tanárok voltak. Mindkét szülőjét Gödöllőre sodorta az élet.

Édesapja, Pál István –közel 50 évig- a Damjanich János általános iskola igazgatója volt, édesanyja a Petőfi iskolában tanított… ilyen háttérrel természetesnek tűnt, hogy Kati a tanári pályát választja majd. Igaz, eleinte kertészmérnöki „álmai” voltak, kertépítő szeretett volna lenni.

A Kertészeti Egyetemre felvételizett, de a „ponthiány” megakadályozta, hogy álmai valóra váljanak.

Hogyan kerültél a pedagógus pályára?

A gimnáziumi osztályából többen jelentkeztek az Egri Tanárképző főiskolára, a barátnőm hívta fel a figyelmemet a pótfelvételi lehetőségére.

Mivel a kertészetin nagyon jól sikerült a matek felvételim, így matematikából nem is kellett újra felvételizni. Édesapámmal átgondoltuk, hogy a matek mellett mi lehetne olyan opció, amiből Gödöllőn valószínűleg hiány lesz. Akkoriban nehéz volt tanári állást találni,…. az az ötletünk, hogy műszaki ismeretekkel foglalkozhatnék…. így kerültem Egerbe…

A diploma megszerzése után hol kezdtél tanítani?

1974-ben kezdtem Gödöllőn, a 2–es számú általános iskolában (a mostani Erkelben), ahová gyermekként is jártam….. tehát hazamentem.

Hosszú évekig dolgoztam ott, 6 évig igazgatóhelyettesként, újabb 6 évig pedig igazgatóként. 2011-ben mentem nyugdíjba.

Közben 1980-ban férjhez mentem, három gyermekünk született, egy fiú és két lány.

Követett-e valamelyik gyermeked a tanári pályán?

A nagyobbik lányom megszerezte ugyan a tanítói diplomát, de Gödöllőn akkor sajnos nem volt tanítói állás, így a banki szakmában helyezkedett el.

Nyugdíjasként hogy telnek a napjaid?

Boldog nyugdíjas vagyok. Szeretek szőni, hímezni, horgolni, kötni és főzni.J

Nem lettem népművész, a családom érdeke mindent felülírt, viszont kertészkedni továbbra is szeretek.

Ahogy régen a gyerekeket, most a palántáimat nevelem. J Jól vagyok! J

Milyen iskolákra emlékszel gyerekkorodból?

A gödöllői oktatásról sok emlékem van, gyermekkorom óta együtt élek vele… Szüleimnek volt egy tanári – baráti társasága. Rudnay Károly és Kungl Ferenc egyetemi tanárok, Lencsés Rezső bácsi, Winkler Nándi bácsi, Gergely Péter bácsi és édesapámék. Felvidékről érkeztek többen, a társaság nagy része itt Gödöllőn ismerte meg egymást. Gergely Péter bácsi és édesapám már régi barátok voltak.

Mi a testvéreimmel ebben nőttünk fel.

Nándi bácsi és Rezső bácsi a Petőfiben (fiúiskola) tanított, Édesanyám is velük.  Édesapám Besnyőn. Én az Imre úti lányiskolába jártam, a bátyám Besnyőre, az öcsém a Petőfibe.

Ekkoriban Gödöllőn ez a 3 iskola volt. Az Imre úti volt a „mostani katolikus” régi főépületében, a Petőfi a mostani Líceum épületében, a Besnyői a vörös épületben és a mai közösségi ház öreg épületében. Mindhárom iskola több épületben működött.  A Petőfinek a Szőlő utcában volt egy alsótagozata, és a Mátyás király utcában, ahol most a logopédia van. A lányiskolának (2. iskola) volt egy alsó tagozata az Imre utcában, a Bakos utcában, az alvégben. A Besnyőinek Királytelepen is volt egy épülete. Ma önálló, Montágh Imre nevét őrző intézmény. Az Imre úti iskolába lányok, a Petőfibe fiúk jártak 1958-ig. Akkor volt először vegyes osztály ezekben az iskolákban is.

1963-64-ben megépült az új Petőfi iskola a Munkácsi Mihály úton, a felső tagozatosok jártak oda.

A városban egyetlen napközi volt… mi az Imre útról jártunk a Petőfibe, napközibe.

A napközis főzőkonyha a „mozi” iskolában volt, oda jártunk ebédelni. (Ez a mai piac belső része.) Sokáig volt iskola itt.  A múzeum alsó része (a mai Rétes bolttól) az ebédlő része volt. Innen vitték az ebédet Besnyőre vagy a Mátyás iskolába.

1966-ban, ahogy Gödöllő város lett, nagyon megnőtt a létszám, sok gyerek érkezett a beköltözés okán. Akkor a 2. számú ált. iskolához csatolták a református iskola épületét. Az volt a helyzet, hogy tanítottunk a református iskolában, a főépületben, tanítottunk a kis épületben (műemlék jellegű volt), a volt Gesztesi házban, a volt tanácsi épületben, az Imre utcában (a Szalai házban)… rengeteg épület között „rohangáltunk”.

1974-ben adták át a Légszesz utcai iskolát, ma Hajós Alfréd Ált. iskola.

A következő a Damjanich volt, 1975-ben kiköltöztek a vörös iskolából a Batthyány Lajos utcába. Az ötlet és a kivitelezés Pál Istvánt dicséri.  

Gödöllőn különböző tagozatokat működtettek az iskolák. Pl. zenei tagozatot az Erkel, (Újvári Gézának és Újváriné Zsuzsának köszönet), a Petőfiben matematika tagozat. Édesapám Besnyőn sporttagozatot hozott létre, öttusára specializálódtak. Később ez a Hajós iskolába került át.

A katolikus iskola (a rendszerváltás hatására) talán 1992. körül indult, de az épület nem volt a katolikus egyházé. (Az iskola helyén volt az egyház plébániája.)

A Gödöllői Török Ignác Gimnázium 1955-ben alakult, Besnyőn működött.

Két egyházi középiskola: a Líceum (1991) és a Premontrei (1992) méltán képviseli ma is a városi érdekeket.

Az egyetemmel valódi kapcsolat nem alakult ki. Évente egyszer évzáró hangversenyt tarthattunk ott. Az uszodájukban sok gyerek tanult meg úszni, Benedek Bandi bácsinál.

Katikám, egy ideje motoszkál bennem egy kérdés. Minthogy mindkét szülőd jelentős tanáregyéniség volt, ez hogyan hatott rád. Inspirált vagy nyomasztott ez a helyzet?

Engem azért nem nyomasztott, mert másik iskolában tanítottak, nem ott, ahová én jártam. Élveztem nagyon, akkoriban nem volt tanár Gödöllőn, akit ne ismertünk volna. 

Híres diákod volt-e?

Rengeteg!! Újvári Miklós, Rácz Barna, Benedek Kriszti….

Köszönjük az interjút!

A Jövő-szövő nagyik