Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn

Gödöllői Városi Múzeum meghívója

2012-ben a „Nő” került a gödöllői kulturális rendezvények, események középpontjába. Elsősorban a város életére hatással bíró és történetében szerepet játszó nőalakok történelmi szerepének, életének bemutatására helyeződött a hangsúly a kultúra, a művészetek és az idegenforgalom terén. A programokat Bossányi Krisztina, Gödöllő egykori birtokosa; Klobusitzky Terézia grófnő ; Mária Terézia királynő ; Esterházy Leopoldina hercegné; Erzsébet királyné; Ferenczy Ida, Erzsébet királyné felolvasónője; Blaha Lujza színésznő, a „Nemzet csalogánya”; Mária Valéria főhercegnő, „Gödöllői királykisasszony”; Brüll Adél (Léda), Ady múzsája; Undi Mariska festőnő, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Kriesch Laura, Nagy Sándor felesége és múzsája, a Gödöllői Művésztelep alkotója; Horthy Miklósné kormányzóné és Zita királyné köré épült.

Bossányi Krisztina

Bővebben: Bossányi Krisztina

Nagyugróczi Bossányi Krisztina (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa. Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született. Második férje Ottlyk György volt. Halála után örökösei eladták a birtokot I. Grassalkovich Antalnak.

Blaha Lujza

Bővebben: Blaha Lujza

Blaha Lujza (született Reindl Ludovika, Rimaszombat, 1850. szeptember 8. – Budapest, 1926. január 18.) magyar színésznő, „a nemzet csalogánya”. Blaha Lujzának fontos szerepe volt a Bach-korszakban elnémetesített főváros magyarrá tételében. Először 1856. április 22-én lépett színpadra Esztergomban. Játszott Szabadkán, Debrecenben, de főként a fővárosi színházakban szerepelt. 1868-ban Szigligeti Ede szerződtette a Nemzeti Színházhoz, melynek örökös tagjává vált 1901-ben. Leghíresebb szerepei: Sárga csikó, Nagymama. Blaha Lujza férjével 1881-ben vásárolt házat Gödöllőn, amelyet lakot népies bútorokkal rendeztek be. A fáma szerint Erzsébet királyné is meglátogatta egyik sétája alkalmával Blaha Lujza gödöllői nyaralóját.

Diósy Ödönné Brüll Adél

Bővebben: Diósy Ödönné Brüll Adél

Diósy Ödönné Brüll Adél Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. Gödöllőn állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.

Erzsébet királyné

Bővebben: Erzsébet királyné

Erzsébet Amália Eugénia, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született: Zsófia főhercegnő, Gizella főhercegnő, Rudolf koronaherceg, Mária Valéria főhercegnő. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként az Erzsébet által kedvelt gödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. Rudolf főherceg 1889-ben elkövetett öngyilkossága után már csak utazgatott, hivatalos szerepet nem vállalt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.

Esterházy Leopoldina

Bővebben: Esterházy Leopoldina

Gödöllői Városi Múzeum meghívója

galántai Esterházy Mária Leopoldina (Bécs, 1776. november 15. – Bécs, 1864. december 21.), Esterházy Pál Antal gróf és monyorókeréki és monoszlói Erdődy Mária Terézia negyedik gyermeke. III. Grassalkovich Atallal 1793. július 25-én volt az esküvőjük. III. Grassalkovich Antal és neje tovább bővítette a kastély. A parkban franciakertet angolparkká alakították. Az Alsókertben két hattyústavat hoztak létre 1817-ben. Építetett egy szegényházat az idős szolgálóknak, és létrehozott egy alapítványt szegény sorsú leányok taníttatásához.

Ferenczy Ida

Bővebben: Ferenczy Ida

Vecseszéki Ferenczy Ida Krisztina Veronika (Kecskemét, 1839. április 7. – Bécs, 1928. június 28.) Erzsébet császárné és királyné magyar bizalmasa és felolvasónője. A felolvasás művészetére Karlovszky Gusztávné Miticzky Ida írónő tanította. Erzsébet császárné 1864-ben személyes találkozás után őt vette maga mellé társalkodónőnek. Erzsébet azonnal megszerette Idát, napjai nagy részét vele töltötte. Ismerte minden titkát, gondozta és intézte legszemélyesebb levelezését. Élete végéig Erzsébet emlékének élt. Egyik fő szervezője volt a budai Erzsébet Királyné Emlékmúzeumnak.

Horthy Miklósné Purgly Magdolna

Bővebben: Horthy Miklósné Purgly Magdolna

Horthy Miklósné jószás helyi Purgly Magdolna (Kürtös, Arad vármegye, 1881. június 10. – Estoril, Portugália, 1959. január 8.) Horthy Miklós felesége volt, 1920 és 1944 között kormányzóné, az ország első asszonya. Horthy Miklóssal 1901. július 22-én Aradon házasodtak össze. Ezt követően a katonatiszti feleség életét élte. Férjét hivatalos útjaira elkísérte. Ebben az időben a Horthy család Pólán lakott. Horthy asszony és gyermekei Pólán töltötték az I. világháborús éveket. A Horthy család 1920-tól gyakran járt Gödöllőre. A család általában tavasszal költözött ki Gödöllőre, ahol Horthyné sokkal jobban érezte magát, mint Budán.

Klobusiczky Terézia

Bővebben: Klobusiczky Terézia

Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Terézia (1709 - Gödöllő, 1781. december 20.) Nemesi családban született. Édesapja Klobusiczky István, édesanyja Kapy Klára. Grassalkovich Antal harmadik felesége. Első férje Forgách Ferenc volt. 1730-ban házasodtak össze. Második férje I. Grassalkovich Antal volt. Több templomot is építtetett, felújíttatott, köztük a Máriabesnyői kápolnát is.

Kriesch Laura

Bővebben: Kriesch Laura

Nagy Sándorné Kriesch Laura (Budapest, 1879. július 29. - Gödöllő, 1966) festő és iparművész, Körösfői-Kriesch Aladár testvére, Nagy Sándor felesége. A Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Kriesch Laura alacsonytermetű, halkszavú, szerény jelenség volt, aki azonban nagyon határozottan ragaszkodott az elképzeléseihez. Kriesch Laura is az elsők között volt, aki megtagadta a fűzőviseletet. A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója 1895 és 1900 között. Az első nők közé tartozik, akik Mintarajziskolába jártak és rajztanári oklevelet szereztek. Férjével 1902-ben kötötték össze életüket. 1904-ben megszületett egyetlen gyermekük, Nagy Laura Eszter. Nagy Sándorral való házasságuk szoros művészi és eszmeközösségen alapult. Munkáikat együtt alkották és közösen szignálták. Kriesch Laura életművében a női szerep szelíden és játékosan azonosult az alkotóművész szerepével.

Mária Terézia

Bővebben: Mária Terézia

Mária Terézia Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich), (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.

Mária Valéria

Bővebben: Mária Valéria

Mária ValériaHabsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.

Undi (Springholtz) Mariska

Bővebben: Undi (Springholtz) Mariska

Undi (Springholtz) Mariska (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A Gödöllői művésztelep egyik alkotója. A budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, s rajta keresztül került kapcsolatba a Gödöllői művészteleppel. 1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. Undi Mariska független művész volt. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett.

Zita királyné

Bővebben: Zita királyné

Zita magyar és cseh királyné, osztrák császárné, született Zita Maria delle Grazie Adelgonda Micaela Raffaela Gabriella Giuseppina Antonia Luisa Agnese (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.). Bourbon-pármai hercegnő apja az utolsó uralkodó pármai herceg volt, anyja a portugál infánsnő. IV. Károly magyar király hitvese. Házassága révén 1916–1918 között Ausztria császárnéja, Magyarország és Csehország királynéja. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.