Bossányi Krisztina
Nagyugróczi Bossányi Krisztina (1671 - Gödöllő, 1737) hatvanhét évig volt Gödöllő földbirtokosa.
Élete
Bossányi Miklós első házasságából született. Kemény kezű, „nagy természetű” földbirtokos asszony volt. Egy testvére volt, Bossányi László. Mindketten Gödöllőn nőttek fel. Gödöllő ekkor még csak pár házból, a református templomból és a Hamvay-kúriából állt. Apja másodjára Hamvay Ferenc özvegyét vette. Bossányi Miklós 1676-ban halt meg. Apja halála után sokat pereskedett, hogy Gödöllőt és a hozzá tartozó Besnyőt, Babatot és Egerszeget jogos örökségként megkaphassa. Bossányi Krisztina apja házassága révén Noszvajt is megörökölte. A noszvaji birtokrész a gyermekei, illetve ezek örököseinek kezén egyre jobban elaprózódott.
Házasságai és gyermekei
Kétszer ment férjhez. Először Szemere György vett el. Házasságukból négy lány és egy fiú született.
- Szemere Katalin (Szentpétery Andrásné)
- Szemere Judit (Ottlik Pálné)
- Szemere Erzsébet (Nikházy Györgyné)
- Szemere Klára (Bárczay Lászlóné)
- Szemere Miklós (felesége Vass Erzsébet)
Második férje Ottlyk György volt. Trencsén megyei köznemesi családból származott. Részt vett a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharcban, a fejedelem főudvarmestere is volt.
Gödöllő és a birtok
Nem vette fel egyik férje nevét sem. Otthon is ő parancsolt, cselédeit is saját kezűleg pofozta fel. Jól értett a pereskedéshez. Az évek során több perben is részt vett. Perben állt báró Stahremberg császári tábornokkal, a Forgách grófokkal, a váci püspökkel, Tillmann Ferdinánddal, I. Grassalkovich Antallal is. Grassalkovich Antal Gödöllőt és környékét szerette volna központjává tenni, de erre várnia kellett Bossányi Krisztina haláláig, amikor az örökösöktől megvásárolta birtokaikat. Bossányi László jelzálogkölcsönt (15 000 Ft) vett fel Grassalkovich Antaltól a gödöllői birtokára húsz év törlesztésre, de nem tudta visszafizetni. Ezért újabb 8000 Ft-ért egész gödöllői birtokát 1748. január 15-én átengedte Grassalkovichnak.
Forrás
- G. Merva Mária - Horváth Lajos (szerk.): Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig (Gödöllő, 2007)
- Juhász Borbála: Nőtörténeti séta Gödöllőn
- Marjanucz László: Noszvaj
