Erzsébetnek és Ferenc Józsefnek a koronázást követően, 1868-ban Magyarországon született meg legfiatalabb gyermeke, Mária Valéria. Erzsébet királyné a magyarok iránt érzett szeretete miatt ragaszkodott ahhoz, hogy magyar földön adjon életet újdonsült gyermekének. 1868-ban már az új főhercegnővel érkezett meg Gödöllőre, s a királyi pár itt keresett neki dajkát Gödöllőn vagy környékén. A gyermeket édesanyja magyar nyelven kívánta tanítani, gondoskodott róla, hogy magyar legyen az anyanyelve.
A gyermek dajkájának Orbán Rózsi szadai lakost választották. A kis Valériát kiskorától fogva napi rendszerességgel vitték Gödöllőről Szadára, mert Sisi kifejezetten szerette a kettő település között elterülő erdő csodálatos látványát. Erre a célra építették meg a két város között titokban közlekedő, császári kisnyomtávú vonatot, melyet Valéria a mozdony szót helyettesítendő, első szavaként kiejtett ’Muki’-ként neveztek el.
Történt egyszer, hogy felnőtt kísérete nélkül utazott az ötéves Valéria a dajkához anyukája két kedvenc kutyájával. Hatalmas vihar kerekedett, s a két kutya az erdőben szökellő szarvast meglátva leugrott a vonatról, s a szarvas nyomába eredt. A szarvast a két kutya utolérte, s az az életéért küzdve védekezni kezdett, melynek áldozata a két kutya lett. Valéria, mérhetetlen szomorúságot érzett, s többé nem utazott a Mukival, melyet röviddel ezután meg is szüntettek. Ferenczy Idától származó információ szerint azonban a megszüntetésnek nem ez volt az egyedüli és kizárólagos indoka. A kisvonatot gőzzel hajtották, mely óriási füstfelhőt eregetett, mely Sisi orvosai szerint a királynénál akkorra már diagnosztizált tüdőbetegséget, s állapotát jelentősen rontotta, így a kis Mukitól Erzsébetet eltiltották.