Boncsok legendája
A boncsok (török eredetű szó) elsősorban a török hadi kultúrához köthető, lófarokszőrből készült, zászlóként vagy díszként használt jelvény
A török időkben a mai Gödöllő területén élt egy kovács, akinek az út mentén volt a műhelye.
Lovakat patkolt, ekevasat készített, de amikor meghallotta, hogy jön a török, akkor nekiállt fegyvert kovácsolni.
Készített száz lándzsát, száz kardot és száz szablyát.
Ez a kovács korábban Mátyás király seregében szolgált, így ismerte a fegyverforgatás csínját-binját.
Összegyűjtötte a falu fiataljait és megtanította őket a kard és szablya használatára.
Az úton keresztben ástak egy mély árkot, amikbe beleállították a lándzsákat hegyükkel felfelé. Vékony ágakkal befedték, majd földet hordtak rá, így nem látszott a csapda.
Az út két oldalán elbújtak, és amikor a törökök ellovagoltak előttük, hátulról hangos kiáltozással megtámadták őket.
A törökök előre menekültek, de lovaikkal a csapdába estek, és a lándzsák felnyársalták őket. Az árok lett a temetőjük.
A kovács összeszedte a véres boncsokos zászlókat és a falu határába kitűzte őket.
A törökök a falut messze elkerülték amikor meglátták a véres boncsokos zászlókat, és így a falu nem került török uralom alá.
Azóta ezt a területet Boncsoknak hívják.
Kedves Könyvtárosok, jó szórakozást kívánunk, szeretettel
a Jamboree5 csapata