Kezdőlap
Témánként csoportosítva gyűjtünk itt cikkeket mutatóba, témánként legfeljebb hármat. Célunk, hogy egy-egy téma új szerkesztője megnézhesse, mi mindent szoktunk a cikkekbe belevenni, milyen stílusban szoktuk a cikkeket megfogalmazni, milyen a szokásos felépítése egy cikknek az adott témakörben, hogyan hivatkozunk, milyen kategóriákat, sablonokat szoktunk a témán belül használni stb. Ez a felsorolás előnyben részesíti a kisebb cikkeket. A kiemelt szócikkek listája viszont a legkiválóbb, és gyakran nagyobb méretű cikkeket sorolja fel. A témákat egyelőre csak betűrendben soroljuk fel. Egy strukturáltabb felépítést majd akkor vezetünk be, ha a témák nagy száma ezt kívánatossá teszi.
|
Sablon:Rövidítés | |
| Sablon:Segítség | ||
Ha kétségbe vonod, hogy egyik-másik cikk formája alkalmas mintának, akkor ezt a téma műhelyében,<ref name="műhelyvita">Kifogás merült fel az ellen, hogy ezt a cikket mintának tekintsük. A vita a téma műhelyében folyik.</ref> ennek hiányában pedig itt a vitaoldalon<ref name="vitatott">A lap vitaoldalán kifogás merült fel az ellen, hogy ezt a cikket mintának tekintsük.</ref> fejtheted ki. Ezen az oldalon pedig így jelöld meg a cikket:<ref name="műhelyvita"/>vagy pedig így
Kattints a téma kezdőbetűjénél a szerkesztés feliratra, és a példa alapján egészítsd ki! A cikkek kiválasztásakor vigyázz arra, hogy a könnyebb áttekinthetőség kedvéért ugyan rövidek legyenek, szerkezetük mégis alkalmas legyen a témakörre jellemző cikkfelépítés bemutatására, úgymond „meglegyen mindenük”! Olyan témák is elképzelhetőek, mint Forrás – Hivatkozás ugyanarra a forrásra több helyről vagy Kép – Nagyszámú kép elhelyezése egy cikkben. Az ilyen „elvi” témákat dőltbetűsen írd! Ha egy-egy témához rövidebb és mégis teljesebb, jobban strukturált cikket találsz, mint a már feltüntetett három cikk valamelyike, ne habozz azt lecserélni. Fontos, hogy a szerkesztési összefoglalót gondosan kitöltsd! A téma megnevezése előtt, a sor első jeleként pontosvesszőt tegyél, a téma után pedig kettőspontot! A kettőspont után következnek a mintacikkek, vesszővel elválasztva. Ha a témához tartozó cikkek szerkezetéről bővebb információ is található valahol, akkor azt egy kettősponttal kezdett új sorban dőltbetűsen tüntesd fel! A cikkek megadásánál a belső hivatkozások helyett permalinkeket tüntetünk fel, ez konzerválja a cikkek egy bizonyos állapotát. Az esetleges vandalizálások miatt van erre szükség. Ha viszont a cikknek egy még jobb, még szebb változata előáll, ne felejtsd el itt kijavítani az oldid-t! A mintának kiválasztott cikk később olyan méretűvé is növekedhet, ami már nem illene ide. Esetleg olyan átírásnak vagy vandalizálásnak is ki lehet téve a jövőben, ami alkalmatlanná tenné arra, hogy mintacikk legyen. Ezért a cikknek egy bizonyos állapotára hivatkozunk itt, nem pedig a mindenkori legfrissebbre. A cikk permalinkjét fentről, a böngésző kisablakából másolhatod ki, miután baloldalt rákattintottál arra, hogy Link erre a változatra. A permalink külső hivatkozásnak számít, ezért csak szimpla szögletes zárójelek közé kell tenni, a megjelenítendő névtől pedig nem függőleges vonal, hanem egy üres hely választja el. Példa: [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Angola&oldid=2494024 Angola] Ha veszed magadnak a fáradságot, és megkeresed a permalinkben a cikkbefagyasztáshoz tartozó oldid számot, akkor a hosszú külső hivatkozás helyett az Sablon:Sl sablont is használhatod. Példa: {{oldid|Angola|2494024}} Ha egy sablont átalakítasz vagy törölsz, akkor ellenőrizd, hogy milyen hatása lesz átalakításodnak az itt „befagyasztott” cikkekre! Szükség esetén mondj le a sablon törléséről! Egy itteni cikkben felhasznált sablon megváltoztatásakor az is megoldás lehet, ha az itt hivatkozott oldid-t átállítod úgy, hogy egy újabb, de még mindig kellően rövid változatra mutasson. Sablon:Csuka- Sablon:Csuka+ ;Ország:{{oldid|Angola|2494024}}, [http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Botswana&oldid=2507558 Botswana]
:''[[Wikipédia:Országok műhelye#Országok rendszerezett leírása|Általános leírás]]''
| ||
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Május szülöttjei
| Kovács Gabriella | Zita királyné | Mária Terézia |
Kovács Gabriella (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői GÖMB Alkotócsoportnak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával Gödöllőre költöztek. |
Zita királyné (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné. Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. |
Mária Terézia Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.
|
| Ambrus Gizella | Nagy Sándor | Anti Szabó János
|
|
| ||
Ambrus Gizella (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és Tormássy Gizella újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, Fallenbüchl Zoltán. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát. |
Nagy Sándor (Németbánya, 1869. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. Körösfői-Kriesch Aladárral a Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében. |
Anti Szabó János (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, Gödöllőn. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a GÖMB Alkotócsoportnak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai Szent István Egyetemen, Gödöllőn.
|
| Toroczkay Wigand Ede | Asbóth Emil | P. Nagy László Tamás
|
|
| ||
Toroczkai Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a Gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. |
Asbóth Emil (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta. |
P. Nagy László Tamás (Budapest, 1955. május 31. – Gödöllő, 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban. |
| 270 év szentelték fel a Gödöllői Királyi Kastély kápolnáját
|
|
|
Gödöllői Királyi Kastély - Kastélykápolna A kastélytemplom helyén eredetileg a község református temploma állt, amelyet Grassalkovich I. Antal elbontatott, hogy felépíthesse a kastélyhoz csatlakozó, gazdagon díszített katolikus templomát. Felszentelésére 1749. május 16-án került sor, védőszentje Nepomuki Szent János. Őt ábrázolja a XVIII. századból való főoltárkép. A főoltár feletti baldachin négy, fekete márványoszlopon nyugszik. A diadalívet a Grassalkovichok címere díszíti. A templom különlegessége, hogy két rokokó stílusú szószéke van. A templomnak 1769-től vannak anyakönyvei, ettől kezdve működött önálló plébániaként. . |
