Klobusiczky Terézia

Klobusiczi és zethényi báró Klobusiczky Terézia (1709-Gödöllő, 1781. december 20.) Grassalkovich Antal harmadik felesége.

Élete

Nemesi családban született. Édesapja Klobusiczky István, édesanyja Kapy Klára.

Első férje Forgách Ferenc volt. 1730-ban házasodtak össz. Gyermekük nem született.

Második férje I. Grassalkovich Antal, elhunyt húgának a férje. Grassalkovich Antal első felesége halála után nem akart újból nősülni, de a Klobusiczky családdal folytatott örökösödési perek miatt szükséges volt a rokonság. 1752-ben Komjátiban esküdtek meg. Gyermekük nem született. A testvére félárván maradt gyermekeit nevelte fel.

1871-ben halt meg. Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika családi kriptájában nyugszik. Migazzi bíboros készítette el I. Grassalkovich Antal és felesége síremléket 1772-ben. A síremléket vörös és fekete márványból faragták, családi címerekkelékesítették. Johan Georg Dorfmeister munkája. Az egyik legszebb barokk síremlék.

Máriabesnyő

Egyizben nejével, az ájtatos Klobusiczky Teréziával fogadalmat tett s elhatározta, hogy valamelyik birtokán az olaszországi lorettói boldogságos szüz tiszteletére kápolnát építtet.

Éppen Hatvanból utaztak hazafelé, mikor a gödöllői út felé kanyarodva egy domb oldalán, sűrű fáktól körülvéve megpillantották a régi, háromszáz esztendős besnyői templom tornyát.

A grófi párnak rendkívül megtetszett a regényes, sűrű tölgyektől árnyékolt hely, s azonnal elhatározta, hogy oda építteti a fogadalmi templomot, melyben egyszersmind családi sirboltot is alapít.

Azonnal rendeléseket tett Grassalkovich az építkezésre és 1759 tavaszán bele is fogtak a munkába.

Ekkor történt, hogy ápril 19-én, déltájban egy Fidler János nevezetü gödöllői kőmüvespallér kezébe vette a csákányt, a régi szentély közepe táján ásni kezdett s mintegy kétlábnyira a föld alatt egy szobrocskát talált. A szobor egészen a régi módszer szerint, csontból volt faragva és pedig tökéletesen a Nagy-Mária-Cellben lévő szüzanya szobrának a mintájára.

Fidler, Tóth Márton kőmüves-mester társának megmutatta a szobrot, és kijelentette, hogy ő a boldogságos szüznek ezt a talált alakját üvegbura alá foglaltatja s megkéri a grófot, hogy annak idején az ujonnan fölépítendő templomba helyeztesse.

A gróf és grófné nemcsak örömmel engedték meg ezt, de két pompás koronát is készíttettek, az egyiket a szüzanyának, a másikat pedig a gyermek-Jézusnak, valamint egy remek övet is a szobor diszítésére. Érdekes, hogy a benne foglalt gyémántok a grófi pár eljegyzési gyűrűiből valók voltak s hogy a Klobusiczky Terézia jegygyűrűjéből való és az 1764 pengő forintra becsült briliántot még egyik anyai őse, Kapy András hozta Párisból, amikor Zsigmond királyt oda kisérte.

A szoborra vonatkozó történetet 1759 május 4-én Fidler János a gödöllői templom főoltáránál esküvel is megerősítette, még pedig - amint ezt hiteles okiratok is mutatják - Tóth Márton és Mendl Tamás kőmüvesek, Albert Jakab isaszeghi, Schmied Godofréd kerepesi plébánosok, továbbá Madrus atya ferencrendi szerzetes, a grófi család udvari káplánja, valamint Nolly József jószágkormányzó és Fóris István gödöllői kasznár tanuk előtt.

Míg a templom épült, Klobusiczky Terézia a szobrocskát a kastély főoltárára helyeztette, ahol éjjel-nappal lámpa égett előtte.

Midőn a templom elkészült, Grassalkovich Antal a szobrot nehéz ezüstszekrénybe helyeztette. Migazzi Kristóf bibornok, bécsi érsek és a váczi püspökség akkori kormányzója pedig a szekrény ezüst hátlapjára hosszabb latin föliratot vésetett, amely magyarul következőleg hangzik:

"Midőn gróf Grassalkovich Antal, a magyar kincstár elnöke, a Gödöllő melletti besnyői pusztán, a viharos idők folytán elpusztult templomot fölépitteté, ezen, a boldogságos szüzet ábrázoló kép, mely a romok alatt körülbelül 300 esztendeig feküdt eltemetve sértetlenül, bizonyára isteni sugallat folytán föltaláltatott 1759 április 19-én."

A kápolna 1761-ben épült föl és a szobrot augusztus 14-ik napján helyezték el benne. Rákövetkező napon pedig, Nagy-Boldogasszony ünnepén, Salbeck Károly váci fölszentelt püspök avatta föl ünnepiesen.

Ettől kezdve három remete teljesitett ott szolgálatot és a lorettói kápolnához az ország legtávolabb vidékeiről is mentek kegyes zarándokok.

Templomépítések

Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Bácsbokod

Ezt követően a templomépítő Grassalkovich Antal végrendeletében foglaltak szerint özvegye Klobusiczky Terézia 1780-ban a korábbi vert falú nádfedeles kis templom helyett a bátmonostori apátság tégláiból Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére új templomot építtetett. Bikity első szilárd falazatú temploma 32,75 méter hosszú és 14 méter széles volt. Az első restaurálásra 1854-ben került sor.

Őrszentmiklósi római katolikus templom

A templomot Grassalkovich Antal özvegye Klobusiczky Terézia építtette saját költségére. Egyhajós, középtornyos copfstílusú templom, barokk stílusú berendezéssel. Alapkövét 1779 szeptemberében tették le. 1781. szeptember 2.-án szentelték fel. Az oltár fölött Szent Miklós képe látható.

Lőrinci Szent Mihály római katolikus templom

Lőrinci Heves megye nyugati részén fekvő város, a Hatvani kistérségben, a Zagyva folyó mellett terül el.

1730-tól a Grassalkovich család tulajdonába került a település. A korábbi 1695-ben épült templomhoz 1740-ben építtetett tornyot gr. Grassalkovich I. Antal, majd özvegye Klobusiczky Teréz a korábbi épület felhasználásával 1775-ben késő barokkstílusban építtette újjá. Egyhajós, keletelt, Ny-i homlokzati tornyos, poligonális szentélyzáródású templom. A szentély északi oldalán kontyolt féltetős sekrestye található, illetve lejárat a kriptába. Csehboltozatos a hajó és a szentély, a hajó nyugati oldalán karzattal. A templom berendezése 18. század végi. A szószék, a gyóntatószék és a keresztelőmedence copfstílusú.

Hévízgyörki Öregtemplom

A falu első temp­loma egy igen kis méretű, félköríves szentélyű épület volt. A középkori épület első okleveles említése 1472-ből származtatható. 1760-ban Grassalkovich Antal birtokán találjuk, igen­csak felújításra szoruló állapotban. A templom tor­nyát villámcsapás érte 1771-ben. A tornyot okkor Grassalkovich özvegye Klobusiczky Teréz rendbe tetette, a leomlott részt téglából visszafalazták (ez ma is látha­tó). Karbantartásáról azonban nemigen gondoskodhat­tak, mert 1772-ben azt jegyezték föl, hogy "a templom kőfalai nedvesek, a deszkamennyezet le fog szakadni", a "toronynak fa munkája megromlott ... "rotthadt ge­rendáit ki kellene cserélni".

A II. világháborúig a templomot folyamatosan hasz­nálták, ekkor azonban megsérült. Pusztulásnak az ezt követő években indult, s állapota fokozatosan romlott 1985-ig, amikor is megkezdődött felújítása. A munkák végeztével a templom felszentelése 1988. november 13-ára esett, Szent Márton napját követő vasárnapra.

Forrás

• Szabó Margit: Kastélyok, templomok, szerelmek (Budapest-Gödöllő, 2010)
• gróf Vaj Sándor (összáll.): Régi nemes urak, úrasszonyok
• Gödöllő - Városi Információs Portál/Grassalkovich-kripta
• Magyar Családtörténeti Adattár
• Wikipédia/Klobusiczky Krisztina
• Árpád-házi Szent Erzsébet templom, Bácsbokod
• Őrszentmiklósi római katolikus templom
• http://www.danyikronika.hu/node/9158 Dányi krónika]