Kezdőlap

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.

Január szülöttjei

dr. Mészáros István (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben.1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. Gödöllőre 1939-ben került, mint járási állatorvos, de a Koronauradalom állategészségügyi feladatainak ellátásával is foglalkozott. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette. Évekig tanított az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.

Dr. Lumniczer Sándor (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is.

Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn, a mai József Attila utcában álló Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.

Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza, a Gödöllői Művésztelep tagja volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte. Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Undi Carlat vette feleségül egy gyermekük született. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották.

Tormássy Gizella, alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát (Guy de Maupassant: Gyöngy kisasszony novelláját elsőként tőle olvashatjuk), de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották az erzsébetvárosi katolikus plébániatemplomban. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel a gyermeke, Gizella Szidónia születésébe belehalt.

Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Gödöllőn született és itt végezte iskoláit, sport pályafutása is itt kezdődött el. A II. világháború után testnevelő tanár lett Gödöllőn. a Tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint testnevelő tanár és edző hozzávetőlegesen 1700 gyermekkel ismertette meg az sport szeretetét.

20 éve ment el

Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4. - Gödöllő,1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben. Megtalálható a 2002-ben megjelent Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szócikkei között is.