|
|
31. sor: |
31. sor: |
|
| |
|
|
| |
|
| | [[Fájl:meszaros2.jpg|thumb|right|200px| '''[[dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben.1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. Gödöllőre 1939-ben került, mint járási állatorvos, de a Koronauradalom állategészségügyi feladatainak ellátásával is foglalkozott. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette. Évekig tanított az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.]] | | | [[Fájl:meszaros2.jpg|thumb|right|250px| '''[[dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben.1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. Gödöllőre 1939-ben került, mint járási állatorvos, de a Koronauradalom állategészségügyi feladatainak ellátásával is foglalkozott. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette. Évekig tanított az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.]] |
|
| |
|
|
| |
|
| | [[Kép:kep1.jpg|thumb|right|300px| '''Dr. Lumniczer Sándor''' (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is.]] | | | [[Kép:kep1.jpg|thumb|right|250px| '''Dr. Lumniczer Sándor''' (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is.]] |
|
| |
|
| | [[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|right|300px| '''Kiscsoltói Mikszáth Kálmán''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn a Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.]] | | | [[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|right|250px| '''Kiscsoltói Mikszáth Kálmán''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn a Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.]] |
|
| |
|
|
| |
|
| | [[Kép:sidlo1.jpg|thumb|right|300px| '''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza, a Gödöllői Művésztelep tagja volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1906-tól Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte. 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Undi Carlat vette feleségül, egy gyermekük született. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották.]] | | | [[Kép:sidlo1.jpg|thumb|right|250px| '''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza, a Gödöllői Művésztelep tagja volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1906-tól Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte. 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Undi Carlat vette feleségül, egy gyermekük született. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották.]] |
|
| |
|
| | [[Fájl:tormassy.jpg|thumb|right|300px| '''Tormássy Gizella''', ''alsebesi'' (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották az erzsébetvárosi katolikus plébániatemplomban. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel a gyermeke, Gizella Szidónia születésébe belehalt.]] | | | [[Fájl:tormassy.jpg|thumb|right|250px| '''Tormássy Gizella''', ''alsebesi'' (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották az erzsébetvárosi katolikus plébániatemplomban. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel a gyermeke, Gizella Szidónia születésébe belehalt.]] |
|
| |
|
| | [[Kép:szi_00.jpg|thumb|right|300px|'''[[Kirchhofer József]]''' (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Gödöllőn született és itt végezte iskoláit, sport pályafutása is itt kezdődött el. A II. világháború után testnevelő tanár lett Gödöllőn. a Tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint testnevelő tanár és edző hozzávetőlegesen 1700 gyermekkel ismertette meg az sport szeretetét.]] | | | [[Kép:szi_00.jpg|thumb|right|250px|'''[[Kirchhofer József]]''' (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Gödöllőn született és itt végezte iskoláit, sport pályafutása is itt kezdődött el. A II. világháború után testnevelő tanár lett Gödöllőn. a Tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint testnevelő tanár és edző hozzávetőlegesen 1700 gyermekkel ismertette meg az sport szeretetét.]] |
|
| |
|
| |} | | |} |
53. sor: |
53. sor: |
| |- | | |- |
|
| |
|
| | [[Kép:hegedus.jpg|thumb|right|300px| '''Hegedüs László''' (Gödöllő, 1903. július 4. - Gödöllő,1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század [[Gödöllő]]jével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben.]] | | | [[Kép:hegedus.jpg|thumb|right|250px| '''Hegedüs László''' (Gödöllő, 1903. július 4. - Gödöllő,1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század [[Gödöllő]]jével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben.]] |
|
| |
|
|
| |
|
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Január szülöttjei
dr. Mészáros István (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben.1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. Gödöllőre 1939-ben került, mint járási állatorvos, de a Koronauradalom állategészségügyi feladatainak ellátásával is foglalkozott. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette. Évekig tanított az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.
|
Dr. Lumniczer Sándor (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is.
|
Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn a Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.
|
Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza, a Gödöllői Művésztelep tagja volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1906-tól Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte. 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Undi Carlat vette feleségül, egy gyermekük született. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották.
|
Tormássy Gizella, alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve fordításokból tartotta el magát, de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották az erzsébetvárosi katolikus plébániatemplomban. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel a gyermeke, Gizella Szidónia születésébe belehalt.
|
Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Gödöllőn született és itt végezte iskoláit, sport pályafutása is itt kezdődött el. A II. világháború után testnevelő tanár lett Gödöllőn. a Tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint testnevelő tanár és edző hozzávetőlegesen 1700 gyermekkel ismertette meg az sport szeretetét.
|
20 éve ment el
Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4. - Gödöllő,1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben.
|
Személyek
Épületek
Híres Hölgyek Gödöllőn
Művészeti csoportok
Közterületek
Emlékművek
Üzemek
Közlekedés
Kisebbségek
Partnerintézmények