„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== Október szülöttjei == | == Október szülöttjei == | ||
{| | {| | ||
|- | |- | ||
|align="center"| '''Dr. Kalocsay Kálmán ''' | |align="center"| '''Dr. Kalocsay Kálmán ''' | ||
|align="center"| '''Winkler Nándor''' | |||
|align="center"| '''Dr. Barabás Andor''' | |align="center"| '''Dr. Barabás Andor''' | ||
|align="center"| '''Körösfői-Kriesch Aladár''' | |align="center"| '''Körösfői-Kriesch Aladár''' | ||
| 36. sor: | 38. sor: | ||
|- | |- | ||
| [[Kép:kalocsay.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.]] | | [[Kép:kalocsay.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.]] | ||
| [[Kép:winkler2.pg|thumb|right|250px| ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.). 1933-ban járt először Gödöllőn, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett Gödöllőre. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. Gödöllő városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját.]] | |||
| [[Kép:barabás.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt.]] | | [[Kép:barabás.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt.]] | ||
| [[Kép:koros1. | | [[Kép:koros1.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá.]] | ||
|} | |} | ||
A lap 2016. október 6., 13:21-kori változata
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Október szülöttjei
| Dr. Kalocsay Kálmán | Winkler Nándor | Dr. Barabás Andor | Körösfői-Kriesch Aladár |
 Dr. Kalocsay Kálmán (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. |
Fájl:Winkler2.pg Winkler Nándor (Vereknye, 1917. október 9. – Gödöllő, 2005. július 10.). 1933-ban járt először Gödöllőn, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett Gödöllőre. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. Gödöllő városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. |
 Dr. Barabás Andor (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. |
 Körösfői-Kriesch Aladár Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a Gödöllői Művésztelep megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már Gödöllőn él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. |
