Dr. Klacsmann László

Dr Klacsmann László

Dr. Klacsmann László (Budapest, 1915. április 13. - Gödöllő, 2010. április 1.) Szülész-nőgyógyász szakorvos.

A Klacsmann Dorottya által írt teljes pályázati anyag, amelyet a "Mi vagyunk Gödöllő" történetíró pályázatra adott le itt olvasható.

Élete

1915. április 13-án született Budapesten, a Városmajor utcai Klinikán (ma Érsebészeti). Édesapja, Klacsmann Károly egy szobabútor árát fizette a szülésért, hogy fiát magyar gyereknek anyakönyvezzék, mivel ők akkoriban Belgrád mellett, Zimonyban éltek. Édesanyja, Tomor Szeréna erdélyi származású tanítónő volt, ezen kívül perzsaszőnyegszövő iskolát tartott fenn. A II. világháborúban egy részeg orosz tiszt lőtte agyon.

1929-ben a nagy gazdasági világválság idején őket is utolérte a végzet: szülei elszegényedtek, apja elvesztette minden vagyonát, mert „jóakarói” belerángatták egy bányavásárlásba, ami ugyan gazdag volt ércben, de nem vezetett hozzá vasút, így belebukott vállalkozásába.

Az ifjú Klacsmann László

Elemi- és középiskolai tanulmányait Zimony/Zemunban Jugoszláviában folytatta, 1934-ben érettségizett. Érettségi után minden nehézség nélkül bekerült a jogi egyetemre, de fél év után ott is hagyta, mert valójában az orvosi pálya vonzotta. Késve került át az orvosi karra (belgrádi Orvosi Egyetem), nagyon keményen meg kellett küzdenie a tanulnivalókkal. Így esett, hogy itt is bukással kezdte – szülészetből kétszer próbálkozott hiábavalóan. Professzora le is tett róla: „Magából fiam, sose lesz szülész!” Ekkor fogadta meg, hogy márpedig kiváló szülész lesz belőle mint példaképe, Semmelweis Ignác.

Munkássága

Dr. Klacsmann László

Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. Akkoriban nem kellett rezidensként működni, rögtön bedobták a fiatal doktort a mélyvízbe, ahogy azt már medikus korában megtették vele. Munkájáért fizetést és élelmezést kapott.

1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe. Orvosként tiszti rangot kapott. Az albán határ mellé helyezték századukat, ahol az volt a feladata, hogy szervezze meg a tábor rendjét egészségügyi szempontból. A német-jugoszláv háború alatt a valjenovói kórházban tevékenykedett, 1941. áprilisa és júniusa között. Jugoszlávia felbomlása, illetve a Délvidék visszacsatolása után a zombori Városi Kórház belgyógyászati, később szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, majd 1942. augusztusától megbízott osztályvezetőként.

A háború nagy változást hozott a multinacionális országban: felütötte fejét az idegengyűlölet. Ekkor úgy döntött, repatriál. Nővére Szegedre ment férjhez és a szülei is odaköltöztek. Dr. Klacsmann László a Szegedi Egyetem Női Klinikájának lett díjtalan klinikai gyakornoka 1943. augusztusától. Szakorvosi képesítésének megszerzése érdekében döntött úgy, hogy Dr. Batizfalvi János professzortól szeretné a szakmát elsajátítani.

1944. októberében a magyar hadsereg kötelékébe került, a Kárpátok vonulatát védte egy utász zászlóaljban, amíg orosz fogságba nem esett. Jánosházán, 1945. május-augusztusa között szervezte a közegészségügyet a hadifoglyok között. A hadifogságból több társával együtt sikerült megszöknie. Erről írt a vele együtt raboskodó Joó László színész is a Burokban születtem című önéletírásában. Szökése után visszatért Szegedre, majd Ózdra került a Vasgyári Kórház nőgyógyászati és sebészeti osztályára, alorvosként.

Egy évet dolgozott alorvosként a Vöröskereszt Gyógyfürdő Kórházban is, ahol megismerte későbbi feleségét, aki isiászát ment oda kezeltetni. 1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született.

1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből.

A Vöröskereszt Erzsébet Kórház (későbbi Sportkórház) lett az újabb munkahelye. Itt vált példaképévé Dr. Salacz Pál egyetemi magántanár, a „Tanár Úr”, aki a szakma minden csínjára-bínjára megtanította.

A Sportkórházba bejárt Erdélyi Gyula doktor, aki a gödöllői Szülészetet vezette. Egyszer-kétszer ő is kijárt Erdélyi Gyulát helyettesíteni, míg fel nem ajánlotta, hogy cseréljenek. Klacsmann kapva kapott az alkalmon, hisz így önálló főorvosként tevékenykedhetett. 1952 ősze már [[Gödöllő]n találta, de hivatalosan 1953. január elsejétől vette át a gödöllői kórház vezetését.

Gödöllő

1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály vezetője, egyben igazgató főorvosa. A 26,5 év alatt 73 616 beteget ápoltak, ebből 61 053 szülészeti, 12 546 nőgyógyászati eset és 17 háborús sérült volt az 1956-os forradalom következtében. Szülések száma: 26 592, vetélések száma: 28 995 – ebből művi vetélés: 23 611, méhen kívüli terhesség 200, konzervatív kezelésben részesült 5 266 fő.

A gödöllői Városi Kórház épülete

Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt.

A gödöllői Városi Kórházat 1930-ban, Tauffer Vilmos professzor tervei alapján építették fel a gödöllői Egészségügyi Mintajárásban. A mintajárást amerikai tapasztalatok alapján, amerikai pénzen, nevezetesen a Rockefeller Alapítvány segítségével alakították ki, Dr. Johan Béla egészségügyi államtitkár szervezésében. Az eredetileg 16 ágyas szülőotthonból Dr. Klacsmann László igazgatósága alatt 50 ágyas szülészeti osztállyá vált.

1956-tól engedélyezték a legális terhesség-megszakításokat az Abortusz Bizottságok felállításával. Ebbe Dr. Klacsmann László haláláig nem tudott belenyugodni, mindvégig küzdött ellene. De erről valljon Ő maga: „Terhesség-megszakítást elvi okokból nem végeztem. Úgy éreztem, egy életet megszakítani főbenjáró bűn. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem végeztem el a beavatkozást, ha annak indoka súlyos betegség, vagy az anya életének veszélyeztetése volt, mert az egészen más. De szerintem ez olyan durva beavatkozás, amelyet később a nők nagy része nem tud feldolgozni és soha el nem múló sebeket hagy bennük. Számomra ez derült ki, mivel sok olyan nővel beszéltem, akik túlestek a műtéten. Hatvanhat évig voltam a szakmámban, higgye el, elég tapasztalatot szereztem. Ezalatt a hatvanhat év alatt úgy végeztem munkámat, ahogyan azt az eskümben megfogadtam.” (Korondi Judit: Hippokratész szellemében – beszélgetés Dr. Klacsmann László-val; Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29.)

Az utolsó fotó a dolgozókról a Városi Kórház bezárásakor. 1979.

Szülészeti műtéteket, nőgyógyászati műtéteket hajtottak végre, ezer császármetszésből csak 4 haláleset fordult elő. Egyéb feladatként terhestanácsadást tartottak a kórház orvosai a szülészeti és nőgyógyászati tevékenységen kívül. „Négy helyett már a hatszori megjelenést szorgalmaztuk. De a tanácsadások is egyre újabb szempontok szerint bővültek. Ilyen az RH- és vércsoportszűrés, cytológiai vizsgálatok, AFP-szűrés, a belső vizsgálatokon kívül alkalmanként ultrahang kontroll.”

A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is. A Rendelőintézet megalakulásáig a kórház orvosai látták el az elsősegély-nyújtást, később csak rendelési időn túl és hétvégeken. Részt vettek a medikus képzésben is, fogadva a nyári gyakorlatra érkező szigorló orvosokat. Az ápolónőképzőben előadóként szerepeltek, de a mentőápolók képzésében is részük volt. Klacsmann doktor önként vállalt kötelezettsége volt a felvilágosító előadások tartása a gimnáziumban és a Madách iskolában.

A kórházat 1979. június 30-án zárták be, a város akkori vezetői közül senki se vette a fáradtságot, hogy elbúcsúztassa ezt a lelkes kis csapatot. 82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig Gödöllőn élt.

Kitüntetései

Katonai

• 1944. december 4. Első fokozatú (kardos és koszorús) Tűzkereszt kitüntetés a karpaszományos őrmester részére

• 1945. március 2. Magyar bronz Vitézségi Érem – őrmesteri kitüntetés

Szakszervezeti

• Ezüst, bronz, arany: Hűséggel a nép egészségéért jelvény

• 1972. VII. 1. Arany törzsgárda jelvény

• 1976. VII. 1. Arany aranykoszorús törzsgárda jelvény

• 1986. VII. 1. Péterfy Sándor utcai Kórház oklevele törzsgárda tagságról

Vöröskereszt

• 1976. június 6. Kiváló egészségnevelő munkáért jelvény

• 1977. július 1. Ezüstérem

Városi

• 1972. július 1. Oklevél 20 éve folytatott eredményes eü. munkáért

• 1988. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett

• 1993. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett

• 1987. március 25. 40 éves jubileumi jutalom (Péterfy Kórház)

• 2004. július 1. Lumniczer-díj (Lumniczer Sándor alapítvány)

Politikai

• 1991. október 1956-os emlékérem (MDF=Magyar Demokrata Fórum)

Könyvei

• Dr. Klacsmann László (1961. június 1.):Rendellenes méhűri vérzések- továbbképző előadás kollégáknak

• Dr. Klacsmann László - Dr. Tornai (1968): A fertilitás kérdése collumrehabilitatio után

• Dr. Klacsmann - Dr. Petrás Barna (1975): A dysmaturitas okai és következményei

• Dr. Klacsmann- Dr. Brasch Pest megyei Orvosi napok tudományos közleményei (1978): A gödöllői Kórház 10 évi kolposzkópos leleteinek értékelése

Források

• Hippokratész szellemében - beszélgetés Dr Klacsmann Lászlóval. In: Gödöllői Szolgálat, 2004. április 29., 3. old.

• In memoriam Klacsmann László (1915-2010). In: Gödöllői Szolgálat, 2010. április 14., 5. old.