„Eördögh Tibor” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
 
(7 közbenső módosítást, amit 2 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk)
1. sor: 1. sor:
[[Eördögh Tibor]] Kóka, 1884. xxxx. – [[Gödöllő]], 1966. xxxx.)
[[Eördögh Tibor]] Kóka, 1884. május. 02. – [[Gödöllő]], 1966.)


[[Fájl:eördögh tibor.jpg|200px|thumb|left|Lászlófalvi Eördögh Tibor érettségi tablóképe, 1904]]
[[Fájl:eördögh tibor.jpg|200px|thumb|left|Lászlófalvi Eördögh Tibor érettségi tablóképe, 1904]]
6. sor: 6. sor:
==Életútja==
==Életútja==


1884-ben született Kókán. Édesapja Eördög Kálmán a falu főjegyzője és tűzoltó parancsnoka volt. 1902-ben édesanyja után elvesztette édesapját is és önállóan kellet gondoskodnia magáról és három kisebb testvéréről.
1884-ben született Kókán. Édesapja Eördögh Kálmán a falu főjegyzője és tűzoltó parancsnoka volt. 1902-ben édesanyja után elvesztette édesapját is és önállóan kellet gondoskodnia magáról és három kisebb testvéréről.
1904-ben Aszódon érettségizett, majd segédjegyző lett Turán.  
1904-ben Aszódon érettségizett, majd segédjegyző lett Turán.  
1914-ban feleségül vette Mayer Irént, akinek nagyapja az aszódi Podmaniczky báró komornyikja volt. A család Ikladon lakott, ahol apósa volt a falu bírája. 1913-ban Izsákon lett aljegyző. Felesége és gyermeke a szülésbe belehal, ezért az akkori szokás szerint feleségül vette annak húgát, Mayer Margitot, akivel Orgoványra költöznek. Ott kapott jegyzői majd főjegyzői állást, amit 1935-ig töltött be.
1914-ban feleségül vette Mayer Irént, akinek nagyapja az aszódi Podmaniczky báró komornyikja volt. A család Ikladon lakott, ahol apósa volt a falu bírája. 1913-ban Izsákon lett aljegyző. Felesége és gyermeke a szülésbe belehal, ezért az akkori szokás szerint feleségül vette annak húgát, Mayer Margitot, akivel Orgoványra költöznek. Ott kapott jegyzői majd főjegyzői állást, amit 1935-ig töltött be.
A Nagy Háborúban részt vett, bár felmentése volt. A megszálló román csapatok halálra ítélték, de sikerült megszöknie és 80 orgoványi önkéntessel együtt a [//https://hu.wikipedia.org/wiki/Lajtab%C3%A1ns%C3%A1g/ Lajtabánság] felkelőkhöz (Lajtabánság, vagy más néven Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon.) csatlakozott. Héjjas Ivántól (Vitéz Héjjas Iván katonatiszt, országgyűlési képviselő.) kapott erről igazolást 1921-ben.  
A Nagy Háborúban részt vett, bár felmentése volt. A megszálló román csapatok halálra ítélték, de sikerült megszöknie és 80 orgoványi önkéntessel együtt a [https://hu.wikipedia.org/wiki/Lajtab%C3%A1ns%C3%A1g Lajtabánság]i felkelőkhöz (Lajtabánság, vagy más néven Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon.) csatlakozott. [https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9jjas_Iv%C3%A1n Héjjas Iván]tól kapott erről igazolást 1921-ben.  


[[Fájl:eördögh család2.jpg|200px|thumb|right|Eördögh Tibor főjegyző, felesége és gyermekei: László, Emília és Tibor. Orgovány, 1927.]]
[[Fájl:eördögh család2.jpg|200px|thumb|right|Eördögh Tibor főjegyző, felesége és gyermekei: László, Emília és Tibor. Orgovány, 1927.]]
39. sor: 39. sor:
1913-ban Izsákon lett aljegyző.
1913-ban Izsákon lett aljegyző.


Orgoványon először jegyző, majd főjegyzői lett, 1935-ig.
Orgoványon először jegyző, majd főjegyző lett, 1935-ig.
 
Katonai pályafutásával kapcsolatosan további információk találhatóak a [[Lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester]] szócikkben.


________________________________________
________________________________________

A lap jelenlegi, 2024. május 27., 07:21-kori változata

Eördögh Tibor Kóka, 1884. május. 02. – Gödöllő, 1966.)

Lászlófalvi Eördögh Tibor érettségi tablóképe, 1904


Életútja

1884-ben született Kókán. Édesapja Eördögh Kálmán a falu főjegyzője és tűzoltó parancsnoka volt. 1902-ben édesanyja után elvesztette édesapját is és önállóan kellet gondoskodnia magáról és három kisebb testvéréről. 1904-ben Aszódon érettségizett, majd segédjegyző lett Turán. 1914-ban feleségül vette Mayer Irént, akinek nagyapja az aszódi Podmaniczky báró komornyikja volt. A család Ikladon lakott, ahol apósa volt a falu bírája. 1913-ban Izsákon lett aljegyző. Felesége és gyermeke a szülésbe belehal, ezért az akkori szokás szerint feleségül vette annak húgát, Mayer Margitot, akivel Orgoványra költöznek. Ott kapott jegyzői majd főjegyzői állást, amit 1935-ig töltött be. A Nagy Háborúban részt vett, bár felmentése volt. A megszálló román csapatok halálra ítélték, de sikerült megszöknie és 80 orgoványi önkéntessel együtt a Lajtabánsági felkelőkhöz (Lajtabánság, vagy más néven Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon.) csatlakozott. Héjjas Ivántól kapott erről igazolást 1921-ben.

Eördögh Tibor főjegyző, felesége és gyermekei: László, Emília és Tibor. Orgovány, 1927.

Három gyermeke született, Tibor, Emília és László. A fiúkat katonának szánta, de csak Tibort vették fel a katonai iskolába, László civil maradt, Emíliából tanítónő lett. Emília és László Pápán járnak középiskolába, ahol sógora Hamuth János (testvérének, Eördögh Ilonának a férje) a város rendőrkapitánya, majd polgármestere volt 1945-ig. A II. Világháború kezdetén úgy tűnt a három gyerek révbe ért. Tibor a hivatásos katonatiszti pályán haladt, Emília az első és a második bécsi döntés során visszacsatolt területeken dolgozott, Kassán majd Bözödön (Maros megye), László pedig hivatali munkát végzett Makón.


A front közeledtével kezdődtek a bajok. Lánya nem mert visszamenni Erdélybe az új tanév kezdetére. Anyósa annyira félt az oroszoktól, hogy 1944 őszén felakasztotta magát az udvaron, Lászlót behívták katonának, Tiborról pedig egyre kevesebb levél érkezett erdélyi szálláshelyéről. Majd a románok átálltak. Mikor a front elérte Gödöllőt, a házat elfoglalták a megszállók. A család a pincében élt és bújtatta Emíliát a részeg katonák elől. Írógépét elvitték és mindent tartalékukat felélték. Tibor fiától két kőposta érkezett Gödöllőre, ebből tudták, hogy az ausztriai amerikai fogságból szovjet táborba viszik valahova. Orgoványi gyermekkori barátjának szülei tudtak is vele néhány szót váltani és saját fiukat is „megtalálták” egy másik vagonban a szolnoki állomáson, de csak Tibor hüvelykujját látták a réseken át, közel nem mehettek a szerelvényhez. Tibor halálhíre 1946-ban jutott el a családhoz a Moszkva alatti Rjazany-ból. Közben László munkája megszűnt Makón, feleségével ő is Gödöllőre költözött, mert különben másokat költöztettek volna be a nagy házba. Eördögh Tibor sógora, Hamuth János volt pápai polgármester és családja is Gödöllőn, Tibor házában talált menedéket.

Eördögh Tibor unokáival: Pál Andris és Kati, Eördögh Márti. Gödöllő, 1953.

1948-ban lánya, Emília férjhez ment Pál István tanárhoz, s Lászlóék mellett ők is beköltöztek az apai házba. A négy unoka és a kert elég elfoglaltságot adott neki. Nyugdíjas éveiben is, ha tehette dolgozott a községházán, majd a tanácsnál, különböző adminisztrációs feladatokat vállalt, népszerű ember volt Gödöllőn.


1966 hunyt el Gödöllőn, szemét az utca elején lakó Makra doktor zárta le.

________________________________________

Munkássága

1904-ben Aszódon érettségizett, majd segédjegyző lett Turán.

1913-ban Izsákon lett aljegyző.

Orgoványon először jegyző, majd főjegyző lett, 1935-ig.

Katonai pályafutásával kapcsolatosan további információk találhatóak a Lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester szócikkben.

________________________________________

Gödöllőn

Eördögh Tibor Gödöllőn, 1962.

1933-ban vásárolt telket Gödöllőn a Kertvárosban, a mai Kiss József utcában. A telken családi házat kezdett építeni, amibe végül 1935-ben tudtak beköltözni Orgoványról. Haláláig ebben a házban élt.



________________________________________

Forrás

- https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9jjas_Iv%C3%A1n

- https://hu.wikipedia.org/wiki/Lajtab%C3%A1ns%C3%A1g

- https://magyarnemzet.hu/archivum-magyarnemzet/2003/02/koposta-szelposta