Erzsébet királyné

Erzsébet királyné

Erzsébet Amália Eugénia, gyakori becenevén Sisi, teljes német nevén Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. Kora egyik legszebb asszonyának tartották. Egyéniségének és a magyarok iránt érzett szeretetének köszönhetően máig az egyik legnépszerűbb történelmi személy Magyarországon.

Élete

Erzsébet királyné és Ferenc József

Gyermekkora

Erzsébet bajor hercegnő Miksa József bajor herceg és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő nyolc gyermeke közül harmadikként született, egy foggal a szájában, ami a bajor néphagyomány szerint rendkívüli szerencsét jelent. Szülei unokatestvérek voltak. Apja, Miksa József herceg a Wittelsbach-ház szerényebb, nem uralkodó, Pfalz-Birkenfeld-Gelnhausen oldalágából származott (címzése Herzog in Bayern).

Hét testvéréhez hasonlóan az udvartól távol, Münchenben és nyaranta a családja birtokában lévő Possenhofen kastélyban nőtt fel. Gyermekkorát neméhez és társadalmi rangjához a korban nem illő szabadságban töltötte, sokat lovagolt és túrázott apjával, a bohém és nagy utazó II. Miksa bajor herceggel, aki majdhogynem fiúként nevelte kedvenc kisebb lányát, akit nem szántak kormányzásra, bár a sport mellett szívesen írt verseket is kedvenc költője, Heine stílusában.

1853-ban elkísérte édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt Bad Ischlbe, Zsófia Friderika főhercegnéhez (aki anyai nagynénje volt), hogy találkozzanak unokatestvérükkel, Ferenc József császárral, akit Helén hercegnő férjéül szántak. Ferenc József azonban Ilona helyett Erzsébet hercegnőt választotta. Eljegyezték egymást és 1854. április 24-én este hét órakor Bécsben összeházasodtak. Az Ágoston-rendiek templomában (Augustinerkirche) megtartott esküvő után még egy hétig folytatódott a mulatság a díszesen kivilágított városban. A házasságot celebráló bécsi püspököt 70 pap segítette a szertartáson, beszédes természete miatt a püspököt „Plauschernek” (fecsegőnek) is nevezték.

A császári udvarban

A megismerkedés és az esküvő között eltelő egy évben Erzsébetnek rengeteget kellett tanulnia. Neveltetésében és képzésében hatalmas hiányosságok voltak, hiszen nem szánták trónra, a legkevésbé a Habsburg Birodaloméra. Az egyik legfontosabb Ausztria történelme volt, melyet Majláth János magyar gróf, történettudós tanított neki. Emellett tőle hallott először magyar szót, sőt magyar verseket is, bár a nyelvet ekkor még nem beszélte. Erzsébet évekkel később is elismeréssel beszélt tanáráról. Megtanulta ugyan a társasági illemet, azonban Európa egyik legkonzervatívabb udvarának merev etikett-előírásait nem tudta és nem is akarta elfogadni. Anyanyelvén, a németen kívül még angolul, franciául és csehül is beszélt, ám franciatudását sok kritika érte és soha nem sikerült igazán megszeretnie ezt a nyelvet. (Magyarul és újgörögül csak a későbbi években tanult meg.)

Az ifjú császárné bécsi tartózkodásának első napjától boldogtalannak érezte magát a merev és szigorú bécsi udvarban, amit számára anyósa, Zsófia főhercegné testesített meg. Férjével keveset lehetett együtt, hisz őt lefoglalták a mindenkori államügyek.

Ferenc József és családja 1861

Az alig 16 évesen asszonnyá lett Erzsébet igen korán teherbe esett. 1855. március 5-én szülte meg első gyermekét, Zsófiát, majd 1856. július 12-én Gizellát. Anyósa, Zsófia a gyermekek szobáját anyjukétól távol, a saját lakosztálya mellett, a Hofburg másik szárnyában jelölte ki, így, ha Erzsébet látni szerette volna gyermekeit, az egész épületen végig kellett mennie. Emellett sosem maradhatott egyedül leányaival, mert mindig jelen voltak a főhercegné udvarhölgyei; a nevelésükbe pedig egyáltalán nem szólhatott bele. A császár anyja túl fiatalnak tartotta a tizenéves Erzsébetet a gyermekek neveléséhez, ő pedig ezt egyrészt anyósa rosszindulata jeleként értelmezte, másrészt fokozta kisebbrendűségi érzését.

1857-ben Erzsébet kierőszakolta, hogy a kislányokat is magukkal vihessék magyarországi útjukra. A már Bécsben is gyengélkedő idősebb kislány, Zsófia Budán súlyosan megbetegedett, és néhány nappal később, május 29-én tífuszban meghalt. Ennek hatására Erzsébet a továbbiakban szinte „lemondott” gyermekeiről. 1858. augusztus 21-én született meg a régóta várt trónörökös, Rudolf koronaherceg, de Erzsébet udvarban elfoglalt helyzetén már ez sem segített.

Házassága kezdett tönkremenni, részben anyósa és az udvar befolyása, részben Erzsébet és Ferenc József eltérő életfelfogása és egyénisége miatt. A császárnén 1858-ban rejtélyes betegség vett erőt. Ebben valószínűleg nagy jelentősége lehetett a kislánya halála miatt megromlott idegállapotának is. Orvosa levegő- és környezetváltozást tanácsolt neki. 1859-ben elhagyta a császárt, és elutazott. Több hónapot töltött Madeirán és Korfu szigetén. Ezután Velencébe ment tovább, hogy egyedül lehessen.

Politikai karrier

Erzsébet királyné 1867

Utazásairól 1861-ben tért vissza a bécsi udvarba eléggé megerősödve szellemileg ahhoz, hogy néhány jelentős dologban keresztülvigye akaratát Zsófia ellenében. Egyre kevésbé volt hajlandó elfogadni korábbi helyét az udvarban.

1863-ban magyar tanárt fogadott azzal az elhatározással, hogy komolyan megtanul magyarul, egy év múlva pedig már magyar társalkodónőt vett maga mellé Ferenczy Ida személyében, amivel sikerült komoly bonyodalmat okoznia az udvari etikettben. A császárné igaz, melegszívű barátnőjévé vált. Bizalmas kapcsolatukat leveleik, és a kívülállók számára sokszor érthetetlen, apró kis célzásaik, utalásaik is elárulják. Ferenczy Idának nem kis része volt abban, hogy Erzsébet elsősorban a magyarok királynéjává akart válni.

Erzsébet férjére gyakorolt hatásának köszönhetően a császár hajlandó volt óvatos liberalizációs lépések megtételére. A politikai foglyokat hamarabb kieresztették vagy amnesztiában részesítették. A börtönökben megszüntették a láncraverést.

Az első igazán komoly összeütközésre azonban Rudolf miatt került sor, 1865-ben, amikor Erzsébet egy véletlen folytán rájött, hogy még a hittnél is kegyetlenebb a fia katonai nevelése. Kétségbeesve látta, hogy a kisfiú teljesen tönkremegy Gondrecount szigorú, katonás nevelése miatt, nevelői nem vették figyelembe Rudolf félénk, törékeny személyiségét. Erzsébet formális ultimátumot intézett férjéhez, melyben nyilvánvalóvá tette, hogy kész elhagyni a császárt, amennyiben az nem teljesíti kívánságait. Rudolf későbbi liberális életfelfogására nagy mértékben kihatottak az édesanyja által vallott elvek.

Erzsébet kitűnő politikai érzéke ellenére ritkán avatkozott bele az államügyekbe. Legnagyobb győzelmét a magyarkérdésben érte el. A poroszoktól 1866-ban elszenvedett vereség után kétségbeesve igyekezett megőrizni a birodalmat férje és fia számára. Nem ultimátumszerűen, hanem kitartóan és szívósan, minden diplomáciai és női eszközt bevetve küzdött a magyarság előnyben részesítéséért az osztrák udvar azon tagjaival szemben, akik továbbra is ragaszkodtak az „erős kéz” elvéhez.

Az 1867-ben megtörtént kiegyezés az Osztrák–Magyar Monarchia megalakulásához vezetett. Erzsébet ekkor férjével együtt Budára utazott, ahol magyar királyi párrá koronázták őket június 8-án a budai Nagyboldogasszony-, azaz Mátyás-templomban. Ősi hagyomány szerint koronázáskor a nemzet megajándékozza a királyt, a király a nemzetet. A királyi pár az Erzsébet által kedvelt gödöllői, hajdani Grassalkovich-kastélyt kapta ajándékul a hozzátartozó birtokkal és 100 000 arany forintot. Az utóbbit az 1848–49-es szabadságharc honvédözvegyei, árvái és hadirokkantjai javára ajánlották fel.

A kiegyezés után

Erzsébet királyné

Tíz hónappal a koronázást követően, 1868. április 22-én megszületett negyedik gyermekük, Mária Valéria főhercegnő (1868–1924), akit sokan „magyar gyermeknek” is neveztek (főként gúnyolódásból, ezzel célozgatva az Erzsébet és Andrássy viszonyáról szóló alaptalan pletykára). A császárné legkisebb gyermekét a magyaroknak szánta ajándékul. Ragaszkodott ahhoz, hogy a kicsi a Budai Várban szülessen.

A politikától a magyar koronázást követően teljesen visszavonult. Császárnéi kötelességeiről szándékosan nem vett tudomást, s kizárólag az önmegvalósításnak élt. Bármennyire művelt nő is volt, valójában főleg szépsége segítette abban, hogy felülemelkedhessen a bécsi udvar – szemében – kicsinyes nyüzsgésén. Innen nagyrészt az utazás, a lovaglás és kedvenc gyermekének, Mária Valériának nevelése töltötte ki idejét.

Életének kétségtelenül legnagyobb tragédiája a trónörökös halála. Rudolf főherceg 1889-ben Mayerlingben elkövetett öngyilkossága olyan súlyosan megrázta, hogy az megrázó események után már csak feketében járt és hivatalos megjelenéseit még inkább visszaszorította. Élete végéig nem tudott szabadulni a lelkiismeretfurdalástól, hogy nem tudott olyan viszonyt fenntartani a fiával, amire szükség lett volna. Hangulata és idegállapota egyre rosszabb lett. Keveset tartózkodott Bécsben. Utolsó hivatalos magyarországi látogatására és megjelenésére az 1896-os millenniumi ünnepségeken került sor, amelyre feketébe öltözött. Utolsó éveit utazgatással töltötte. „Mater dolorosa”-ként vándorolt inkognitóban, Hohenembs grófné néven. Főleg Görögországban, Korfu szigetén időzött, ahol felépíttette magának az Achilleion kastélyt.

A merénylet

A merénylő Luigi Lucheni rendőrségi fényképe

1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott. Kísérőjével, Sztáray Irma grófnővel (1863–1941) a Genfi-tó partján hajókirándulásra igyekezett, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta.

A merénylő saját bevallása szerint meg akarta ölni egy királyi család valamelyik tagját, mindegy, hogy kit. A szoros fűzőt viselő Erzsébet a támadás után még felállt, és saját lábán ment fel a hajó fedélzetére. A hajó elindulása után rosszul lett, összeesett, ekkor találták meg súlyos sebét. A hajó visszafordult, de hiába vitték a sebesültet vissza a szállodájába (az Hôtel Beaurivage-ba), az orvos már csak a halál beálltát állapíthatta meg. A királyné utolsó mondata a "Was ist mit mir geschehen?" vagyis a "Mi történt velem?" volt.

A császárné-királynét Bécsben, a kapucinusok templomának császári kriptájában (Kaisergruft) temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.

Címei

Erzsébet Amália Eugénia, Ausztria császárnéja, Magyarország apostoli királynéja, Csehország, Lombardia és Velence, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia, Galícia és Lodoméria, Illíria és Jeruzsálem királynéja, Ausztria főhercegnéje, Toszkána és Krakkó nagyhercegnéje, bajorországi hercegnő, Lotaringia, Salzburg, Stájerország, Karintia és Bukovina hercegnéje, Felső- és Alsó-Szilézia hercegnéje, Erdély nagyfejedelemnéje, Morvaország őrgrófnéja, Habsburg és Tirol hercegesített grófnéja.

Emléke, legendája

Erzsébet királyné szobra Funchalban, a kaszinó előtt

• Erzsébet a magyar történelem egyik jelentős alakja. Mára újra felerősödött a Sisi-kultusz, rengeteg „rajongója” van Erzsébetnek.

• A 20. században valóságos ikonná vált. A köztudatban szabadságvágyó, tragikus alakként él. Számtalan közterület, intézmény, sok műalkotás: regény, film és színdarab állít emléket alakjának.

• Pesterzsébetet a királyné tiszteletére nevezték el, az akkor még Erzsébetfalva nevű telepet Suda János és társai 1870. június 14-én alapították meg, a névadáshoz a királyi család is hozzájárult.

• Nevét viseli Budapest legmagasabb pontján, a János-hegyen álló kilátó is.

• Az osztrák turizmus sokat köszönhet Erzsébetnek, egykori lakóhelyeit – Schönbrunn, Ischl, Gödöllő és a korfui Achilleion – rengeteg turista keresi fel.

• Magyarországon számos közterület viseli nevét, ezenkívül Budapesten és Komáromban híd viseli a nevét. Első magyarországi szobrát Stróbl Alajos készítette, a miskolci Népkertben állították fel 1899-ben.

• A pozsonyi Kék templom, vagyis Árpád-házi Szent Erzsébet-templom Lechner Ödön egyik legnagyszerűbb munkája, a magyar szecesszió egyik legszebb példája. A templom Árpád-házi Szent Erzsébetnek van szentelve, de Erzsébet királyné szimbolikus mauzóleumaként építették.

• A makói Erzsébet árvaházat a királyné után nevezték el; alaprajza „E” betű formájú, így őrzi névadójának emlékét.

• Darányi Ignác földművelésügyi miniszter felhívásban kérte a nagyközönséget, hogy Erzsébet ligeteket, parkokat létesítsenek. Selmecbányán emlékére a Kálvária és a Leányvár közötti hegyoldalban az erdő fáit hatalmas "E" alakban kivágták és (eltérő lombszínű) vörösfenyővel ültették be az Akadémia hallgatói. Hossza 115 méter, alsó szára 55 méter, középső szára 25 méter, bordaszélessége mindenütt 15 méter volt. A híres "E" betű látható Csontváry Kosztka Tivadar Selmecbánya látképe című 1902-ben készült festményén. Ma már nem létezik.

Játékfilmek (válogatás)

• Erzsébet királyné, magyar film, 1940, rendezte Podmaniczky Félix.
• Sissi, osztrák filmtrilógia, rendezte Ernst Marischka, (1955) (Sissi)
• Sissi – die junge Kaiserin (1956) (Sissi – A fiatal császárné)
• Sissi – Schicksalsjahre einer Kaiserin (1957) (Sissi – Egy császárné sorsdöntő évei)
• Ludwig, olasz–német–francia film, 1972, rendezte Luchino Visconti.
• Mayerling, francia film, 1936, rendező: Anatole Litvak

Zenében

1992-ben mutatták be az Elisabeth című musicalt a bécsi Theater an der Wienben. A szöveget Michael Kunze írta, a zenét Sylvester Levay szerezte. A musical más országokban, többek közt Magyarországon is nagy sikert aratott, ennek főszerepét Janza Kata játssza.

Erzsébet királyné és Gödöllő

Gödöllői Királyi Kastély

Erzsébet királyné szalonja

Erzsébet királyné szalonja

Az 1867-es osztrák-magyar kiegyezés előmozdításában Erzsébet királyné jelentős szerepet játszott. Ennek kapcsán került személyes ismeretségbe a kor kiemelkedő politikusaival (gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Deák Ferenc), akiknek portréi a kisszalonban láthatók. A többi ábrázolás Erzsébete,t mint magyar királynét jeleníti meg: a királyi palást - hagyomány szerinti - javítása közben, a koronázási ünnepségen és magyar díszruhában.

Erzsébet királyné írószobája

Erzsébet királyné nagy gondot fordított a magyar nyelv elsajátítására és az ország történelmének megismerésére. A királynét, majd később gyermekeit kiváló szakemberek segítették a tanulásban. Arcképeik az írószobában kerültek bemutatásra. A királyi pár magyarországi tartózkodásának - Buda után - legfontosabb színhelye Gödöllő volt. A korabeli metszetek és fotók a kastélyt és közvetlen környezetét ábrázolják.

Erzsébet királyné öltözőszobája

Erzsébet királyné lakosztályát kezdetben kedvenc színe, az ibolya jellemezte. A selyemtapétákat és a bútorkárpitokat az 1879-es felújítás során vörös színűre cserélték. A bajor hercegnő gyermekkorát idézi fel a possenhofeni kastély rajza. Alatta édesanyja, Ludovika és egyik testvére, Mária portréja látható. Mellettük a királyné egész életét végigkísérő utazásainak egyes helyszínei jelennek meg. Erzsébet királyné köztudottan kitűnő lovas volt, ezért gyakran ábrázolták őt lovon és kedvenc kutyáival. Az íróasztalon és körülötte a falakon láthatók a gyermekek: Gizella, Rudolf és a "gödöllői királykisasszony", Mária Valéria arcképei. A könyvespolcon a királyné által kedvelt szerzők (Petőfi Sándor, Eötvös József, Horváth Mihály) művei találhatók.

Erzsébet királyné emlékkiállítás

Az emlékkiállítás enteriőr-szerűen berendezett első szobája egykor a királyné lakosztályához tartozott: ez volt a felolvasószoba. Falain a legértékesebbnek tartott, az 1830-as 40-es évekből való biedermeier stílusú festést állították helyre. A felolvasó kanapé a kastély eredeti berendezései közül került elő. A falon láthatók a magyar udvarhölgyek arcképei és Ferenczy Ida portréja. Ferenczy Ida tulajdonából való a karosszék és az illatszeres ládika is. A nagyméretű olajfestmény Wilhelm Richter munkája, a kép címe: Falkavadászat a gödöllői erdőben a királyi párral. Erzsébet ezen a képen a saját ízlése és elvárásai szerint kialakított magyar udvartartása körében figyelhető meg.

Az emlékkiállítás második és harmadik szobája a királyi időszakban Ferenczy Ida lakosztályának része volt. Az itt bemutatott történeti-tárgyi emlékanyag Erzsébet királyné életének magyarországi vonatkozásait villantja fel. Ezek közül külön figyelmet érdemelnek a tárlókban elhelyezett személyes tárgyai és a szemközti falon függő festmény, amely Erzsébet királynét Avolo nevű lován ábrázolja, a gödöllői lovardában. Mellette balra Elise Rentz cirkuszi műlovarnő portréja látható. A sarokban álló zöld színű kályha a kastély eredeti berendezéséhez tartozott.

Az Erzsébet királyné elleni merényletet hírül adó újsághírek mellett a királyné emlékére kiadott érmekből és könyvekből látható itt válogatás. A fehér márványból készült mellszobor, Zala György alkotása. A falakon tekinthető meg a XX. század elején meghirdetett szoborpályázatok néhány terve valamint egy válogatás Erzsébetről elnevezett köztereket és intézményeket ábrázoló régi képeslapokból.

Gödöllő-mintás herendi étkészlet

Gödöllő-mintás herendi étkészlet

Erzsébet királyné férjétől, Ferenc Józseftől kapta ajándékba a kastély berendezésével harmonizáló Gödöllő mintával díszített készletet. A Gödöllő-díszítés a Herendi Porcelánmanufaktúra egyik legszebb és legismertebb mintája. Gödöllőre háromféle készletet rendeltek, köztük a Gödöllő mintás szervizt. A szervizt az 1839-től Fischer Mór tulajdonában lévő porcelángyár készítette. Fischer Mór unokája, Farkasházy Fischer Jenő idejében a manufaktúra ismét elkészítette illetve kiegészítette a Gödöllő mintás készletet a kastély részére.

A gödöllői kastély és Erzsébet királyné számára komponált minta távol-keleti származású, eredeti neve Siang Rouge, Vörös Siang volt. Mai elnevezését akkor kapta, amikor a gödöllői kastély részére elkészült az új, 120 személyes szerviz. Fischer a Gödöllő mintát egy eredeti kínai „Kakiemon" mokkáscsésze motívumai alapján készítette el. A porcelánokon téglavörös és hófehér sávok váltakoznak. A vörös mezőket kék illetve zöld színekben pompázó indamotívum díszíti, a díszítmények közepén apró szirmú, arannyal megfestett bazsarózsa látható. A fehér sávokat stilizált fatörzsek és zöldindás, fehérszirmú virágmotívumok díszítik. Peremük dúsan aranyozott, a bordűrön arannyal keretezett téglavörös sáv fut körbe. A bordűrön a vörös mezők kék és zöld inda- illetve bazsarózsa motívumai ismétlődnek. A fogók és gombok mintázata nagyon változatos: keresztbefont karú mandarinfigura, delfinszobrocska vagy mesebeli sárkány egyaránt lehet.

Az étkészlet részei:

• 2 lapostányér
• 2 mélytányér
• 2 csonttányér
• 2 desszert tányér
• 2 csészealj
• 2 teás csésze
• 1 ovális tál
• 1 fonott szélű kínáló
• 1 négyrészes kínáló
• 1 talpas kínáló
• 1 váza
• 1 kerek tálca
• 1 teáskanna
• 1 cukortartó
• 1 tejeskanna

(A Herendi Porcelánmanufaktúra tulajdona)

Erzsébet királyné szavalóverseny

A Gödöllői Királyi Kastély, a Gödöllői Királyi Kastély Barátainak Egyesülete és a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ 1995 óta minden évben megrendezi a Gödöllői Királyi Kastélyban az Erzsébet királyné szavalóversenyt. Minden évben egy téma köré szervezik a versenyt. A versenyre magyar költők, írók műveivel lehet nevezni gödöllői vagy Gödöllőhöz valamiképpen kötődő fiataloknak.

Királyi Váró

A Pest-Hatvan vasútvonalon 1867 tavaszán indult meg a közlekedés. Ugyanebben az évben kapta meg a magyar államtól Ferenc József és Erzsébet királyné koronázási ajándékul a gödöllői kastélyt és uradalmat, s ettől kezdve rendszeresen utazott vonattal Gödöllőre a királyi pár és kísérete.

A királyi pár megérkezésekor vörös szőnyeget fektettek az épület bejárata és a vasúti szerelvény közé. A vonatról a tágas középső helyiségbe, a Hercegi Váróba érkezünk, amelynek a berendezését - Ripka Ferenc leírása szerint - bordó kárpitú selyem zsöllyék és pamlagok adták. Jobbra Erzsébet királyné várószobája, balra pedig Ferenc József szobája nyílt. A király szobájában egy íróasztalt, velencei tükröt, olívazöld kárpitú ülőgarnitúrát helyeztek el, és ugyanilyen színű préselt selyem tapéta fedte a falat. Ugyanez volt a királyné várószobájának a berendezése is, csak halvány sárga színben.

Erzsébet park

Erzsébet királyné szobra a Gödöllőn az Erzsébet-parkban

Erzsébet királyné kultuszát Gödöllőn a kastély és a róla elnevezett park őrzi leginkább. A királyné halálát (1898. szeptember 10.) követően az országban Darányi Ignác földművelésügyi miniszter rendeletére több mint száz ligetet létesítettek, s közel hárommillió emlékfát ültettek el. A gödöllői Erzsébet-parkot az elsők között kezdték létrehozni, 1898 novemberében.

A kastélyparktól közvetlenül megközelíthető, botanikai ritkaságokban gazdag ligetet 1901-ben avatták fel I. Ferenc József jelenlétében. A négy hársfasorral övezett sétány végén Róna József szobrászművész által készített Erzsébet-szobor áll. A két és fél méter magas bronz szobor, 8 szögletű, felül virágfüzérrel díszített - zebegényi trachitból faragott - posztamensen. Egyszerűségében is méltóságteljes királynét, kezében pár szál virággal és napernyővel ábrázolta a szobrász. A környék parkjaiban és erdeiben szívesen sétáló és lovagló királynét a gödöllőiek így őrizték meg emlékezetükben. Róna két tervéből I. Ferenc József választotta ki a Gödöllőre illőt. Ez a világ első egész alakos Erzsébet szobra.

A szobor mögött magasodó sziklahalom is a királyné emlékére készült, Zala György szobrász tervei alapján. A sziklacsoport két oldaláról egykor mesterséges patakocska csordogált. A kompozíció tetején fehér mészkőből faragott királyi korona látható.

110 évvel az avatás után, 2011-ben a Norvég Alapnak köszönhetően sor került a szobor felújítására. A restaurátori munkák során a szoborban egy időkapszulát találtak.

1951-ben ledöntötték a szobrot és elhurcolták. Hosszú idő múlva lakossági bejelentés alapján fogták el a tetteseket. A szobor rossz állapotban került elő, a feje le volt törve, a melle behorpadva. Lakossági nyomásra a községi tanács úgy döntött, hogy engedélyezi a szobor újbóli felállítását, de a legnagyobb csendben, minden átadási ünnepség nélkül. Gesztesi József lakatos „hozta rendbe” a szobrot, amit 1964. július 13-án állítottak vissza a helyére. Az 1964-es visszaállítás alkalmával is elhelyeztek egy időkapszulát a szobor alatt.

Erzsébet királyné szobrának és ezzel együtt a felújított Erzsébet-park átadására az eredeti avató ünnepség után pontosan 110 évvel, 2011. május 19-én kerül sor. A szoborba a két időkapszula mellé egy harmadik időkapszulát is elhelyeznek - az újraavatás tiszteletére.

Sisi Baráti Kör

A Sisi Baráti Kör célja Erzsébet királyné életútjának hiteles megismerése. Az egyesület tagjai felkeresik a névadójukhoz kapcsolódó hazai és külföldi emlékhelyeket. Több száz festmény, szobor, Erzsébet királynéról elnevezett utca, tér, épület, híd fotója van már a birtokukban. Felkutatják azokat a még meglévő Erzsébet-fákat, amelyeket a királyné halála után ültettek a történelmi Magyarországon. 1994-től tevékenykedő baráti kör a nemzetközi kapcsolatok miatt vette fel a Sisi nevet.

Gödöllő Gyűjtemény (válogatás)

• Szabó Margit: "... gödöllői lakos vagyok..." : Erzsébet királyné a kastélyban
• Szabó Margit: Sisi képeskönyve
• Hamann, Brigitte: Erzsébet : Magyarország királynéja
• Gróf Corti: Erzsébet
• Sztáray Irma: Erzsébet királyné kíséretében
• Krúdy Gyula: Erzsébet királyné
• Dániel Anna: Erzsébet királyné
• Martha Schad: Erzsébet királyné és leányai, 239 képpel és dokumentumokkal
• Zsigray Julianna: Erzsébet magyar királyné

Külső hivatkozások

• A Wikimédia Commons tartalmaz Erzsébet királyné témájú médiaállományokat.
• Mikszáth Kálmán: A királyné meghalt
• Erzsébet királyné.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Erzsébet tiszteletére emelt szobrok 1898–1914 között
• Szobrai a SzoborLap.hu oldalon
• Sissi és Ferenc József manipulált képei

„Sissi”-filmek (IMDb)

• 1932-es rajzfilm
• Sissi, 1955-ös film
• Sissi - A fiatal császárné, 1956-os film
• Sissi - Egy császárné sorsdöntő évei, 1957-es film
• Ludwig – 1972-es film
• Sissi, l'impératrice rebelle, 2004-es TV-film

Források

• Wikipedia - Erzsébet magyar királyné
• Regina: Nő történeti séta Gödöllőn
• Gödöllői Királyi Kastély
• Museum.hu
• Gödöllő város honlapja
• Erzsébet királyné szobor
• [1]