„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 49. sor: | 49. sor: | ||
<font size="4"> ''' | <font size="4"> '''Május szülöttjei '''</font> | ||
{|class="sortable" border="1" style="width: | {|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10" | ||
|- | |- | ||
|align="center"|<font size="3"> ''' | |align="center"|<font size="3"> '''Kovács Gabriella'''</font> | ||
|align="center"|<font size="3"> ''' | |align="center"|<font size="3"> '''Zita királyné'''</font> | ||
|align="center"|<font size="3"> '''Mária | |align="center"|<font size="3"> '''Mária Terézia'''</font> | ||
|- | |||
|[[Kép:kovacs1.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|[[Kép:21711_zita_kiralyne1.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|[[Kép:Andreas Moeller 001.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|- | |||
|<p align="justify">'''[[Kovács Gabriella]]''' (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával [[Gödöllő]]re költöztek.</p> | |||
|<p align="justify">'''[[Zita királyné]]''' (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné. Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.</p> | |||
|<p align="justify">'''[[Mária Terézia]]''' Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre. </p> | |||
|} | |||
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10" | |||
|- | |||
|align="center"|<font size="3"> '''Ambrus Gizella'''</font> | |||
|align="center"|<font size="3"> '''Nagy Sándor'''</font> | |||
|align="center"|<font size="3"> '''Anti Szabó János'''</font> | |||
|- | |||
|[[Kép:ambrusg.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|[[Kép:nagysandor.png|thumb|center|250px]] | |||
|[[Kép:anti.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|- | |||
|<p align="justify">''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.</p> | |||
|<p align="justify">''' [[Nagy Sándor]]''' (Németbánya, 1869. május 18. – [[Gödöllő]], 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral a [[Gödöllői művésztelep]] egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.</p> | |||
|<p align="justify">''' [[Anti Szabó János]]''' (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, [[Gödöllő]]n. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a [[GÖMB Alkotócsoport]]nak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a (Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai Szent István Egyetem]], [[Gödöllő]]). </p> | |||
|} | |||
{|class="sortable" border="1" style="width:60%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="10" | |||
|- | |- | ||
| | |align="center"|<font size="3"> '''Toroczkay Wigand Ede'''</font> | ||
| | |align="center"|<font size="3"> '''Asbóth Emil'''</font> | ||
| | |align="center"|<font size="3"> '''P. Nagy László Tamás'''</font> | ||
|- | |||
|[[Kép:Toroczkai1.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|[[Kép:asboth.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|[[Kép:nagylaszlotamas.jpg|thumb|center|250px]] | |||
|- | |- | ||
|<p align="justify"> ''' [[ | |<p align="justify">''' [[Toroczkai Wigand Ede]]''' (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a [[Gödöllői művésztelep]] (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat.</p> | ||
|<p align="justify"> ''' [[ | |<p align="justify">''' [[Asbóth Emil]]''' (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.</p> | ||
|<p align="justify"> ''' [[ | |<p align="justify">''' [[P. Nagy László Tamás]]''' (Budapest, 1955. május 31. – [[Gödöllő]], 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban.</p> | ||
|} | |} | ||
A lap 2019. május 8., 08:05-kori változata
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Május szülöttjei
| Kovács Gabriella | Zita királyné | Mária Terézia
|
|
| ||
Kovács Gabriella (Budapest, 1972. május 3. - ) textilművész, nemeztárgyak készítője. Nemezkészítéssel, kárpitszövéssel, szőnyegszövéssel is foglalkozik. 1991-ben érettségizett a budapesti Képző és Iparművészeti Szakközépiskolában. 1996-ban a Magyar Képzőművészeti Főiskola látvány- díszlet- jelmeztervező szakán diplomázott. 1996-tól kárpitszövési technikákat tanulta Rónai Éva textilművésztől. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Fiatal Iparművészek Stúdiója Egyesületének és a gödöllői GÖMB Alkotócsoportnak. 1998-ban kezdett nemezkészítéssel is foglalkozni. Első önálló nemezkiállítására 2010 őszén a szadai Székely Bertalan Műteremház Galériában került sor. 2005-ben családjával Gödöllőre költöztek.
|
Zita királyné (Viareggio, Olaszország, 1892. május 9. – Zizers, Svájc,1989. március 14.) magyar és cseh királyné, osztrák császárné. Habsburg–Lotaringiai Károly főherceg és a pármai hercegnő 1911. október 21-én házasodtak össze az alsó-ausztriai Schwarzau kastélyában. Tagadhatatlanul boldog házasságban éltek; gyermekeiket is a katolikus vallás elvárásainak és hittételének megfelelően nevelték. Az Osztrák–Magyar Monarchia összeomlása után előbb svájci, majd madeirai száműzetésbe kényszerült férjével és gyermekeivel. Férjét elkísérte a második visszatérési kísérlet alkalmával. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza.
|
Mária Terézia Erzherzogin Maria Theresia Amalia Walpurga von Österreich, (Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.); a Habsburg-házból származó osztrák uralkodó főhercegnő, 1740–1780 között magyar és cseh királynő, I. Ferenc német-római császár felesége, a Habsburg–Lotaringiai-ház ősanyja. 1754-ben bevezette kettős vámrendszert. Mária Terézia nevéhez fűződik a jobbágy rendelet, a Regulatio Cigarorum rendelet és az 1777-ben kiadott Ratio Educationis. Támogatta továbbá az egészségügyet. Elrendelte, hogy gondoskodni kell a szegények, betegek, öregek, és árvák ellátásáról. Állandó hadsereget hozott létre.
|
| Ambrus Gizella | Nagy Sándor | Anti Szabó János
|
|
| ||
Ambrus Gizella (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és Tormássy Gizella újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, Fallenbüchl Zoltán. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát. |
Nagy Sándor (Németbánya, 1869. május 18. – Gödöllő, 1950. március 14.) magyar festő és grafikus. Annak a művésztípusnak a megtestesítője volt, aki az anakronizmust is vállalva, hűséggel kitartott az ifjúkorában megtalált eszmények mellett. Körösfői-Kriesch Aladárral a Gödöllői művésztelep egyik alapítója. Az angol Arts and Crafts Movement szellemisége nyomán hozták létre a gödöllői művésztelepet. Kettejük erőfeszítései és művészeti elképzelései alakították ki ennek a magyar szecesszió szellemében létrejött szervezett társulásnak az arculatát. Ruskin nyomán vallották, hogy „az élet minden megnyilatkozásának művészi tartalmat kell adni", s hittek a művészet életújító, megtisztító szerepében.
|
Anti Szabó János (Ikervár, 1942. május 18. - ) grafikus, könyvillusztrátor, szobrász. .A budapesti Iparművészeti Főiskolán végzett 1975-ben ipari formatervező szakon. Mesterei: Laborcz Ferenc, Illés Gyula. Kiállításokon szerepelt az Ernst Múzeumban, Gödöllőn. Szobrai mellett könyvillusztrációkat is készít (Vörös könyv : A Magyarországon kipusztult és veszélyeztetett növény- és állatfajok; Így volt, hogy volt …, Emlékképek a Gödöllői Kastélyról). Tagja a GÖMB Alkotócsoportnak. Oktatói tevékenységet folytat 1994-től a (Gödöllői Agrártudományi Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében, a mai Szent István Egyetem]], Gödöllő).
|
| Toroczkay Wigand Ede | Asbóth Emil | P. Nagy László Tamás
|
|
| ||
Toroczkai Wigand Ede (Pest, 1869. május 19. – Budapest, 1945.) építész, iparművész, író, belsőépítész, kerttervező, grafikus; az Iparművészeti Iskola tanára, a Gödöllői művésztelep (1901-1920) tagja. A művészcsoportnak elsősorban bútortervezőként lett tagja. 1886-tól 1889-ig festészetet tanult a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában. Steindl Imre vezetésével az Országház építésén dolgozott, 10 esztendőn át tervezte a Parlament belső díszítéseit, fal- és üvegfestményeit. Az 1900-as párizsi világkiállításon bútoraival ezüstérmet, a 1902-es torinói világkiállításon aranyérmet, 1904-ben St. Louis-ban ezüstérmet kapott. Közben házakat is tervezett. 1904-ben Kalotaszegen, később Székelyföldön folytatott tanulmányokat. |
Asbóth Emil (Újarad, 1854. május 23. – Budapest, 1935. április 8.), gépészmérnök, műegyetemi tanár. Középiskolai tanulmányainak elvégzése után a zürichi műegyetemre ment, s itt 1872-ben fejezte be tanulmányait. 1873-tól 1878-ig pedig a M. Kir. Államvasutaknál tevékenykedett. 1878-ban elhagyván a gyakorlati pályát, életét teljesen a tanári hivatásnak szentelte. 1899-ben lemond katedrájáról és a Ganz és Társa Vasöntő és Gépgyár Rt. igazgatója, később vezérigazgatója lesz 1935-ben bekövetkezett haláláig. Több ipari egyesületnek, az Országos Ipartanácsnak, a Mérnök Tanácsnak tagja. 1908-ban a Ferenc József-rend kitüntetésben részesül. Később, 1914-ben a Szent István csatahajó vízre bocsátásakor a Ferenc József rend középkeresztjét is megkapta.
|
P. Nagy László Tamás (Budapest, 1955. május 31. – Gödöllő, 2000. december 19.). Egyházi szolgálatát a váci egyházmegyében kezdte meg. Pappá szentelése után Csongrádon, Dunavarsányban, Rádon, Vácon és Budapest-Rákosligeten szolgált mint káplán, majd Kosdra helyeztek plébánosnak. 1987. augusztus 4-én, belépett az Assisi Szent Ferenc kapucinus rendjébe. Így került Máriabesnyőre, ami első és utolsó rendi állomása volt, hiszen plébánosként, majd 1994-től tartományfőnökként itt teljesített szolgálatot. Működése alatt rendkívül sokat tett a máriabesnyői kegyhely felvirágoztatásáért. Az ő kezdeményezésére állították fel, közadakozásból, a „Meg nem születtek” emlékművét, a prágai kis Jézus szobrával, 1996-ban. |
