|
|
| 25. sor: |
25. sor: |
|
| |
|
|
| |
|
| == Február szülöttjei == | | == Március szülöttjei == |
| | |
|
| |
|
|
| |
|
| 32. sor: |
33. sor: |
| |- | | |- |
|
| |
|
| |align="center"| '''Róna József''' | | |align="center"| ''' Moiret Ödön |
| |align="center"| '''Csiki Kovács Dénes'''
| | |align="center"| ''' Szinvai Pál ''' |
| |align="center"| '''Ifj. Horthy Miklós''' | |
|
| |
|
|
| |
|
|
| |
|
| |- | | |- |
| | [[Kép: ronajozsef.png|thumb|right|250px| ''' [[Róna József ]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lesz tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királynészobor. Róna József ingyen készítette el az alkotást, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. A premontrei rend 1931-ben döntött bőkezű jótevője, Kálmán herceg lovas szobrának, felállításáról. A bronz lovas szobrot 1931. szeptemberében állították fel az egykori gimnázium, a mai Szent István Egyetem épülete előtt. ]] | | | [[Kép: moiret4.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Moiret Ödön ]]''' (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. ] Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral. Bécsben R. Steiner és az antropozófia hatott rá, majd egy katolikus közösség tagja lett. 1906-tól szerepel kiállításokon, több díjat nyert. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és [[Gödöllő]]n dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának.]] |
| | |
| | |
|
| |
|
| | [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát. Családjával 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Titkára volt az Országos Katolikus Tanítószövetségnek és az Egyetemes Tanítószövetségnek. Az 1920-as évek második felétől kezdett el publikálni. Először elbeszélésekkel próbálkozott, melyek a Képes Krónika, Új Magyarság, Nemzeti Újság, Magyar család hasábjain jelentek meg. Rendszeresen publikált tanügyi értekezéseket a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. Érdeklődése azonban hamarosan a gyerek- és ifjúsági irodalom felé fordult. Műveiben a székely mese- és mondavilágból merített.]]
| |
|
| |
|
| |
| | [[Kép:Horthy.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Ifj. Horthy Miklós]]''' Póla, Olaszország (ma Pula, Horvátország), 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza szülei földi maradványaival együtt Portugáliából és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában. ]]
| |
|
| |
| |}
| |
|
| |
| {|
| |
|
| |
| |-
| |
| |align="center"| '''Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)'''
| |
| |align="center"| ''' Márton Lajos '''
| |
| |align="center"| ''' Malatin Antal'''
| |
|
| |
| |-
| |
| | [[Kép:gorogi.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]''' (Budapest, 1885. február 21. - Budapest, 1967. december 5.) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild (a losonci postamester lánya) gyermekeként. Pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek, egy bérelt kertes házba, apja innen járt be vonattal dolgozni. 1913-tól a rá testvérként hasonlító Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben, mely a fiával átélt bujkálásának krónikája. ]]
| |
|
| |
|
| |
| | [[Kép:marton.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Márton Lajos]]''' (Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló, cserkész. Kora ifjúságától tevékenyen részt vett a Regnum Marianum munkájában. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. A fácánsori premontrei kápolnában Márton Lajos két olyan festménye látható, amin cserkészeket is megörökített. Szintén az ő keze munkáját dicsérik a máriabesnyői bazilika freskói és üvegablakai.]]
| |
|
| |
|
| |
| | [[Kép:mal.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Malatin Antal]] ''' (Gödöllő, 1820. február 28. – Kalocsa, 1905. október 6.) nyomdász, Kalocsa második nyomdájának egyik megalapítója. 1833. november 1-jétől a Landerer nyomdában volt szedőtanonc. 1848. március 15-én, a sajtó felszabadításakor Malatin Antal szedte ki harmadmagával, a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Szedőként közreműködött 1849. augusztus 11-én Kossuth Lajos lemondó nyilatkozatának kinyomtatásában.1857. április 17-én megállapodott Holmeyer Ferenccel, hogy Kalocsán a Fő utcán létesítenek egy nyomdát. Később Malatin Antal új nyomdát alapított, amely 1898-ig állt fenn.]]
| |
|
| |
|
| |
| |}
| |
|
| |
| == Évfordulók - 40 éve halt meg Dr. Kalocsay Kálmán ==
| |
|
| |
| {|
| |
|
| |
| |-
| |
| |align="center"|'''Dr. Kalocsay Kálmán'''
| |
|
| |
| |-
| |
| | [[Kép:kalocsay.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. Pázmány Péter Orvostudományi Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol 1916-ban orvosi diplomát szerzett. 1920-tól 1966-ig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1929-ben a Budapesti Tudományegyetem Orvosi Karán egyetemi magántanári képesítést szerzett a Járványos betegségek klinikája tárgykörben. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban.]]
| |
|
| |
|
| | | [[Kép:szinvai.jpg |thumb|right|250px| ''' [[Szinvai Pál]]''' (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87-g a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre. 1987-91-ig Münchenben az Akademie der Bildende Künste növendéke, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). 1990-től szerepel kiállításokon. Több díjat is nyert. Köztéri művei közé tartozik 2008-ban készített 14 stációt ábrázoló kerámia domborművek, amelyek Gödöllőn a Premontrei Rend Kápolnájában találhatók. ]] |
| |} | | |} |
|
| |
|
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Március szülöttjei
| Moiret Ödön
|
Szinvai Pál
|
 Moiret Ödön (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. ] Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága Körösfői-Kriesch Aladárral. Bécsben R. Steiner és az antropozófia hatott rá, majd egy katolikus közösség tagja lett. 1906-tól szerepel kiállításokon, több díjat nyert. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és Gödöllőn dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának.
|
 Szinvai Pál (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87-g a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre. 1987-91-ig Münchenben az Akademie der Bildende Künste növendéke, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). 1990-től szerepel kiállításokon. Több díjat is nyert. Köztéri művei közé tartozik 2008-ban készített 14 stációt ábrázoló kerámia domborművek, amelyek Gödöllőn a Premontrei Rend Kápolnájában találhatók. |
Gödöllő
Tematikus évek
Személyek
Épületek
Természeti értékek
Művészeti csoportok
Közterületek
Emlékművek
Gazdaság
Közlekedés
Üzemek
Kisebbségek
Partnerintézmények
