Moiret Ödön
Moiret Ödön (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója.
Életútja
Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Tanulmányait 1908–10 között Bécsben, E. Hellmernél fejezte be. Közben 1907–08 telét a Gödöllői művésztelepen töltötte.
1906-tól szerepel kiállításokon, több díjat nyert. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és Gödöllőn dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának. 1920-ban egy látványosan sikeres pályát szakított meg azzal, hogy Bécsbe települt át. 1920-tól 1944-ig felváltva Bécsben és Budapesten élt; utána Bécsben, ahol számos kiállítást rendezett. 1944-ig évente hazajárt, és rendszeresen részt vett budapesti kiállításokon. 1924-től haláláig dolgozott nagyszabású utópikus várostervén (Az új élet városa), amelyet 1926-ban Bécsben kiállításon is bemutatott. Hagyatékának jelentős része Bécsben van.
Művészete
Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága Körösfői-Kriesch Aladárral. Bécsben R. Steiner és az antropozófia hatott rá, majd egy katolikus közösség tagja lett. Művészetében vallási miszticizmustól áthatott, egyéni mitológiát teremtett, amelyet stilizált, átszellemített figurákkal fejezett ki (Az élet angyala vagy a nő küldetése, 1919, Gödöllői Városi Múzeum). Utópikus várostervével egy új életreform, egy új embereszmény és társadalom létrejöttét kívánta szolgálni.
Szobrai stílusát és témakörét némiképp a gödöllői iskola szelleme hatotta át, gyakran mintázott szimbolikus értelmű szobrokat (Erős nemzetség, Venus genetrix, A termékenység stb.). 1925-ben készítette el Körösfői-Kriesch Aladár síremlékét. A 30-as években közel került a római iskola stílusához (a 100 éves Nemzeti Szinház emléktáblája, 1937; Nagy Lajos-emlék, Székesfehérvár, 1938). Számos érmet és plakettet (Dürer-emlékérem, 1938) mintázott. Több művét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria. Számos szobrát állították fel külföldön (Bécs, Hannover, Berlin) és több művel szerepel külföldi múzeumokban.
Művei
- Eszmélés (-) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Léda (1912) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Mária Magdolna (1909 körül) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Női képmás (1911 előtt) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Szent György lovag (1912) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Virágos Budapest (1912) Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
