„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 52. sor: | 52. sor: | ||
| [[Kép: ivh_sz.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Hősök szobra, I. világháborús emlékmű]]''' egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc a szobor alkotója, ezzel a szobormintával az országos tavaszi tárlaton elnyerte a főváros nagydíját. A talapzaton eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk…“. Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön. A szobrot 1930. szeptember 7-én avatták fel 11 órakor. Az ünnepség előtt reggel a község összes templomában ünnepi istentiszteletet tartottak.]] | | [[Kép: ivh_sz.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Hősök szobra, I. világháborús emlékmű]]''' egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc a szobor alkotója, ezzel a szobormintával az országos tavaszi tárlaton elnyerte a főváros nagydíját. A talapzaton eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk…“. Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön. A szobrot 1930. szeptember 7-én avatták fel 11 órakor. Az ünnepség előtt reggel a község összes templomában ünnepi istentiszteletet tartottak.]] | ||
| [[Kép: kalman.jpg|thumb|right| | | [[Kép: kalman.jpg|thumb|right|200px| ''' [[Kálmán herceg lovasszobra]]''' a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása. Két fő részből áll egy életnagyságú bronz lovas szoborból és egy díszes mészkő alapzatból. A szobor Kálmán herceget ábrázolja talpig páncélban, jobbjában fokost fogva, bal kezével pedig a gyeplőt tartva. Az Árpád-házi sisakot viselő enyhén szakállas férfi tekintete a távolba réved, nyugalmat áraszt, ami szemben áll a jobb kéz fejsze tartásával és a leszegett fejű ziháló ló ábrázolásával. ]] | ||
A lap 2015. szeptember 6., 15:35-kori változata
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Szeptember szülöttjei
 Diósy Ödönné Brüll Adél Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit és Berta. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. Ady, első találkozásuk után azonnal ostromolni kezdi az asszonyt. Később Adél meghívta magához Adyt Párizsba. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királyné úton vettek egy házat. Gödöllőn állatokkal vette magát körül, valóságos kutyafarmja volt. Adél szerette virágokkal és művészi tárgyakkal körülvenni magát.
|
 Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. Eszméi, tevékenysége és hatása által a modern, új Magyarország egyik megteremtője. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. 1820-ban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként a kastélyban. |
Évfordulók
| Hősök szobra, I. világháborús emlékmű felavatása | Kálmán herceg lovasszobrának felavatása
|
 Hősök szobra, I. világháborús emlékmű egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc a szobor alkotója, ezzel a szobormintával az országos tavaszi tárlaton elnyerte a főváros nagydíját. A talapzaton eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk…“. Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön. A szobrot 1930. szeptember 7-én avatták fel 11 órakor. Az ünnepség előtt reggel a község összes templomában ünnepi istentiszteletet tartottak. |
 Kálmán herceg lovasszobra a Muhi csatában elhunyt Kálmán hercegnek, Ugrin érseknek és Jakab templomos mesternek emléket állító emlékmű. Árpád-házi Kálmán herceg lovas szobrát 1931. szeptember 27-én állították fel a premontrei noviciátus (jelenleg Szent István Egyetem) épülete előtt, annak fő homlokzatával megegyező tájolással. Az emlékmű Róna József alkotása. Két fő részből áll egy életnagyságú bronz lovas szoborból és egy díszes mészkő alapzatból. A szobor Kálmán herceget ábrázolja talpig páncélban, jobbjában fokost fogva, bal kezével pedig a gyeplőt tartva. Az Árpád-házi sisakot viselő enyhén szakállas férfi tekintete a távolba réved, nyugalmat áraszt, ami szemben áll a jobb kéz fejsze tartásával és a leszegett fejű ziháló ló ábrázolásával.
|
