„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
| [[Kép:kep1.jpg|thumb|right|250px| '''[[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is.]] | | [[Kép:kep1.jpg|thumb|right|250px| '''[[Dr. Lumniczer Sándor]]''' (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is.]] | ||
| [[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|right| | | [[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|right|200px| '''Kiscsoltói [[Mikszáth Kálmán]]''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn a Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.]] | ||
A lap 2015. január 8., 11:06-kori változata
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Január szülöttjei
|
|
20 éve ment el
|