„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
|- | |- | ||
| [[Fájl:meszaros2.jpg|thumb|right| | | [[Fájl:meszaros2.jpg|thumb|right|200px| '''[[dr. Mészáros István]]''' (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben.1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. Gödöllőre 1939-ben került, mint járási állatorvos, de a Koronauradalom állategészségügyi feladatainak ellátásával is foglalkozott. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette. Évekig tanított az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.]] | ||
| [[Kép:kep1.jpg|thumb|right|200px| '''Dr. Lumniczer Sándor''' (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is. ]] | |||
| [[Kép:mikszáth1.jpg|thumb|right|200px| '''Kiscsoltói Mikszáth Kálmán''' (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn, a mai József Attila utcában álló Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.]] | |||
| [[Kép:sidlo1.jpg|thumb|right|200px| '''Sidló Ferenc''' (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza, a Gödöllői Művésztelep tagja volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte. Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Undi Carlat vette feleségül egy gyermekük született. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották.]] | |||
| [[ | | [[Fájl:tormassy.jpg|thumb|right|200px| '''Tormássy Gizella''', ''alsebesi'' (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát (Guy de Maupassant: Gyöngy kisasszony novelláját elsőként tőle olvashatjuk), de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották az erzsébetvárosi katolikus plébániatemplomban. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel a gyermeke, Gizella Szidónia születésébe belehalt.]] | ||
| [[Kép:szi_00.jpg|thumb|right|300px|'''[[Kirchhofer József]]''' (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Gödöllőn született és itt végezte iskoláit, sport pályafutása is itt kezdődött el. A II. világháború után testnevelő tanár lett Gödöllőn. a Tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint testnevelő tanár és edző hozzávetőlegesen 1700 gyermekkel ismertette meg az sport szeretetét.]] | |||
|} | |} | ||
| 46. sor: | 53. sor: | ||
|- | |- | ||
| [[Kép: | | [[Kép:hegedus.jpg|thumb|right|200px| '''Hegedüs László''' (Gödöllő, 1903. július 4. - Gödöllő,1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század [[Gödöllő]]jével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben. Megtalálható a 2002-ben megjelent Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szócikkei között is.]] | ||
A lap 2015. január 8., 10:57-kori változata
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Január szülöttjei
 dr. Mészáros István (Újpest, 1910. január 11. - Gödöllő, 2006. május 11.) kutató állatorvos. Állatorvosi oklevelet szerzett 1933-ban, a doktori fokozatot 1934-ben.1933-1936 között gyakornok, majd tanársegéd az Állatorvosi Főiskola Szülészeti Tanszékén. Gödöllőre 1939-ben került, mint járási állatorvos, de a Koronauradalom állategészségügyi feladatainak ellátásával is foglalkozott. 1950-től 1965-ig az Állattenyésztési Kutatóintézet Szaporodásbiológiai osztályát vezette. Évekig tanított az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetemen.
|
 Dr. Lumniczer Sándor (Budapest, 1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos. 1914-ben iratkozott be a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karára. Egy évre rá bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett. 1939-től 1945-ig a kassai Állami Kórház sebész főorvosa volt. A kiváló tudós orvos kora legnagyobb sebészei közé tartozott, aki jelentős tudományos munkát is végzett. Betegeiért nagy felelősséget érzett, nem csak a sikeres műtétet tartotta fontosnak, hanem a beteg utókezelését, gondozását és rehabilitációját is. |
 Kiscsoltói Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.) magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1874-ben jelent meg első önálló műve az „Elbeszélések” két kötetben. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, de a sikertelenség miatt elkeseredve 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el mint újságíró. Ott aratta első írói sikereit. 1881-ben visszatért Budapestre, ahol az Ország-Világ című lap segédszerkesztője lett. Mikszáth Kálmánt, rokonok, barátok s talán egy titkos szerelem is kötötte városunkhoz. Az író Gödöllőn, a mai József Attila utcában álló Mikszáth-házban gyakran látogatta meg rokonait. Jó barátságban volt a református lelkésszel, Gönczy Pállal.
|
 Sidló Ferenc (Budapest, 1882. január 21. – Budapest, 1953. január 11.) szobrászművész, a Képzőművészeti Főiskola tanára. A korszak megbecsült és elismert szobrásza, a Gödöllői Művésztelep tagja volt. Az Iparművészeti iskolában Mátrai Lajosnál, majd a Képzőművészeti Főiskolán Stróbl Alajos mesteriskolájában tanult. 1906-tól a Műbarátok Köre ösztöndíjával Rómában élt, de a nyarakat a Gödöllői Művésztelepen töltötte. Hazatérése után, 1908-ban Gödöllőn telepedett le, s ott élt 1912-ig. Undi Carlat vette feleségül egy gyermekük született. 1929-ben rendeztek műveiből gyűjteményes kiállítást az Ernst Múzeumban. 1936-ban állami nagy aranyéremmel tüntették ki. Legismertebb művei közt szerepel a székesfehérvári Szent István lovasszobor, valamint a budapesti Danaidák kútja. Közismert alkotása a Nyugat c., amely a Szabadság téren 1921-ben átadott Trianon szoborcsoport részét képezte, a háború után azonban a szoborcsoporttal együtt elbontották. |
 Tormássy Gizella, alsebesi (Mélynádas, 1864. január 23. – Budapest, 1888. június 6.) magyar író, műfordító, Ambrus Zoltán felesége. Temes megyei nemesi család sarjaként Mélynádason született. Egerben nevelkedett az Angolkisasszonyok intézetében. Budapesten az Ország-Világ című lap munkatársaként dolgozott, illetve jó francia nyelvismeretét hasznosítva fordításokból tartotta el magát (Guy de Maupassant: Gyöngy kisasszony novelláját elsőként tőle olvashatjuk), de írt önálló munkákat is. A szerkesztőségben ismerkedett meg Ambrus Zoltán íróval, s hamarosan feleségül is ment hozzá. Esküvőjüket 1887. július 25-én tartották az erzsébetvárosi katolikus plébániatemplomban. Házasságuk rövid ideig tartott, mivel a gyermeke, Gizella Szidónia születésébe belehalt. |
 Kirchhofer József (Gödöllő, 1919. január 28. - Gödöllő, 2009. december 20.) testnevelő edző. Gödöllőn született és itt végezte iskoláit, sport pályafutása is itt kezdődött el. A II. világháború után testnevelő tanár lett Gödöllőn. a Tízpróbában 1938- ban az ifjúsági bajnokságon győzelmet ért el, s szintén ebben az évben ifjúsági bajnoksági címet szerzett ökölvívásban is. Mint testnevelő tanár és edző hozzávetőlegesen 1700 gyermekkel ismertette meg az sport szeretetét. |
20 éve ment el
 Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4. - Gödöllő,1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Őseinek már a XIX. század Gödöllőjével is volt kapcsolata. Dédapja, Bartal János (1816-1897) a Grassalkovich-, majd a koronauradalom ügyvédje volt. Hegedüs László a minorita gimnáziumba járt Gödöllőn, ahol a Diákélet című iskolaújságot szerkesztette. Érettségi után a műegyetemre került. Mérnöki tanulmányainak befejezése után rádiójavító kisiparos lett, és HELÁSZ néven rádióboltot is nyitott. Helytörténész, turista, amatőr fényképész volt, rendkívüli módon vonzotta a technika és a természet. Gyűjteményi anyagából 1983-ban rendeztek kiállítást a Gödöllői Városi Helytörténeti Gyűjteményben. Megtalálható a 2002-ben megjelent Magyar Múzeumi Arcképcsarnok szócikkei között is.
|
