„Undi (Springholtz) Mariska” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
 
(8 közbenső módosítás, amit 2 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877 - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező.  
+
[[Fájl:undi.jpg|thumb|right|300px|Undi Mariska önarckép]]
 +
'''Undi (Springholtz) Mariska''' (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A [[Gödöllői művésztelep]] egyik alkotója.
  
  
 
==Származása és tanulmányai==
 
==Származása és tanulmányai==
[[Fájl:undi.jpg|thumb|right|300px|Undi Mariska önarckép]]
+
 
 
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
 
Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.
  
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.  
+
Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő [[Körösfői-Kriesch Aladár]] testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.  
  
 
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
 
1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.
12. sor: 13. sor:
 
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
 
1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.
  
1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le Gödöllőn.
+
1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le [[Gödöllő]]n.
  
  
 
==Az emancipált nő==
 
==Az emancipált nő==
 
+
[[Fájl:csodasz.jpg|thumb|right|300px|Undi Mariska: Csodaszarvas]]
 
Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül, lehetővé tették a szabad mozgást, a munkát és a sportot. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső.  
 
Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül, lehetővé tették a szabad mozgást, a munkát és a sportot. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső.  
  
23. sor: 24. sor:
  
 
==Művészete==
 
==Művészete==
[[Fájl:csodasz.jpg|thumb|left|300px|Undi Mariska: Csodaszarvas]]
+
 
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a gödöllői művésztelep vezető mestereivel. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
+
Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a [[Gödöllői művésztelep]] vezető mestereivel. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.
  
 
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.  
 
Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.  
35. sor: 36. sor:
 
===KIállításai===
 
===KIállításai===
  
*Közös bemutató a gödöllői művésztelep tagjaival (1909)
+
*Közös bemutató a [[Gödöllői művésztelep]] tagjaival (1909)
  
 
===Sikerei===
 
===Sikerei===
44. sor: 45. sor:
 
*Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906)
 
*Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906)
 
*Egy Dorottya-utcai ház számára készített üvegfestmény - Műbarátok 1000 K-ás díj (1916)
 
*Egy Dorottya-utcai ház számára készített üvegfestmény - Műbarátok 1000 K-ás díj (1916)
*Egy művészleány arcképe c. pasztellkép - Nemzeti Szalónban 500 K-ás díj (1911)
+
*Egy művészleány arcképe c. pasztellkép - Nemzeti Szalonban 500 K-ás díj (1911)
  
 
===Könyvei===
 
===Könyvei===
63. sor: 64. sor:
  
 
*Híres Hölgyek Gödöllőn - 2010 A Nők Éve leporelló tájékoztató
 
*Híres Hölgyek Gödöllőn - 2010 A Nők Éve leporelló tájékoztató
*http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf
+
*[http://www.reginaprogram.hu/haz/files/regina-notorteneti_seta_godollon_20072.pdf Nőtörténeti séta Gödöllőn]
*http://www.kieselbach.hu/s-1115&undi+mariska.html
+
*[http://www.kieselbach.hu/s-1115&undi+mariska.html Kieselbach Galéria és Aukciósház]
*http://hirnok-enciklopedia.blogspot.com/2008/11/undi-mariska.html
+
*[http://hirnok-enciklopedia.blogspot.com/2008/11/undi-mariska.html Hírnök enciklopédia/Undi Mariska]
*http://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/undi_mariska_festo__iparmuvesz__1877-1959__eletrajza.php
+
*[http://www.antikregiseg.hu/muvesz_adatbazis/undi_mariska_festo__iparmuvesz__1877-1959__eletrajza.php Undi Mariska festő, iparművész (1877-1959) életrajza]
 +
 
  
  
  
  
[[Kategória:Híres Hölgyek Gödöllőn]]
 
 
[[Kategória:Személyek]]
 
[[Kategória:Személyek]]
 
[[Kategória:Képzőművészek]]
 
[[Kategória:Képzőművészek]]
 +
[[Kategória:2012 - A Nők Éve - Híres Hölgyek Gödöllőn]]

A lap jelenlegi, 2017. november 9., 14:21-kori változata

Undi Mariska önarckép

Undi (Springholtz) Mariska (Győr, 1877. január 31. - Budapest, 1959) grafikus, festő, mese-illusztrátor, iparművész, játék- és bútortervező. A Gödöllői művésztelep egyik alkotója.


Származása és tanulmányai

Hat gyerekes győri családból származott, édesanyja figyelt fel lánya tehetségére, és ezért eladták a házukat, hogy Budapestre költözhessenek, ahol a kislány megfelelő oktatásban részesülhet. Ugyanígy gondoskodott többi gyermeke taníttatásáról, a család minden vagyonát erre költötte.

Mariska a budapesti Képzőművészeti Akadémián Székely Bertalan tanítványaként (regionális érdekesség a festő szadai műhelye) tanult. Itt ismerkedett meg Kriesch Laurával, a festő Körösfői-Kriesch Aladár testvérével, s rajta keresztül került kapcsolatba a gödöllői művészteleppel.

1904-ben Angliába és Franciaországba ment tanulmányútra, az angol Art Nouveau és az Arts and Crafts mozgalom nagy hatással volt rá, később Nagybányán tökéletesítette festészetét. A gödöllőiek tevékenységével Körösfői munkáit látva ismerkedett meg, s korai korszakára nagy hatással volt a műhelyhez fűződő szoros kapcsolata. Ekkor ébredt föl népművészeti érdeklődése; székely motívumokat gyűjtött, melyek rajzokként és tanulmányokban, elemzésekben is napvilágot láttak.

1913-ban kinevezték a fővárosi Iparrajziskola tanárává.

1916-ban összeházasodott az erdélyi Boér Jenővel tolsztojiánus filozófussal, de házasságuk nem tartott sokáig. Nem telepedtek le Gödöllőn.


Az emancipált nő

Undi Mariska: Csodaszarvas

Nagyon határozott karakter volt szeretett a maga útján járni. A századelő új nő típusát testesítette meg, aki az önállóságot vállalta és a művészetének élt. A tízes években, mikor még a fűző nyomorította a nőket és nem a fogyókúra, a női egyenjogúsítási mozgalom által kedvelt laza „refomruhákat” tervezett, és viselt, melyek egy tunikából és egy felsőruhából álltak, fűző nélkül, lehetővé tették a szabad mozgást, a munkát és a sportot. Reform szándékáról több cikket jelentetett a kor ismert feminista lapjában a Nő és a társadalomban. Családnevét, Sprinholz, 1904-ig viselte, ekkor fölvette anyai ágának nevét, az Undit. A modern nő megtestesítője volt: önálló, saját kenyerét megkereső.

Jellemzőek azok a fotók, amelyek a műtermében készültek: saját tervezésű ruhákban, maga tervezte bútorok között saját festményei mellett látható a művésznő, mintegy megtestesítve a szecesszió összművészeti ideálját.


Művészete

Undi Mariska független művész volt, aki szinte minden műfajban felvette a versenyt a Gödöllői művésztelep vezető mestereivel. Falképeket festett, üvegfestményeket, kiváló enteriőröket, játékokat tervezett. A gödöllői művésztelephez tartozott, szőnyeget is tervezett a műhely számára.

Saját műhelyét 1924-ben nyitotta meg Magna Ungaria néven. Érdekelte a népművészet, gyűjtőutakat tett Matyófölfön, Kalotaszegen és a Sárközben, a magyar népi hímzésekről Magyar hímvarró művészet címen könyvet adott ki 160 rajzzal és 107 fényképpel (1934), a tízkötetes Magyar Kincsesláda című sorozatában pedig népművészeti gyűjteményét adta közre (1937), amelynek köteteiben igyekezett megőrizni a népművészet eredeti technikáit és a feledésbe merült régi motívumokat. Egyik legnagyobb megbízatása a budapesti Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése volt. (1919 és 1911). Meseillusztrációi közül kiemelkedik a Régen c. mesekönyv, de több tankönyvet is illusztrált.

Az 1930-as években folytatta néprajzi gyűjtő tevékenységét és pedagógia munkásságát. Művészeti hagyatékát a Gödöllői Városi Múzeum 1995-ben vásárolta meg.


Kiállításai, sikerei, könyvei

Undi Mariska: Az én sárga szobám

KIállításai

Sikerei

  • Tűzoltó utcai kórház és a Dózsa György úti Népszálló freskóinak és faliképeinek elkészítése (1919 és 1911)
  • Péterke király szekere c. fajáték - második díj az első hazai gyermekjáték pályázaton (1904)
  • Gyerekszoba tervek - St. Louis-i világkiállítás - bronzérem (1904)
  • Gyerekszoba tervek - Milánói világkiállítás aranyérem (1906)
  • Egy Dorottya-utcai ház számára készített üvegfestmény - Műbarátok 1000 K-ás díj (1916)
  • Egy művészleány arcképe c. pasztellkép - Nemzeti Szalonban 500 K-ás díj (1911)

Könyvei

  • Magyar hímvarró művészet (1934)
  • Magyar Kincsesláda című tízkötetes sorozat (1937)


Gödöllő Gyűjtemény (Válogatás)

  • Undi Mária: Magyar himvarró művészet
  • Undi Mária: Sárközi fejkötőhímzések
  • Undi Mária: Vonaldíszítés, rátétes síkformák, zsinórozás
  • Undi Mária: Kalotaszegi írásos hímzés


Forrás