„Csörsz-árok” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
14. sor: 14. sor:
  
 
== Méretei ==
 
== Méretei ==
[[Kép:csorsz3.jpg|thumb|right|200px|Csörsz-árok]]
+
[[Kép:csorsz3.jpg|thumb|right|250px|Csörsz-árok]]
  
 
Az árok mélysége: 2–5 m
 
Az árok mélysége: 2–5 m
34. sor: 34. sor:
  
 
== Védettsége ==
 
== Védettsége ==
[[Kép:csorsz2.jpg|thumb|right|300px|Csörsz-árok]]
+
[[Kép:csorsz2.jpg|thumb|right|250px|Csörsz-árok]]
 
A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, illetve hallgatói és egyéb lelkes amatőr kutatók Harkányiné Székely Zsuzsanna vezetésével évek óta figyelemmel kísérik a Csörsz-árkot. Céljuk a Csörsz-árok Gödöllő környéki szakaszának védetté nyilvánítása (2012-ben kiemelten védetté nyilvánította az emberi erőforrások minisztere), karbantartásának megszervezése, később egy szakasz rekonstruálása, tanösvényt kialakítása, bevonása a Gödöllő környéki történelmi turizmusba.
 
A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, illetve hallgatói és egyéb lelkes amatőr kutatók Harkányiné Székely Zsuzsanna vezetésével évek óta figyelemmel kísérik a Csörsz-árkot. Céljuk a Csörsz-árok Gödöllő környéki szakaszának védetté nyilvánítása (2012-ben kiemelten védetté nyilvánította az emberi erőforrások minisztere), karbantartásának megszervezése, később egy szakasz rekonstruálása, tanösvényt kialakítása, bevonása a Gödöllő környéki történelmi turizmusba.
  

A lap 2016. január 19., 11:05-kori változata

Csörsz-árok futása Marsigli térképén (1741)


Története

A Csörsz-árok széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan. A Csörsz-árok, a legmonumentálisabb kárpát-medencei építmény, egy hatalmas ókori védőműrendszer (az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánc) a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot. A Duna-Tisza közi szakaszt, ahol három sánc fut párhuzamosan, Csörsz-ároknak, a Tiszántúlit, ahol 2–4 sánc halad párhuzamosan, (a negyedik Magyarországon kívül Románia területén fut) Ördögároknak nevezi a népnyelv. Az egész árokrendszer hossza 1260 km, szélessége 3,4–10 m között változik, mélysége 1,5–3 m a jelenlegi szinttől mérve. A megmaradt sáncok kb. 2 méter magasságúak. A sánc nem minden helyen követhető nyomon egyértelműen, egyes szakaszok megsemmisültek, betemették, beszántották, így csak fúrásokkal, kartográfiai módszerekkel, légi felvételek segítségével lehet következtetni a nyomvonalra.

A sánc-árokrendszert egyes vélemények szerint valószínűleg a rómaiak irányításával az Alföldön élt szarmaták építették a 4. század első felében, I. (Nagy) Constantinus (uralkodása: 306-337) korában, mintegy 15 millió köbméter föld megmozgatásával, melyet kb. 5500 fő végezhetett 15 éven át. A Kr.u. 4. század utolsó évtizedéig, mint a rómaiak előretolt védelmi vonala a népvándorlás népeinek támadásait volt hivatott kivédeni és elterelni. Az árok – jelenlegi ismereteink szerinti – első említése egy 1067-ben kelt oklevélben történt. A Zászty apátság alapító levelében – többek között – ez áll: „magna fovea, huae protensa usque ad Aruksceguj tendit.”

Mondák, legendák is szólnak a Csörsz árok történetével kapcsolatban. A legismertebbek Komjáthy István: Mondák könyvében szereplő Csörsz és Délibáb című, szép és tragikus szerelmi történet, vagy a történet tiszadobi változata, melyet Szentesi Edina gyűjtött össze. Tompa Mihályt is megihlette, a Csörsz-árka című balladájában.


Méretei

Csörsz-árok

Az árok mélysége: 2–5 m Az árok szélessége: 5–8 m Az árokrendszer teljes hossza: ~1260 km A körbekerített terület nagysága: ~60-65.000 km2 A megmozgatott föld mennyisége: ~10 millió m3 Az építésre fordított munkanapok száma: ~10 millió (Vagy 2250 nap 15 évvel évente 5 hónappal [1 hó=30 nap] számolva; Vagy 1800 nap a 700 m/nap sebességből kiindulva.) Az építkezésen részt vevő emberek száma: ~5.500 fő (15 építési évvel és évi 5 munkahónappal számolva) Az árok építésének "sebessége": ~700 m/nap


Nyomvonala

Épebb állapotban maradt összefüggő szakaszai Alag, Kerepes, Gödöllő és Valkó között, Jászfényszarú, Kisköre, Jászárokszállás, Visznektől Tarnadobig, Dormánd, Erdőtelek, Debrecen, (Nagyerdő) és Gödöllő határában találhatóak. Csörsz árkát a Gödöllő - Valkó közötti közútról a "Kőkereszt" autóbusz megállótól érjük el. Itt indul egy erdészeti út, amelyik az Erzsébet pihenőhöz vezet. Ezen megy a kék sáv jelzés. Ahol a piros háromszög jel kiágazik a Juharos csúcsára, a műút túloldalától pár méterre induló mély bevágás a Csörsz-árok.


Védettsége

Csörsz-árok

A Szent István Egyetem Mezőgazdasági- és Környezettudományi Karának tanszékei, illetve hallgatói és egyéb lelkes amatőr kutatók Harkányiné Székely Zsuzsanna vezetésével évek óta figyelemmel kísérik a Csörsz-árkot. Céljuk a Csörsz-árok Gödöllő környéki szakaszának védetté nyilvánítása (2012-ben kiemelten védetté nyilvánította az emberi erőforrások minisztere), karbantartásának megszervezése, később egy szakasz rekonstruálása, tanösvényt kialakítása, bevonása a Gödöllő környéki történelmi turizmusba.


Forrás