Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015

Gödöllő képviselő-testülete a 2015. évet „Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015.” című tematikus évnek nyilvánította. A Gödöllő Wiki is csatlakozik a tematikus évhez. Szócikkeken keresztül szeretnénk bemutatni Gödöllő zöld területeit: a parkokat, a sétányokat, a tájvédelmi körzetet és a hozzájuk kapcsolódó műemlékeket, növény- és állatvilágot. A röviden ismertetett tartalom után, ha valaki mélyebben el szeretne merülni a témában a bővebben feliratra kattintva új oldalon folytathatja a böngészést.

Gödöllői-dombság tavai

A Gödöllői-dombságban természetes álló víz nem található. A dombságban fellelhető tavak mesterséges álló vizek, a patakok felduzzasztásával hozták őket létre. Egyrészt a földek öntözésére szolgáltak, másrészt a malmokat hajtották a vizükkel. Halastóként is funkcionáltak. Ez a szerepük a mai napig is meg van, horgászni, pihenni járnak ki az emberek a környék tavaihoz.

Bővebben: Gödöllői-dombság tavai

Gödöllői-dombság vízfolyásai

A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. A Gödöllői-dombság patakjai az Aranyos-patak, a Besnyői-patak, az Egres-patak, a Rákos-patak, a Szilas-patak és a Mogyoródi-patak.

Bővebben: Gödöllői-dombság vízfolyásai

Gödöllői-dombság forrásai

Pap Miska-forrás

Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett a Pap Miska-Forrás. Népszerű kirándulóhely, melyet 2015-ben felújítottak.

Bővebben: Pap Miska-forrás

Petőfi-forrás

Bővebben: Petőfi-forrás

Gödöllői-dombság természetvédelmi területei

Erzsébet-park

Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

Bővebben: Erzsébet-park

Alsópark

Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma.

Bővebben: Alsópark

Királyi Kastélypark

A kastélypark a XVIII. században épült, a Felsőkert és az Alsópark a városközpont szívében található. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Az Alsóparkot jórészt beépítették, területéből mára csak mintegy 22 hektár maradt meg közparkként. A Felsőkert a kastély mögött nyugati oldalon húzódik, 28 hektáros területe nagyjából azonos a XVIII. századi kert méretével. a 206-222 méter tengerszint feletti magasságú kert legmagasabb pontja a Királydomb (222 méter). A Felsőkertet főként barna erdőtalaj alkotja, míg az Alsóparkban réti talaj található a Rákos-patak nedvesebb mikroklímája következtében.

Bővebben: Királyi Kastélypark

Gödöllő-isaszegi Arborétum / József főhercegliget

Bővebben: Gödöllő-isaszegi Arborétum

Szent István Egyetem Botanikus Kert

Bővebben: Szent István Egyetem Botanikus Kert

Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum

Bővebben: Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum

Gödöllői-dombság tájvédelmi körzetei

Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet

Bővebben: Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet

Gödöllői-dombság

Bővebben: Gödöllői-dombság

Gödöllői Erdészet

Bővebben: Gödöllői Erdészet

Gödöllői-dombság részei

Babatvölgy

Bővebben: Babatvölgy

Csörsz-árok

A Csörsz-árok széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan. A Csörsz-árok, a legmonumentálisabb kárpát-medencei építmény, egy hatalmas ókori védőműrendszer (az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánc) a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot.

Bővebben: Csörsz-árok

Világfa

Bővebben: Világfa