„Élet a lövészárokban” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (26 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Fájl:lov_1.jpg|thumb|right|250px|]] | |||
A mi nagy háborúnk lövészárkokban vívott állóháborúként marad meg a köztudatban. A lövészárkok fokozták a harcok brutalitását és milliók halálát okozták. A kiállítási részleg bemutatja a lövészárok felépítését, a katonák életét, szabályait,, foglalkozik a hygiéniával, a betegségek terjedésével. A Vöröskereszt feladatait is itt mutatjuk be és a hadifogságba került katonák mindennapjait. | A mi nagy háborúnk lövészárkokban vívott állóháborúként marad meg a köztudatban. A lövészárkok fokozták a harcok brutalitását és milliók halálát okozták. A kiállítási részleg bemutatja a lövészárok felépítését, a katonák életét, szabályait,, foglalkozik a hygiéniával, a betegségek terjedésével. A Vöröskereszt feladatait is itt mutatjuk be és a hadifogságba került katonák mindennapjait. | ||
| 4. sor: | 5. sor: | ||
== Lövészárok == | == Lövészárok == | ||
''Bővebben: [[Lövészárok]]'' | |||
A lövészárok a legegyszerűbb gyalogsági fedezékek közé tartozik, amely a lövészárokban elhelyezkedő katonáknak az ellenséges gyalogság tüze, valamint a kézigránátok, kisebb tüzérségi lövedékek ellen nyújt oltalmat. A lövészárkok ideális esetben olyan terepen alkalmazzák, amikor az árok előtt elterülő vidéken az előrenyomuló ellenség jól célba vehető. | |||
[[Fájl:lov_2.jpg|thumb|right|250px|]] | |||
== | == Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei == | ||
''Bővebben: [[Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei]]'' | |||
Az első világháborús katonák felszereléséből négy fegyver volt igen fontos a lövészárokban: a puska, a szurony, a sörétes puska és a kézigránát. Az alap fegyverek mellett használtak még aknákat, vegyi fegyvereket, géppuskát. | |||
Azonban az elhúzódó háború miatt mind két félnek újításokat kellett bevezetnie, hogy a nyugati fronton kialakult állóháborút megtörjék és visszatérjenek a háború kezdeti szakaszára jellemző mozgó támadó hadműveletekhez. Ezek az újítások a lángszóró, a golyószóró, géppisztoly, harckocsik voltak. | |||
== | |||
== Hadifogság == | |||
''Bővebben: [[Hadifogság]]'' | |||
A világháborúban fogságba esett mintegy 7,3 millió katonából 1,6 millió a Monarchia hadseregében szolgálat. A hadifogoly nem zsákmány, csak óvintézkedés, hogy a fogságba esett ellenséges katonáknak megakadályozzák a további részvételét a háborúban. 1907. hágai egyezmény kimondja, hogy a fogva tartó államnak garantálnia kell a hadifogoly életét, ellátását, egészségét és a háború utáni szabadon bocsátását. | |||
== | [[Fájl:lov_4.jpg|thumb|right|250px|]] | ||
== Nemzetközi Vöröskereszt == | |||
''Bővebben: [[A Nemzetközi Vöröskereszt az I. világháborúban]]'' | |||
A kirobbanó I. világháború új feladat elé állította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely szembesült egy óriási kihívással. A Bizottság rájött, hogy a nemzeti Vöröskereszt társaságok nem képesek ezt a volumenű munkát megoldani, így mozgósította más országok nemzeti szervezeteit is. | |||
== Levelezés == | |||
[[Fájl:lov_3.jpg|thumb|right|250px|]] | |||
''Bővebben: [[Levelezés]]'' | |||
A háború során a levelezést a Magyar Királyi Posta és Távírda biztosította a frontszolgálaton lévő katonák és otthon maradt hozzátartozóik között. A katonák csak ezen az úton tudták értesíteni szeretteiket, hogy jól vannak, egészségesek. Beszámoltak körülményeikről, társaikról és persze vezetőikről is. Elmondhatták merre járnak a nagyvilágban. Ugyanakkor a postának hála a katonák is értesülhettek szeretteik hogy létéről, a hátországban történő eseményekről. | |||
== Kitüntetések == | |||
''Bővebben: [[Kitüntetések]]'' | |||
A Nagy Háborúban a kitüntetett katonák hazaírt leveleikben beszámoltak elismeréseikről, az adományozási ceremóniákról, s akár szabadságuk idején otthon, kár a fényképezőgép lencséje előtt az arcvonal mögött büszkén viselték mellükön kiérdemelt érmeket, kereszteket. Az elnyert kitüntetés dicsőség volt a katonának és büszkeség a családnak. | |||
[[Fájl:lov_5.jpg|thumb|right|250px|]] | |||
== Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. == | |||
''Bővebben: [[Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.]]'' | |||
1914-ben alakult meg a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. Aszódon, az ottani nevelőintézet karosszéria- és asztalos-üzemeiben megindították a repülőgépgyártást. Ugyanakkor a közelben megkezdték egy repülőtér építését is. | |||
A lap jelenlegi, 2016. május 26., 09:11-kori változata
A mi nagy háborúnk lövészárkokban vívott állóháborúként marad meg a köztudatban. A lövészárkok fokozták a harcok brutalitását és milliók halálát okozták. A kiállítási részleg bemutatja a lövészárok felépítését, a katonák életét, szabályait,, foglalkozik a hygiéniával, a betegségek terjedésével. A Vöröskereszt feladatait is itt mutatjuk be és a hadifogságba került katonák mindennapjait.
Lövészárok
Bővebben: Lövészárok
A lövészárok a legegyszerűbb gyalogsági fedezékek közé tartozik, amely a lövészárokban elhelyezkedő katonáknak az ellenséges gyalogság tüze, valamint a kézigránátok, kisebb tüzérségi lövedékek ellen nyújt oltalmat. A lövészárkok ideális esetben olyan terepen alkalmazzák, amikor az árok előtt elterülő vidéken az előrenyomuló ellenség jól célba vehető.
Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei
Bővebben: Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei
Az első világháborús katonák felszereléséből négy fegyver volt igen fontos a lövészárokban: a puska, a szurony, a sörétes puska és a kézigránát. Az alap fegyverek mellett használtak még aknákat, vegyi fegyvereket, géppuskát. Azonban az elhúzódó háború miatt mind két félnek újításokat kellett bevezetnie, hogy a nyugati fronton kialakult állóháborút megtörjék és visszatérjenek a háború kezdeti szakaszára jellemző mozgó támadó hadműveletekhez. Ezek az újítások a lángszóró, a golyószóró, géppisztoly, harckocsik voltak.
Hadifogság
Bővebben: Hadifogság
A világháborúban fogságba esett mintegy 7,3 millió katonából 1,6 millió a Monarchia hadseregében szolgálat. A hadifogoly nem zsákmány, csak óvintézkedés, hogy a fogságba esett ellenséges katonáknak megakadályozzák a további részvételét a háborúban. 1907. hágai egyezmény kimondja, hogy a fogva tartó államnak garantálnia kell a hadifogoly életét, ellátását, egészségét és a háború utáni szabadon bocsátását.
Nemzetközi Vöröskereszt
Bővebben: A Nemzetközi Vöröskereszt az I. világháborúban
A kirobbanó I. világháború új feladat elé állította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely szembesült egy óriási kihívással. A Bizottság rájött, hogy a nemzeti Vöröskereszt társaságok nem képesek ezt a volumenű munkát megoldani, így mozgósította más országok nemzeti szervezeteit is.
Levelezés
Bővebben: Levelezés
A háború során a levelezést a Magyar Királyi Posta és Távírda biztosította a frontszolgálaton lévő katonák és otthon maradt hozzátartozóik között. A katonák csak ezen az úton tudták értesíteni szeretteiket, hogy jól vannak, egészségesek. Beszámoltak körülményeikről, társaikról és persze vezetőikről is. Elmondhatták merre járnak a nagyvilágban. Ugyanakkor a postának hála a katonák is értesülhettek szeretteik hogy létéről, a hátországban történő eseményekről.
Kitüntetések
Bővebben: Kitüntetések
A Nagy Háborúban a kitüntetett katonák hazaírt leveleikben beszámoltak elismeréseikről, az adományozási ceremóniákról, s akár szabadságuk idején otthon, kár a fényképezőgép lencséje előtt az arcvonal mögött büszkén viselték mellükön kiérdemelt érmeket, kereszteket. Az elnyert kitüntetés dicsőség volt a katonának és büszkeség a családnak.
Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.
Bővebben: Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.
1914-ben alakult meg a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. Aszódon, az ottani nevelőintézet karosszéria- és asztalos-üzemeiben megindították a repülőgépgyártást. Ugyanakkor a közelben megkezdték egy repülőtér építését is.
