Kezdőlap
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagának segítségével állítjuk össze a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Július szülöttjei
| Hegedüs László | Kosáry Domokos | Remsey Gábor |
|
| ||
Hegedüs László (Gödöllő, 1903. július 4., – Gödöllő, 1995. január 28.) mérnök, rádiószerelő, helytörténész. Élete nehéz, betegségtől terhelt, utolsó periódusában is hihetetlen szellemi frisseséggel és érdeklődéssel bírt. Szeretet és lelkesedés fűtötte át, amikor kedves emlékeit idézte föl. Hegedüs László igazi lokálpatrióta volt, aki felelősséget érzett szülőfalujáért, és tenni, fáradozni sem volt rest érte. Mentette, óvta, őrizte a helyi értékeket, amelybe az ő munkássága is beletartozik immár. |
Kosáry Domokos (Selmecbánya, 1913. július 31. – Budapest, 2007. november 15.) Széchenyi-nagydíjas történész, egyetemi tanár, az MTA elnöke. A Történettudományi Intézet alkalmazta tiszteletdíjas kutatóként, majd az Országos Könyvtári Központnál (OKK) működött a hazai könyvtárügy megszervezése és korszerűsítése érdekében. Az Agrártudományi Egyetemmel ekkor került kapcsolatba, majd az OKK megszűnése után, az egyetem alkalmazta alakulóban lévő Központi Könyvtárában. |
Remsey Gábor (Gödöllő, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1925. július. 20. - Gödöllő, 1999. február. 6.) zeneszerző, grafikus, cserkésztiszt. A művészetet a gödöllői Művésztelepen már gyermekkorában magába szívta. A képzőművészet műfajai közül a sokszorosított grafika, ezen belül is a rézkarc állt hozzá a legközelebb, élethivatásul azonban a zenét választotta. Szilárd világnézettel és értéktudattal rendelkezett. Mindig, mindenhol, mindenkinek önzetlenül segített, sokan ma is úgy emlegetik, mint az elesettek gyámolítóját. |
Évfordulók
| 57 évvel ezelőtt helyezték el az Erzsébet királyné szoborban a második időkapszulát |
Az Erzsébet-parkban közel százféle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le. |
