Kezdőlap

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.

Augusztus szülöttjei

Báró Sina Simon (Bécs, 1810. augusztus 15. – Bécs, 1876. április 15.) görög származású bécsi, budapesti kereskedő és bankár. Egész életében érdeklődött a magyar kultúra és a nemzeti intézmények iránt. Felkarolta a Nemzeti Múzeum, a Nemzeti Színház, Vakok Intézete és a Ludovica ügyét és a Magyar Tudományos Akadémia székházának megépítését. Mint köztudott, a gödöllői kastélyt még báró Sina György vásárolta meg 1851-ben. Fia tervei szerint Gödöllő a család magyarországi rezidenciája lett volna. Míg Sina Simon volt a tulajdonos, számos adománnyal támogatta a várost és az itt élőket: a református templomot, az 1857-es tűzkárosultakat, a szegényebb gyermekeket egy iskolai alapítvánnyal.

Medgyaszay István (Budapest, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1959. április 29.) építész, szakíró. Műveiben a népi, elsősorban az erdélyi építészet elemeit használta fel, de hatott rá a Távol-Kelet építészete és előfutára volt az organikus építészetnek is. Koncepcióját első ízben a Gödöllői művésztelep számára 1906-ban épített két műteremházán valósította meg. Munkáját meghatározta az az ars poetica, ami közös volt a gödöllőiekével, és amit a kultúra és a közösség újra-összekapcsolásának céljával jellemezhetünk. 1908-ban már több szabadalma volt: foglalat nélküli izzólámpa, színházi ajtózár (1909), vasbeton mennyezet (1910). Ettől kezdve ötvözte a népi formaelemeket a vasbeton technológiájú építészettel.

Évfordulók

A Szent Konrád-szobor és –kút felszentelése

Szent Konrád-szobor és -kút a Máriabesnyői Bazilika udvarán található. A kutakat és a szobrot egyaránt 1934-ben állították föl, a hosszú ideig hiába keresett víz megtalálásának emlékeként. A Szent Konrád-ábrázolás Krasznai Krausz Lajos alkotása, ünnepélyes fölszentelésére 1934. augusztus 5-én került sor sok vidéki zarándok jelenlétében. A víz eredetileg a kolostor udvarán fúrt kútból származott, melyet egy szivattyú segítségével juttattak el a szoborhoz. A kutakból folyó víznek a zarándokok gyógyító hatást tulajdonítottak, ezért sokan haza is vittek belőle. Szenteltvíz gyanánt használták, betegekkel itatták, fájdalom esetén a fájó testrészt dörzsölték vele, de állatok gyógyításánál is alkalmazták.