Diósy Ödönné Brüll Adél

Brüll Adél Ez a lap egy ellenőrzött változatarészletek megjelenítése/elrejtése [bevezető szerkesztése] A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából Disambig gray.svg Ez a szócikk Lédáról, Ady Endre múzsájáról szól. Hasonló címmel lásd még: Léda (egyértelműsítő lap). Brüll Adél BrüllAdél.jpg Született Nagyvárad 1872. szeptember 1. Meghalt Budapest 1934. január 18.

Brüll Adél, asszonynevén Diósy Ödönné (Nagyvárad, 1872. szeptember 1. – Budapest, 1934. január 18.) Léda néven Ady Endre múzsája. Tartalomjegyzék

[elrejtés] 

   1 Származása
   2 Házassága
   3 Léda kapcsolata Adyval
   4 Ady nélkül
   5 Külső hivatkozások
   6 Források

Származása [szerkesztés]

Édesapja, Brüll Sámuel, nagyváradi, zsidó származású, gazdag ember volt. Két leánytestvére Margit (aki értelmi fogyatékosnak született) és Berta, később is vele éltek.

Adél okos, művelt, a társasági élet iránt igen fogékony hölgy volt. Édesapja vagyonuk egy részét elveszítette a tőzsdén, így az elsőszülött Adél nem szerelméhez, az úri társaságot képviselő Ordódy Pál főhadnagyhoz, hanem egy cégfestő kisiparos fiához, Diósy Ödönhöz ment feleségül (aki ekkor már a Kereskedelmi Múzeum export-import ügyintézője Szófiában.) Adél ekkor 26 éves volt. Házassága [szerkesztés]

Nászútjuk után Szófiában telepedtek le, ahova Adél magával vitte legkisebb húgát is, Bertát. Szófiában Adél és férje áttért a katolikus hitre.

Férje gyanús ügyletekbe keveredett, és tönkrement, annyira, hogy szinte szökve menekülnek el Szófiából. Párizsban telepedtek le. Férje vállalkozásokba kezdett, képeslapokkal, szőrmével kereskedett, majd pezsgőképviseletet nyitott. Léda kapcsolata Adyval [szerkesztés]

1903-ban négyszobás lakást béreltek a Rue de Lévis 92. szám alatt. Adél 1901 és 1903 között rendszeresen hazalátogatott Nagyváradra. 1903. szeptember 6-án itt ismerkedett meg Adyval, akinek írásait a Nagyváradi Naplóban olvasta. (A lapot Adél és férje Párizsban is járatta, hiszen Diósy Ödön alapító részvényese volt a lapnak.)

Adél meghívta magához Adyt Párizsba.

1904-ben Ady Párizsban ugyanabban a házban lakott, ahol Adél és férje. 1904 szeptembere és novembere között Adél Ady Endrével a francia Riviérára utazott. 1905 májusában Adyval pár napot a Starnberger See partján töltöttek, majd Nagyváradra utaztak. Adél őszig Nagyváradon maradt, ahol Ady többször is meglátogatta. 1906 őszén földközi-tengeri hajóúton vettek részt. 1907 júliusában édesanyja betegsége miatt hazautazott, de mire hazaérkezett, édesanyja meghalt. Ugyanezen év augusztusában halott kislánya született. (Hivatalosan Diósy nevére jegyezték be, de valószínűleg Ady volt az apa).

1908 szeptemberében néhány napig Érmindszenten tartózkodott Adynál. 1909 márciusában Adyval a Riviérára (Nizzába, Monte Carlóba)utazott. Augusztus második felében Adyt Svájcba hívta.

1910 júniusában Magyarországon gyógykezeltette magát. Egyre többet veszekedtek Adyval, ami 1911-ben is folyatódott. Kapcsolatuk fokozatosan megromlott, bár még találkoztak (Monte-Carlóba utaztak majd Olaszországba, Pisába, Firenzébe és Rómába, valamint találkoztak a Chiemsee-nél is) Brüll Adél sírja Budapesten. Kerepesi temető: 35-1-51.

A végső szakítást a Nyugat 1912. május 16-i számában megjelent vers (Elbocsátó szép üzenet) jelentette. Adélt a vers lesújtotta, férje azonban vigasztalta és ápolta. A vers után Adél sohasem látta viszont Adyt. Adyhoz fűződő kapcsolatáról Ady halála után kerültek csak nyilvánosságra részletek. Ady nélkül [szerkesztés]

1914-ben a háborús helyzet miatt Párizsból haza kellett térniük. Elölről kellett kezdeni mindent. Adél férje kereskedett. Igen magas kapcsolatokkal el tudta intézni, hogy Lengyelország jóvátételként fizetett szénszállítmányai a részvénytársaságán keresztül érkezzenek Magyarországra. Budapesten az Andrássy úton, majd a Bajza utcában béreltek lakást. 1925 nyarán Gödöllőn, az Erzsébet királynő úton vettek egy házat (a Praznovszky-villát). Adél 1930-ig volt Gödöllőn, bár állandóan nem lakott ott. Állatokkal vette magát körül. Vele lakott két húga is, Berta és Margit.

Adél bőrbajban (pemphigus), férje pedig tüdőrákban betegedett meg. Temetésekor a sírjáról a férj Csinszka koszorúját eltávolította. Külső hivatkozások [szerkesztés]

   Léda a sulineten

Források [szerkesztés]

   Reményi Gyenes István: Ismerjük őket? Zsidó származású nevezetes magyarok (Ex Libris Kiadó, Budapest, 2000) ISBN 963-85530-3-0