Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Április szülöttjei
Zala (Mayer) György
|
Mária Valéria
|
Varga Zoltán Zsolt
|
Zala (Mayer) György (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Erzsébet királynénak a Nemzeti Galériában őrzött két mellszobrát is ő készítette. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország területéről szállították Gödöllőre.
|
Fájl:Máriavaléria.jpg Mária ValériaHabsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.
|
Varga Zoltán Zsolt (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Szobrász mestere Kő Pál volt. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. Gödöllőn is több alkotását megcsodálhatjuk, iskolákban, parkokban, mint például a Montágh Imre emléktábla a Montágh Iskolában, a Kirchhofer emléktábla az Erkel Ferenc Iskolában, a Wass Albert büszt a Művészetek Háza mellett. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.
|
Évfordulók - 15 éve halt meg dr. Barabás Andor
Dr. Barabás Andor
|
Dr. Barabás Andor (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt.
|
Gödöllő
Tematikus évek
Személyek
Épületek
Természeti értékek
Művészeti csoportok
Közterületek
Emlékművek
Gazdaság
Közlekedés
Üzemek
Kisebbségek
Partnerintézmények