Petőfi Sándor szobor
A Petőfi Sándor szobor egy egészalakos alkotás köztéri alkotás Gödöllőn, amely Turáni Kovács Imre szobrászművész munkája és Petőfi Sándor magyar költőnek, nemzeti hősnek és forradalmárnak állít emléket.
Elhelyezkedés
A szobor a Petőfi Sándor téren áll, az Evangélikus templom bejáratának háttal.
Története
Házi Árpád, aki 1945. április és 1949 szeptembere között volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja, a szabadságharc centenáriumának alkalmából, 1948-ban állt elő először azzal az ötlettel, hogy Petőfi Sándor emlékére Gödöllőn is állítsanak egy szobrot. A terv anyagi okok miatt végül nem valósult meg. A gödöllői Csiba József, aki 1950-től tanácstag lett, felkarolta a szoborállítás ügyét és annak megvalósításába nagy energiát fektetett. 1954-ben megalapította a Petőfi-szobor Társadalmi Bizottságát és gyűjtésbe kezdett. A közadakozás során felajánlott pénzösszeg azonban csupán arra volt elegendő, hogy Csontos Pál gödöllői kőfaragó elkészítse a talapzatot. Ekkor Erdey-Grúz Tibor, mint a körzet országgyűlési képviselője és Magyarország oktatási minisztere kiharcolta az állami támogatást a szobor felállításához. Az alkotás elkészítésével Turáni Kovács Imrét bízták meg. Az avatóünnepségre 1955. augusztus 21-én került sor.
A szoborról
Turáni Kovács Imre alkotása bronzból készült és 2,5 méter magas. Az alak jobb kezében egy kardhüvelyben nyugvó szablyát tart. A talapzaton egy Kossuth-címer látható felülről és alulról közrefogva az „1848” és az „1948” feliratokkal. Az „1848” felirat felett Petőfi neve olvasható.
A szobrászról
Turáni Kovács Imre 1901-ben látta meg a napvilágot Budapesten. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte tanulmányait. Mestere Sidló Ferenc volt. Szobrok, hősi emlékművek és talapzatok elkészítése is köthető nevéhez. 1975-ben hunyt el, Budapesten.
Petőfi Sándor és Gödöllő
Petőfi Sándor először 1843-ban tartózkodott Gödöllőn, ekkor fordította le a Robin Hoodot. 1845-ben rövidebb időre többször is visszatért. Erdélyi Ferenc református lelkész ekkor mutatta be Mednyánszky Bertának. A költő hiába kérte meg a lány kezét, annak apja ezt elutasította. Az előbb említett szerelem hatására íródott a „Szerelem gyöngyei” ciklus. Ennek egyik közismert eleme a „Fa leszek ha…”.
Források
- Gödöllői Szolgálat 2012. március 21. XXI. évf. 10. szám
- tapioklultura.hu honlapja, Basa László: A Nagy Háború hőseinek emlékezete Kókán
Képek
A wiki szócikket Kréz Gellért készítette.
