Dr. Klacsmann László

Dr Klacsmann László

Dr. Klacsmann László (Budapest, 1915. április 13. - Gödöllő, 2010. április 1.) Kossuth-díjas szülész- nőgyógyász szakorvos.

Édesapja: Klacsmann Károly Édesanyja: Tomor Szeréna

Szakmai életútja

Elemi- és középiskolai tanulmányok Zimony/Zemun Jugoszlávia, 1934 érettségi

Orvosi egyetem Belgrád 1934. november 26.- 1940. március 26. doktorált.

Irgalmas Nővérek Kórháza, Zimony 1937. július-1940. április 1.

Katonai szolgálat (jugoszláv hadsereg) 1940. április 1.-1941. április 1.

Valjenovói katonai kórház 1941. április 6.-június 10.

Dr. Klacsmann László

Városi Kórház, Zombor belgyógyászati, majd nőgyógyászati osztályán segédorvos 1941. június 19.-1943. január 19.

Női Klinika, Szeged – díjtalan klinikai gyakornok 1943.augusztus 1.-1945. augusztus 1.

Ez idő alatt katonai szolgálat – V/2 szegedi utász zászlóalj orvosa, frontszolgálat, 3 hónap orosz hadifogság

Vasgyári Kórház, Ózd -alorvos a nőgyógyászati és sebészeti osztályon 1945. szeptember 25.-1946. május 6.

Vöröskereszt Gyógyfürdő Kórház, Budapest – alorvos, egyúttal a Margit Kórház nőgyógyászati osztályán externista. 1946. június- 1947. május

Szülészet-nőgyógyászat szakvizsga 1947. február 7.

Országos Vöröskereszt Központ, Budapest – gyakornok. 1947. június-1948. január 12.

Vöröskereszt Erzsébet Kórház, Budapest (utóbb Országos Testnevelési és Sportegyesületi Intézet, röviden: Sportkórház) szülészeti és nőgyógyászati osztálya 1948. január-1952. december 31.

Járási, majd Városi Kórház Gödöllő szülészeti és nőgyógyászati osztály – osztályvezető, egyben igazgató főorvos 1953. január 1.-1979. december 31.

XVI. kerületi Rendelőintézet nőgyógyászati és onkológiai szakrendelése – onkológus 1980. január 8.- 1989. június 30. , egyúttal a Péterfy Sándor utcai Kórház szülészet-nőgyógyászati osztályán externista

Rendelőintézet, Gödöllő – onkológiai szakrendelés vezető 1989. október 14.-2002. június

Élete

1915. április13-án született Budapesten, a Városmajor utcai Klinikán (ma Érsebészeti). Édesapja, Klacsmann Károly egy szobabútor árát fizette a szülésért, hogy fiát magyar gyereknek anyakönyvezzék, mivel ők akkoriban Belgrád mellett, Zimonyban éltek.

Édesanyja, Tomor Szeréna, erdélyi származású, tanítónő volt, ezen kívül perzsaszőnyegszövő iskolát tartott fenn. A II. világháborúban egy részeg orosz tiszt lőtte agyon.

1929-ben a nagy gazdasági világválság idején őket is utolérte a végzet: szülei elszegényedtek, apja elvesztette minden vagyonát, mert 'jóakarói' belerángatták egy bányavásárlásba, ami ugyan gazdag volt ércben, de nem vezetett hozzá vasút, így belebukott vállalkozásába.

Érettségi után minden nehézség nélkül bekerült a jogi egyetemre, de fél év után ott is hagyta, mert valójában az orvosi pálya vonzotta. Késve került át az orvosi karra, kutya keményen meg kellett küzdenie a tanulnivalókkal. Így esett, hogy itt is bukással kezdte – szülészetből kétszer próbálkozott hiábavalóan. Professzora le is tett róla: „Magából fiam, sose lesz szülész!” Ekkor fogadta meg, hogy márpedig kiváló szülész lesz belőle mint példaképe, Semmelweis Ignác.

Az egyetem elvégzése után, 1940-ben a zimonyi Irgalmas Nővérek Kórházában kapott állást. Akkoriban nem kellett rezidensként működni, rögtön bedobták a fiatal doktort a mély vízbe, ahogy azt már medikus korában megtették vele. Munkájáért fizetést és élelmezést kapott.

1940. áprilisában behívták katonának a jugoszláv hadseregbe. Orvosként tiszti rangot kapott. Az albán határ mellé helyezték századukat, ahol az volt a feladata, hogy szervezze meg egészségügyi szempontból a tábor rendjét. A német-jugoszláv háború alatt a valjenovói kórházban tevékenykedett, 1941. áprilisa és júniusa között.

Jugoszlávia felbomlása, illetve a Délvidék visszacsatolása után a zombori Városi Kórház belgyógyászati-, majd szülészet-nőgyógyászati osztályán dolgozott segédorvosként, majd 1942. augusztusától megbízott osztályvezetőként.

Magyarországon

A háború nagy változást hozott a multinacionális országban: felütötte fejét az idegengyűlölet. Ekkor úgy döntött, repatriál. Nővére Szegedre ment férjhez és a szülei is oda költöztek. Klacsmann László Szegedi Egyetem Női Klinikájának lett díjtalan klinikai gyakornoka 1943. augusztusától. Szakorvosi képesítésének megszerzése érdekében döntött úgy, hogy Dr. Batizfalvi János professzortól szeretné a szakmát elsajátítani.

1944. októberében a magyar hadsereg kötelékébe került, a Kárpátok vonulatát védte egy utász zászlóaljban, amíg orosz fogságba nem esett. Jánosházán, 1945. május-augusztusa között szervezte a közegészségügyet a hadifoglyok között. A hadifogságból több társával együtt sikerült megszöknie. Erről írt a vele együtt raboskodó Joó László színész is a Burokban születtem című önéletírásában.

Szökése után visszatért Szegedre, majd Ózdra került a Vasgyári Kórház nőgyógyászati és sebészeti osztályára, alorvosként.

Egy évet dolgozott a Vöröskereszt Gyógyfürdő kórházban is, ahol megismerte későbbi feleségét, aki isiászát ment oda kezeltetni.

1947. februárjában tett sikeres szakvizsgát a szülészet nőgyógyászat tárgyköréből.

A Vöröskereszt Erzsébet Kórház (későbbi Sportkórház) lett az újabb munkahelye. Itt vált példaképévé Dr. Salacz Pál egyetemi magántanár, a „Tanár Úr”, aki a szakma minden csínjára-bínjára megtanította.

Gödöllő

A Sportkórházba bejárt Erdélyi Gyula doktor, aki a gödöllői Szülészetet vezette. Egyszer-kétszer ő is kijárt Erdélyi Gyulát helyettesíteni, míg fel nem ajánlotta, cseréljenek. Apánk kapva kapott az alkalmon, hisz így önálló főorvosként tevékenykedhetett. 1952 ősze már itt találta, de hivatalosan 1953. január elsejétől vette át a gödöllői kórház vezetését.

1953. január elsejétől 1979. június 30-ig volt a gödöllői Járási, majd Városi Kórház szülészeti és nőgyógyászati osztály osztályvezetője, egyben igazgató főorvosa. A 26,5 év alatt 73616 beteget ápoltak, ebből 61053 szülészeti, 12546 nőgyógyászati eset és 17 háborús sérült volt – 1956-os forradalom következtében. Szülések száma: 26592, vetélések száma: 28995 – ebből művi vetélés: 23611, méhen kívüli terhesség 200, konzervatív kezelésben részesült 5266 fő.

Az 1956-os forradalom idején a városi Forradalmi Bizottság elnöke volt.

A gödöllői Városi Kórházat 1930-ban, Tauffer Vilmos professzor tervei alapján építették fel a gödöllői Egészségügyi Mintajárásban. A mintajárást amerikai tapasztalatok alapján, amerikai pénzen, nevezetesen a Rockefeller Alapítvány segítségével alakították ki, Dr. Johan Béla egészségügyi államtitkár szervezésében. Az eredetileg 16 ágyas szülőotthonból Klacsmann László igazgatósága alatt 50 ágyas szülészeti osztállyá vált.

1956-tól engedélyezték a legális terhesség-megszakításokat az Abortusz Bizottságok felállításával. Ebbe apám haláláig nem tudott belenyugodni, mindvégig küzdött ellene. De erről valljon Ő maga: „Terhesség megszakítást elvi okokból nem végeztem. Úgy éreztem, egy életet megszakítani főbenjáró bűn. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem végeztem el a beavatkozást, ha annak indoka súlyos betegség, vagy az anya életének veszélyeztetése volt, mert az egészen más. De szerintem ez olyan durva beavatkozás, amelyet később a nők nagy része nem tud feldolgozni és soha el nem múló sebeket hagy bennük. Számomra ez derült ki, mivel sok olyan nővel beszéltem, akik túlestek a műtéten. Hatvanhat évig voltam a szakmámban, higgye el, elég tapasztalatot szereztem. Ezalatt a hatvanhat év alatt úgy végeztem munkámat, ahogyan azt az eskümben megfogadtam.” (Korondi Judit: Hippokratész szellemében – beszélgetés Dr. Klacsmann László-val; Gödöllői Szolgálat 2004. április 29.)

Szülészeti műtéteket, nőgyógyászati műtéteket hajtottak végre, ezer császármetszésből csak 4 haláleset fordult elő. Egyéb feladatként terhestanácsadást tartottak a kórház orvosai a szülészeti és nőgyógyászati tevékenységen kívül.

„Négy helyett már a hatszori megjelenést szorgalmaztuk. De a tanácsadások is egyre újabb szempontok szerint bővültek. Ilyen az RH és vércsoport szűrés, cytológiai vizsgálatok, AFP szűrés, a belső vizsgálatokon kívül alkalmanként ultrahang kontroll.

A Vöröskereszt felkérésére rákszűrést végeztek a környező községekben és az üzemekben is.

Elsősegély-nyújtás – a Rendelőintézet megalakulásáig a kórház orvosai látták el ezt a tevékenységet, később csak rendelési időn túl és hétvégeken.

Oktatás – részt vettek a medikus képzésben is, fogadva a nyári gyakorlatra érkező szigorló orvosokat. Az ápolónőképzőben előadóként szerepeltek, de a mentőápolók képzésében is részük volt. Klacsmann doktor önként vállalt kötelezettsége volt a felvilágosító előadások tartása a gimnáziumban és a Madách iskolában.

A kórházat 1979. június 30-án zárták be, a város akkori vezetői közül senki se vette a fáradtságot, hogy elbúcsúztassa ezt a lelkes kis csapatot.

82 éves korában vonult nyugállományba. Élete végéig Gödöllőn élt.

Magánélete

1948-ban kötött házasságot Kertész Valériával. Házasságukból két gyermek született.

Kitüntetései

Katonai:

1944. december 4. Első fokozatú (kardos és koszorús) Tűzkereszt -kitüntetés a karpaszományos őrmester részére

1945. március 2. Magyar bronz Vitézségi Érem – őrmesteri kitüntetés

Szakszervezeti:

Ezüst, bronz, arany: Hűséggel a nép egészségéért jelvény

1972. VII. 1. Arany törzsgárda jelvény

1976. VII. 1. Arany aranykoszorús törzsgárda jelvény

1986. VII. 1. Péterfy Sándor utcai Kórház oklevele törzsgárda tagságról

Vöröskereszt:

1976. június 6. Kiváló egészségnevelő munkáért jelvény

1977. július 1. Ezüstérem

Városi:

1972. július 1. Oklevél 20 éve folytatott eredményes eü. munkáért

1988. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett

1993. július 1. Gödöllő egészségügyéért emlékplakett

1987. március 25. 40 éves jubileumi jutalom (Péterfy Kórház)

2004. július 1. Lumniczer-díj (Lumniczer Sándor alapítvány)

Politikai:

1991. október 1956-os emlékérem (MDF=Magyar Demokrata Fórum)

Könyvei

1961.június 1. Rendellenes méhűri vérzések- továbbképző előadás kollégáknak

1968. A fertilitás kérdése collumrehabilitatio után dr. Tornai- dr. Klacsmann

1975 A dysmaturitas okai és következményei Dr. Klacsmann - Dr. Petrás Barna

1978 A gödöllői Kórház 10 évi kolposzkópos leleteinek értékelése dr. Klacsmann- dr. Brasch Pest megyei Orvosi napok tudományos közleményei