Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ

A gödölllői népkönyvtárat is ellátó budapesti körzeti könyvtár 1950. július 15-én alakult. A gödöllői népkönyvtár 1951 tavaszán alakult, és a Kossuth Lajos utca kultúrházban működött. A könyvtárnak több kezelője is volt, utolsó könyvtárosa Kecskeméti Mihályné a Művelődési ház vezetője.

A Gödöllői Járási Könyvtár (1953-1960)

1952. augusztus 1-től létrejött a megyei ás a járási könyvtárnak hálózata. Ennek eredményeként 1953. októberében járási könyvtár alakult Gödöllőn. Sajnos, az alapításról a könyvtár irattára semmilyen forrást nem őrzött meg.

A könyvtár hivatalos születésnapja 1953. november 7. Ekkor kapta meg a kinevezését az első igazgató László Miklós pedagógus. Az új könyvtárnak még nem volt épülete, a munkák a kultúrházban a régi népkönyvtár helyiségeiben indultak el. Az alkalmas épület megszerzése nem volt könnyű feladat. Az igazgató szorgalmazására, az akkori népművelési felügyelő, Rigó Jánosné támogatásával több pályázó közül a járási könyvtár kapta meg a Dózsa György úti épület négy helyiségét. A főúton álló épület az 1800-as éves elején épült és többféle célt szolgált.

Itt működött a községi elöljáróság, udvarán volt a községi börtön, amit korábban lebontottak. Volt benne kocsma, később OTP fiók, a Járási Pártbizottság helyisége, az Áramszolgáltató irodái, bemutatóterme, lisztraktár és fodrászat is. A könyvtár megnyitásakor a helyi kölcsönzésmegindítására helyezték a fő hangsúlyt, ugyanakkor párhuzamosan folyt a hálózat szervezése is. A kultúrházban lévő egykori népkönyvtár agyagát bevonták a járási könyvtár gyűjteményébe, és ezzel az 515 kötet könyvvel indult meg a kölcsönzés. A könyvek száma már a kezdeteknél nagyon kevésnek bizonyult, ezért a járási hálózat első könyvszállítmányából (1391 kötet) kiemeltek 500db könyvet a gödöllői kölcsönzés megsegítésére.

Az igazi könyvtárrá válás avagy a szabadpolcos könyvtár korszaka (1961-1973)

Miközben a könyvtár igyekezett az akkori igényeknek megfelelő könyvtári állományt létrehozni, feltárni, működtetni, megpróbált megfelelni a politikai elvárásoknak is. Erősen népszerűsítették az ismeretterjesztő könyveket.

1961-ben nagyobb átalakítások folytak az épületben. A szomszédos férfi fodrászat helyiségét ajtóval kötötték össze a könyvtárral, a tartozás költségeit is biztosították. A munkák elhúzódtak, és a tényleges kialakítás csak 1962 tavaszán történt meg. A négy hónapos zárva tartást követően egy önálló gyermekrészleggel bővült szabadpolcos könyvtár nyitotta meg kapuját.

Gödöllőt várossá nyilvánították. A városi ranghoz méltó kulturális intézmény kívánalma is hozzájárult ahhoz, hogy újabb felújítási munkákat végeztek a könyvtár épületén.

A működési feltételek egyre romlottak, szűknek bizonyult a hely a könyvek elhelyezésére, az olvasótermi helyek száma sem elégítette ki az igényeket. A gyermekrészleg sem volt képes megfelelően ellátni a 800 gyermek olvasót. 1971 májusában a könyvtár valamennyi helyiségét felújították. Sokat segített a raktározási gondokon, hogy a blahai városrészben új fiókkönyvtárat nyitottak, s mintegy 2000 kötet elhelyezése megoldódott. A gyermekkönyvtár a Munkácsy úti Petőfi Sándor Általános Iskola úttörő szobájába költözött.

A 70-es években a könyvtár épületében is komoly statikai problémák merültek fel: az iroda és a raktár közötti fal hosszában megrepedt. Az épület süllyedni kezdett és kiderült, hogy a talajvíz elleni szigetelése is hiányzik. A raktár helyzete tarthatatlanná vált, így a Városi Tanács épületében biztosítottak egy szobát, ahol további 3000 kötetet tudott száraz körülmények között tárolni a könyvtár. Újabb, nagyobb léptékű bővítésre, átépítésre 1974-ben került sor.

A könyvtár állománya az 1961-1973 közötti időszakban több mint háromszorosára növekedett. Dinamikus volt a szerzeményezés, az éves gyarapodás 1972-ben érte el a maximumot, 3221 kötet volt. Mivel a gyarapodást a 2. és 3. Ötéves Terv tervszámai határozták meg, a gödöllői könyvtár is arra törekedett, hogy az időszak végére a lakosonkénti 1 kötet számot elérjék. Ezt a célkitűzést nem sikerült elérni, az egy lakosra jutó könyvek száma csupán 0,9 volt.

A könyvtár története 1974-1985-ig

1974. jelentős korszakhatár a könyvtár történetében. Ebben az évben került sor olyan jelentősebb felújításra, hogy növekedett a könyvtár alapterülete és számottevően javultak a szolgáltatások. Az időszak szakmai munkáját nagyban meghatározta az 1977. évi megyei szakfelügyeleti vizsgálat, amely behatóan elemezte a járás községeiben és a gödöllői könyvtárban zajló szakmai munkát. Ajánlásokat dolgoztak ki a politikai, a fenntartói és szakmai irányítók részére, és hosszútávon meghatározták a városi-járási könyvtárban folyó munkát is.

Ebben az időszakban építette ki tudatosan a könyvtár a kapcsolatrendszerét. Létrehozták a Városi Könyvtárközi Bizottságot, amely valamennyi gödöllői könyvtár (üzemi, szakszervezeti, általános- és középiskolai, egyetemi, intézeti és szakkönyvtár) részvételével a könyvtárak közötti információcserét, könyvtárközi kölcsönzést, tapasztalatcserét szervezte. A Bizottság működése néha formális volt, mégis megszületett egy, a könyvtárakat bemutató kiadvány, az intézmények folyóirat katalógusaikat megküldték egymásnak, és az egyetemi intézeti kiadványokból, üzemi lapokból tiszteletpéldány került a városi könyvtárba.

Ezen túl a könyvtár közös programokat bonyolított a Művelődési Központtal, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal, és együttműködési szerződésük volt a Városi KISZ bizottság Kulturális Szakbizottságával. Folyamatos bővítések, építkezések jellemezték a könyvtár történetének ezt a korszakát, valamint nagy csoportokat mozgató közművelődési akciók, programok.