Kezdőlap

Gödöllői Városi Könyvtár

Állami Méhészeti Gazdaság

Református templom

Magyar Királyi Postahivatal

Szauter Endre Vendéglő

A gödöllői Erzsébet park

Ferencz József tér

Kálvária

Gödöllői Királyi Kastély

Gödöllői Pályaudvar

Szent Jakabi tófürdő

Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!

Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják.

Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.

December

December szülöttjei

Olajos Béla	Sződi István	Erzsébet királyné	Petőfi Sándor
Olajos Béla	Sződi István	Erzsébet királyné	Petőfi Sándor
Olajos Béla (Gödöllő, 1910. december 2. – Csíkszereda, 1991. április 18.) magyar festő. Művészetében az impresszionizmustól, a szecesszión és az avantgárdon keresztül eljutott a szürrealizmusig, de megtalálható benne az expresszionizmus is. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán festészetet tanult Szőnyi István osztályában. Tanárai közé tartozott Megyer Meyer Antal, Kandó László, Bory Jenő és Aba Novák Vilmos. 1942-ben behívták katonának, az orosz fronton teljesített szolgálatot Voronyezs, Minszk, Kijev, Csernyigov körzetében. A párizsi békét követően Szatmárnémetiben telepedett le családjával. Egykori vallomása szerint vázlatot ritkán készített képeihez, élmények által életre hívott fantáziaképei szolgáltak alapul az egyes alkotásoknak. Olajos Béla dolgozni, festeni szeretett, nem kiállítani, vérbeli művész volt, akit belső élményeinek feldolgozása érdekelt.	Sződi István (Dány, 1898. december 23. – Gödöllő, 2003. december 30.) festő, erdész és szobrászművész. 1916-ban került Gödöllőre, amikor a Gödöllői Erdőigazgatóságnál vállalt munkát, itt tette le magánúton az erdészeti szak- és műszaki vizsgákat, s innen ment nyugdíjba 1960-ban. Már fiatal korában korán elkezdett festegetni, művészeti szakkönyvekből képezte magát. Nyugdíjba vonulása után a festészet mellett a szobrok készítése is kedvtelésévé vált. Sok szobrot készített műkőből, főleg az erdészetnek. Minden képét valamilyen élmény szülte, többségében az általa oly nagyon szeretett természet szépségeit igyekezett megragadni. Képeinek többségén gyermekkori élményei is megjelennek, így festette meg az egykori kaszás aratást, a lovak járatásával történő cséplést, a nyomtatást, a dinnyecsősz kunyhóját.	Erzsébet királyné, teljes magyar és német nevén Erzsébet Amália Eugénia, Elisabeth Amalie Eugenie von Wittelsbach (München, 1837. december 24. – Genf, 1898. szeptember 10.) osztrák császárné, magyar királyné, Ferenc József felesége volt. 1853-ban találkozott Ferenc József császárral, eljegyezték egymást és 1854. április 24-én Bécsben összeházasodtak. Négy gyermekük született. Az 1867-ben megtörtént kiegyezésben nagy szerepe volt. 1867-ben magyar királyi párrá koronázták őket. A királyi pár koronázási ajándékként agödöllői Grassalkovich-kastélyt használtra kapta meg a hozzátartozó birtokkal együtt. 1898. szeptember 10-én Genfben tartózkodott, amikor egy Luigi Lucheni nevű olasz anarchista egy hegyesre fent reszelővel szíven szúrta. A császárné-királynét Bécsben temették el fia, Rudolf koronaherceg mellé. Erzsébet királyné 61 éves volt.	Petőfi Sándor (Kiskőrös, 1822. december 31. vagy 1823. január 1. – Segesvár, 1849. július 31.?) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és legkiemelkedőbb alakja. Bár nem lakott Gödöllőn, többször is járt városunkban Petőfi Sándor, akinek emlékét ma is őrzik és ápolják az itt élők. Két ízben időzött hosszabban, de átutazóban is többször megfordult az akkori Grassalkovich-birtokon. Hosszabb itt tartózkodásra 1843-ban került sor, amikor a Robin Hoodot fordította Szombat Jánosék házában lakva. A fordításért kapott pénzből, színész alapjelmezeket vásárolt, ugyanis Erdélybe készült színésznek. Másodszor 1845-ben járt városunkban, amikor Erdélyi Ferencéknél megismerkedett Mednyánszky Bertával. Bár az ismeretség rövid volt, a költő beleszeretett a lányba. A szerelem gyümölcse egy 39 versből álló ciklus lett.

Évfordulók

60 éve halt meg Dr. Lumniczer Sándor

Dr. Lumniczer Sándor

Dr. Lumniczer Sándor (1896. január 16. – Budapest, 1958. december 24.) kiváló orvos, neves sportoló és remek vadász. Rendkívül szerény ember volt, aki a gyógyítást kötelességének érezte. 1915-ben bevonult katonának, s az olasz fronton a tábori sebészkórházban teljesített szolgálatot. A háborúban teljesített szolgálataiért a Vitézi Rend tagja lett. 1921-ben doktorált. Ezután az I. sz. Sebészeti Klinikán dolgozott. 1923-ban műtőorvosi képesítést szerzett, 1934-től tanársegéd, majd 1937-től egyetemi magántanár lett. Egyetemistaként vett először puskát a kezébe, s lett koronglövő. A sikeres magyar csapat mindenkori kapitánya volt. Három világbajnokságot és két Európa-bajnokságot nyert, valamint tizenháromszor volt tagja a vb-n és Eb-n szereplő győztes magyar csapatnak. Bécsben felállított világrekordját 25 évig senki sem tudta túlszárnyalni. Gödöllő Gödöllő listázása Tematikus évek Tematikus évek listázása Személyek Személyek listázása Épületek Épületek listázása Természeti értékek Természeti értékek listázása Művészeti csoportok Művészeti csoportok listázása Közterületek Közterületek listázása Emlékművek Emlékművek listázása Gazdaság Gazdaság listázása Közlekedés Közlekedés listázása Üzemek Üzemek listázása Kisebbségek Kisebbségek listázása Partnerintézmények Partnerintézmények listázása