„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
27. sor: 27. sor:




== Március szülöttjei ==
== Április szülöttjei ==
 




34. sor: 35. sor:
|-
|-


|align="center"| ''' Moiret Ödön '''
|align="center"| ''' Zala (Mayer) György '''
|align="center"| ''' Szinvai Pál '''
|align="center"| ''' Mária Valéria  '''
|align="center"| ''' Pecznik János '''
|align="center"| ''' Varga Zoltán Zsolt  '''
 


|-
|-
| [[Kép: moiret4.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Moiret Ödön ]]''' (Budapest, 1883. március 2. – Bécs, 1966. december 12.) szobrász, építész és éremművész, a Gödöllői művésztelep egyik alkotója. ] Nagybátyjától, Schickedanz Alberttől kapta az első művészeti ösztönzést. Érettségi után egy-egy évet töltött a budapesti és a bécsi Képzőművészeti Akadémián, majd 1903–05 között Brüsszelben Ch. van der Stappen és H. Richier növendéke volt. Művészetét a brüsszeli évek és a belga szimbolizmus megismerése határozta meg. Ezt a szellemet mélyítette el rövid gödöllői tartózkodása és barátsága [[Körösfői-Kriesch Aladár]]ral. Bécsben R. Steiner és az antropozófia hatott rá, majd egy katolikus közösség tagja lett. 1906-tól szerepel kiállításokon, több díjat nyert. 1911-19 között a Műegyetemen és az Iparrajziskolában szobrászatot tanított. Ezekben az években Budapesten és [[Gödöllő]]n dolgozott. Tagja volt a KÉVÉ-nek és a Céhbeliek Társaságának.]]


| [[Kép:zalagyörgy.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Zala (Mayer) György]]''' (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Erzsébet királynénak a Nemzeti Galériában őrzött két mellszobrát is ő készítette. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország területéről szállították Gödöllőre.]]


| [[Kép:szinvai.jpg |thumb|right|200px| ''' [[Szinvai Pál]]''' (Budapest, 1961. március 10.–) szobrász. Tanulmányait a Magyar Iparművészeti Főiskolán végezte, tagja a Gödöllői Művészbarátok csoportjának. 1982-87-g a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult, mesterei Csekovszky Árpád, Schrammel Imre. 1987-91-ig Münchenben az Akademie der Bildende Künste növendéke, mestere Hubertus von Pilgrim. Munkái a samottos agyagból felépített figurális plasztikák, porcelánfigurák (öntés technikával). 1990-től szerepel kiállításokon. Több díjat is nyert. Köztéri művei közé tartozik 2008-ban készített 14 stációt ábrázoló kerámia domborművek, amelyek Gödöllőn a Premontrei Rend Kápolnájában találhatók. ]]
| [[Kép:máriavaléria.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Mária Valéria]]'''Habsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt. ]]


| [[Kép:pecznik.jpg |thumb|right|200px| ''' [[Pecznik János ]]'''(Tápiószele , 1914. március 30. - Gödöllő , 1997. február 3.) a mezőgazdasági kémia tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem professzora. Szülei uradalmi cselédek voltak a Benedikti családnál. A József Nádor Tudományegyetemen 1938-ban vegyészmérnöki és mezőgazdasági szaktanári diplomát szerzett. 1939-ben a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémián tanársegédi állását kapott. Pályázat útján elnyerte a Szarvasi Mezőgazdaság Felsőfokú Tanintézet kémiatanári állását. 1945-ben Budapesten szovjet fogságba esett, és Gödöllőre került a hadifogoly gyűjtőtáborba. Júniusban szabadult. 1951-ben az Agrártudományi Egyetem Gödöllőre költözött. Pecznik Jánosra bízták a kémia tanszék megszervezését. A gödöllői egyetemen 1952-1980 között tanszékvezető, 1956-tól 1959-ig dékán, 1969-1978 között rektorhelyettes volt. Az 1956-os forradalom idején fő törekvése volt a rend fenntartása, az emberi életek megvédése, a Gödöllő nrekedt diákok és alkalmazottak ellátása. ]]
| [[Kép:varga1.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Varga Zoltán Zsolt]]''' (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Szobrász mestere Kő Pál volt. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. Gödöllőn is több alkotását megcsodálhatjuk, iskolákban, parkokban, mint például a Montágh Imre emléktábla a Montágh Iskolában, a Kirchhofer emléktábla az Erkel Ferenc Iskolában, a Wass Albert büszt a Művészetek Háza mellett. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.]]


|}
|}
51. sor: 51. sor:




 
== Évfordulók - 15 éve halt meg dr. Barabás Andor ==
== Évfordulók - 35 éve halt meg Ambrus Gizella ==


{|
{|
58. sor: 57. sor:
|-
|-


|align="center"| ''' Ambrus Gizella'''
|align="center"| ''' Dr. Barabás Andor'''


|-
|-


| [[Kép:ambrusg.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Ambrus Gizella]]''' (Budapest, 1888. május 16. - Budapest, 1982. március 26.) szerkesztő, író, műfordító, pedagógus. Ambrus Zoltán író, esztéta és [[Tormássy Gizella]] újságíró, műfordító lánya. Polgári iskolai tanárként dolgozik 1916-1950 között. Itt ismerkedik meg későbbi férjével, Fallenbüchl Tivadarral. Házasságkötésük (1923) után megszületik fiuk, [[Fallenbüchl Zoltán]]. Férjével együtt jelentős pedagógiai tevékenységet folytatnak, a lányok háztartási ismeretekre való tanítása terén úttörő munkát végeznek. Édesapjával közösen fordította le Brillat-Savarin: Az ízlés fiziológiája című művét. Megírta édesapja életrajzát.]]
| [[Kép:barabás.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.  1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt.]]


|}
|}

A lap 2017. április 11., 07:16-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.



Április szülöttjei

Zala (Mayer) György Mária Valéria Varga Zoltán Zsolt
Zala (Mayer) György (eredeti családneve: Mayer) (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Erzsébet királynénak a Nemzeti Galériában őrzött két mellszobrát is ő készítette. Feltehetően őrzi keze nyomát az Erzsébet park. Valószínű ugyanis, hogy az ő tervei szerint készült az Erzsébet-szikla, ami a park legmagasabb részén, négy méter magas mesterséges dombon áll. A tetején egy méter átmérőjű fehér mészkőből faragott korona látható. A sziklacsoport első részén antik kőpad, lépcsős feljáró, kis terasz található, és kőbe vésett felirat hirdeti: „Erzsébet királyné emlékére”. A köveket a történelmi Magyarország területéről szállították Gödöllőre.
Fájl:Máriavaléria.jpg
Mária ValériaHabsburg–Lotaringiai Mária Valéria főhercegnő (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez. A szerelmi házasságból tíz gyermek született. Ausztriában főhercegkisasszony volt a titulusa, itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette. Az udvari orvos tanácsára időzött sokat Gödöllőn, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát. Nevéhez több jótékonysági kezdeményezés is fűződik. Az I. világháború alatt katonai kórházat rendezett be a Wallsee-Sindelburg-i kastély egyik épületében, majd a későbbiekben ugyanott megalapította a „Mária Valéria Szegénykórház és Öregek Otthona” nevű intézményt.
Varga Zoltán Zsolt (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Szobrász mestere Kő Pál volt. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. Gödöllőn is több alkotását megcsodálhatjuk, iskolákban, parkokban, mint például a Montágh Imre emléktábla a Montágh Iskolában, a Kirchhofer emléktábla az Erkel Ferenc Iskolában, a Wass Albert büszt a Művészetek Háza mellett. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.


Évfordulók - 15 éve halt meg dr. Barabás Andor

Dr. Barabás Andor
Dr. Barabás Andor (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként Gödöllőn helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig. 1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt.




Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=4539”