„Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
1914-ben alakult meg a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. Aszódon, az ottani nevelőintézet karosszéria-és asztalos-üzemeiben megindították a repülőgépgyártást. Ugyanakkor a közelben megkezdték egy repülőtér létesítését is. | [[Fájl:lloyd.jpg|thumb|right|250px|]] | ||
1914-ben alakult meg a '''Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt.''' Aszódon, az ottani nevelőintézet karosszéria-és asztalos-üzemeiben megindították a repülőgépgyártást. Ugyanakkor a közelben megkezdték egy repülőtér létesítését is. | |||
Aszód kapta a monarchia 4-es repülőüzem jelét, ezért az itt épített első gép a 40.01 jelet kapta. Melczer Tibort hívták meg főmérnöknek. Irányításával áttervezték a gyártásba vett német tervezésű DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépeket, lényegesen egyszerűbb, könnyebb szerkezettel. Ez az első kísérlete nagy sikert ért el, mert a Lloyd L-1 típusú repülőgép 1914-ben, az Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 m-re emelkedett fel, és három világrekordot ért el. | Aszód kapta a monarchia 4-es repülőüzem jelét, ezért az itt épített első gép a 40.01 jelet kapta. Melczer Tibort hívták meg főmérnöknek. Irányításával áttervezték a gyártásba vett német tervezésű DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépeket, lényegesen egyszerűbb, könnyebb szerkezettel. Ez az első kísérlete nagy sikert ért el, mert a Lloyd L-1 típusú repülőgép 1914-ben, az Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 m-re emelkedett fel, és három világrekordot ért el. | ||
A lap 2016. május 5., 09:39-kori változata
1914-ben alakult meg a Magyar Lloyd Repülőgép- és Motorgyár Rt. Aszódon, az ottani nevelőintézet karosszéria-és asztalos-üzemeiben megindították a repülőgépgyártást. Ugyanakkor a közelben megkezdték egy repülőtér létesítését is. Aszód kapta a monarchia 4-es repülőüzem jelét, ezért az itt épített első gép a 40.01 jelet kapta. Melczer Tibort hívták meg főmérnöknek. Irányításával áttervezték a gyártásba vett német tervezésű DFW B I típusú kétszárnyú kétüléses repülőgépeket, lényegesen egyszerűbb, könnyebb szerkezettel. Ez az első kísérlete nagy sikert ért el, mert a Lloyd L-1 típusú repülőgép 1914-ben, az Aspernben rendezett versenyen, minden osztrák típusnál magasabbra, 6170 m-re emelkedett fel, és három világrekordot ért el.
Ennek nyomán a gyár nagy sorozatokra kapott rendelést, és vezetésével tervezőirodát is létesített. 1918-ig itt 18 különféle Lloyd repülőgép-típust terveztek, legtöbbjük sorozatgyártásra is került, sőt más osztrák-magyar repülőgépgyárak is többet átvettek. A Lloyd-felderítők az első világháború elején a legjobb típusoknak számítottak. Később szabadalma szerint új, réteges falemez borítású, nagy szilárdságú szárnyszerkezettel is terveztek gépeket, sőt néhány hárommotoros óriás repülőgépet is építettek. A furnérborítású, héjszerkezetű szárnykonstrukció úttörő jelentőségű volt, s utóbb a könnyűfémek alkalmazásával a korszerű repülőgépgyártásban általánosan elterjedt. Az aszódi üzemet, a trianoni békeszerződés rendelkezése szerint 1922-ben lerombolták.
Visszatérés az Élet a lövészárokban szócikkhez.