„Élet a lövészárokban” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 12. sor: | 12. sor: | ||
== Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei == | == Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei == | ||
[[Fájl:lov_2.jpg|thumb|right|300px|]] | |||
''Bővebben: [[Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyvere]]'' | ''Bővebben: [[Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyvere]]'' | ||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
== Hadifogság == | == Hadifogság == | ||
''Bővebben: [[Hadifogság]]'' | ''Bővebben: [[Hadifogság]]'' | ||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
== Nemzetközi Vöröskereszt == | == Nemzetközi Vöröskereszt == | ||
[[Fájl: | [[Fájl:lov_4.jpg|thumb|right|300px|]] | ||
=== A Nemzetközi Vöröskereszt az I. világháborúban === | === A Nemzetközi Vöröskereszt az I. világháborúban === | ||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
== Levelezés == | == Levelezés == | ||
[[Fájl: | [[Fájl:lov_3.jpg|thumb|right|300px|]] | ||
A lap 2016. április 29., 13:24-kori változata
A mi nagy háborúnk lövészárkokban vívott állóháborúként marad meg a köztudatban. A lövészárkok fokozták a harcok brutalitását és milliók halálát okozták. A kiállítási részleg bemutatja a lövészárok felépítését, a katonák életét, szabályait,, foglalkozik a hygiéniával, a betegségek terjedésével. A Vöröskereszt feladatait is itt mutatjuk be és a hadifogságba került katonák mindennapjait.
Lövészárok
Bővebben: Lövészárok
A lövészárok a legegyszerűbb gyalogsági fedezékek közé tartozik, amely a lövészárokban elhelyezkedő katonáknak az ellenséges gyalogság tüze, valamint a kézigránátok, kisebb tüzérségi lövedékek ellen nyújt oltalmat. A lövészárkok ideális esetben olyan terepen alkalmazzák, amikor az árok előtt elterülő vidéken az előrenyomuló ellenség jól célba vehető.
Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyverei
Bővebben: Az első világháborús lövészárok-hadviselés fegyvere
Hadifogság
Bővebben: Hadifogság
A világháborúban fogságba esett mintegy 7,3 millió katonából 1,6 millió a Monarchia hadseregében szolgálat. A hadifogoly nem zsákmány, csak óvintézkedés, hogy a fogságba esett ellenséges katonáknak megakadályozzák a további részvételét a háborúban. 1907. hágai egyezmény kimondja, hogy a fogva tartó államnak garantálnia kell a hadifogoly életét, ellátását, egészségét és a háború utáni szabadon bocsátását.
Nemzetközi Vöröskereszt
A Nemzetközi Vöröskereszt az I. világháborúban
A kirobbanó I. világháború új feladat elé állította a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát, amely szembesült egy óriási kihívással. A Bizottság rájött, hogy a nemzeti Vöröskereszt társaságok nem képesek ezt a volumenű munkát megoldani, így mozgósította más országok nemzeti szervezeteit is, és a Vöröskereszt nővéreket vitt a fegyverben álló országok orvosainak, többek közt az Amerikai Egyesült Államokból és Japánból is 1914.október 15-én, nem sokkal a háború kitörése után, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága létrehozta a Nemzetközi Hadifogoly Ügynökségét, amely körülbelül 1200 önkéntes segítségével működött már 1914 végén.
A háború végéig az ügynökségen mintegy 20 millió levél és üzenet, 1,9 millió csomag és mintegy 18 millió svájci frank haladt át, utóbbi az adományok összege minden érintett államban. Ugyanakkor az is az ügynökség érdeme, hogy a harcoló felek mintegy 200.000 foglyot cseréltek ki egymás között a háború alatt, így hazasegítve a hadifoglyokat. Továbbá az ügynökségnek sikerült azonosítani kétmillió hadifoglyot és segítettek őket felvenni a kapcsolatot a családjukkal.
Az egész háború alatt a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága figyelemmel kísérte a részt vevő feleket, hogy betartják-e az 1907-es genfi egyezményt. Amikor először vetettek be vegyi fegyvereket a történelem során, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága erőteljesen tiltakozott ez ellen az új típusú fegyver használata ellen.
Levelezés
