„Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 7. sor: | 7. sor: | ||
=== Úrréti-tó === | === Úrréti-tó === | ||
''Bővebben: [[Úrréti-tó]'' | ''Bővebben: [[Úrréti-tó]]'' | ||
=== Isaszegi tavak === | === Isaszegi tavak === | ||
''Bővebben: [[Isaszegi tavak]'' | ''Bővebben: [[Isaszegi tavak]]'' | ||
=== Babati tavak === | === Babati tavak === | ||
''Bővebben: [[Babati tavak]'' | ''Bővebben: [[Babati tavak]]'' | ||
| 30. sor: | 30. sor: | ||
=== Petőfi-forrás === | === Petőfi-forrás === | ||
''Bővebben: [[Petőfi-forrás]'' | ''Bővebben: [[Petőfi-forrás]]'' | ||
| 38. sor: | 38. sor: | ||
=== Erzsébet-park === | === Erzsébet-park === | ||
''Bővebben: [[Erzsébet-park]'' | Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le. | ||
''Bővebben: [[Erzsébet-park]]'' | |||
| 45. sor: | 47. sor: | ||
Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma. | Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma. | ||
''Bővebben: [[Alsópark]'' | ''Bővebben: [[Alsópark]]'' | ||
| 53. sor: | 55. sor: | ||
A kastélypark a XVIII. században épült, a Felsőkert és az Alsópark a városközpont szívében található. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Az Alsóparkot jórészt beépítették, területéből mára csak mintegy 22 hektár maradt meg közparkként. A Felsőkert a kastély mögött nyugati oldalon húzódik, 28 hektáros területe nagyjából azonos a XVIII. századi kert méretével. a 206-222 méter tengerszint feletti magasságú kert legmagasabb pontja a Királydomb (222 méter). A Felsőkertet főként barna erdőtalaj alkotja, míg az Alsóparkban réti talaj található a Rákos-patak nedvesebb mikroklímája következtében. | A kastélypark a XVIII. században épült, a Felsőkert és az Alsópark a városközpont szívében található. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Az Alsóparkot jórészt beépítették, területéből mára csak mintegy 22 hektár maradt meg közparkként. A Felsőkert a kastély mögött nyugati oldalon húzódik, 28 hektáros területe nagyjából azonos a XVIII. századi kert méretével. a 206-222 méter tengerszint feletti magasságú kert legmagasabb pontja a Királydomb (222 méter). A Felsőkertet főként barna erdőtalaj alkotja, míg az Alsóparkban réti talaj található a Rákos-patak nedvesebb mikroklímája következtében. | ||
''Bővebben: [[Királyi Kastélypark]'' | ''Bővebben: [[Királyi Kastélypark]]'' | ||
| 59. sor: | 61. sor: | ||
=== Gödöllő-isaszegi Arborétum === | === Gödöllő-isaszegi Arborétum === | ||
''Bővebben: [[Gödöllő-isaszegi Arborétum]'' | ''Bővebben: [[Gödöllő-isaszegi Arborétum]]'' | ||
=== Szent István Egyetem Botanikus Kert === | === Szent István Egyetem Botanikus Kert === | ||
''Bővebben: [[Szent István Egyetem Botanikus Kert]'' | ''Bővebben: [[Szent István Egyetem Botanikus Kert]]'' | ||
=== Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum === | === Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum === | ||
''Bővebben: [[Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum]'' | ''Bővebben: [[Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum]]'' | ||
| 75. sor: | 77. sor: | ||
=== József főhercegliget === | === József főhercegliget === | ||
''Bővebben: [[József főhercegliget]'' | ''Bővebben: [[József főhercegliget]]'' | ||
| 83. sor: | 85. sor: | ||
=== Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet === | === Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet === | ||
''Bővebben: [[Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet]'' | ''Bővebben: [[Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet]]'' | ||
=== Gödöllői-dombság === | === Gödöllői-dombság === | ||
''Bővebben: [[Gödöllői-dombság]'' | ''Bővebben: [[Gödöllői-dombság]]'' | ||
=== Gödöllői Erdészet === | === Gödöllői Erdészet === | ||
''Bővebben: [[Gödöllői Erdészet]'' | ''Bővebben: [[Gödöllői Erdészet]]'' | ||
A lap 2015. november 20., 13:10-kori változata
Gödöllő képviselő-testülete a 2015. évet „Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015.” című tematikus évnek nyilvánította. A Gödöllő Wiki is csatlakozik a tematikus évhez. Szócikkeken keresztül szeretnénk bemutatni Gödöllő zöld területeit: a parkokat, a sétányokat, a tájvédelmi körzetet és a hozzájuk kapcsolódó műemlékeket, növény- és állatvilágot. A röviden ismertetett tartalom után, ha valaki mélyebben el szeretne merülni a témában a bővebben feliratra kattintva új oldalon folytathatja a böngészést.
Tavak
Úrréti-tó
Bővebben: Úrréti-tó
Isaszegi tavak
Bővebben: Isaszegi tavak
Babati tavak
Bővebben: Babati tavak
Források
Pap Miska-forrás
Bővebben: [[Pap Miska-forrás]
Petőfi-forrás
Bővebben: Petőfi-forrás
Természetvédelmi területek
Erzsébet-park
Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.
Bővebben: Erzsébet-park
Alsópark
Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma.
Bővebben: Alsópark
Királyi Kastélypark
A kastélypark a XVIII. században épült, a Felsőkert és az Alsópark a városközpont szívében található. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Az Alsóparkot jórészt beépítették, területéből mára csak mintegy 22 hektár maradt meg közparkként. A Felsőkert a kastély mögött nyugati oldalon húzódik, 28 hektáros területe nagyjából azonos a XVIII. századi kert méretével. a 206-222 méter tengerszint feletti magasságú kert legmagasabb pontja a Királydomb (222 méter). A Felsőkertet főként barna erdőtalaj alkotja, míg az Alsóparkban réti talaj található a Rákos-patak nedvesebb mikroklímája következtében.
Bővebben: Királyi Kastélypark
Gödöllő-isaszegi Arborétum
Bővebben: Gödöllő-isaszegi Arborétum
Szent István Egyetem Botanikus Kert
Bővebben: Szent István Egyetem Botanikus Kert
Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum
Bővebben: Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum
József főhercegliget
Bővebben: József főhercegliget
Tájvédelmi körzetek
Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet
Bővebben: Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet
Gödöllői-dombság
Bővebben: Gödöllői-dombság
Gödöllői Erdészet
Bővebben: Gödöllői Erdészet
Gödöllői-dombság részei
Babatvölgy
Csörsz-árok
Patakok
Aranyos-patak
Besnyői-patak
Egres-patak
Rákos-patak
Szilas-patak
Világfa
A(z) „Művészetek Kertje - Gödöllő 2015” kategóriába tartozó lapok
A következő 7 lap található a kategóriában, összesen 7 lapból.
