„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 37. sor: | 37. sor: | ||
| [[Kép: remseyj1.jpg|thumb|right|250px| '''[[Remsey Jenő György]] (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi.]] | | [[Kép:remseyj1.jpg|thumb|right|250px| '''[[Remsey Jenő György]] (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi.]] | ||
|} | |} | ||
| [[Kép: KlebelsbergKuno.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Klebelsberg Kúnó ]]''' (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. | | [[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Klebelsberg Kúnó ]]''' (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. | ||
|} | |} | ||
A lap 2015. november 7., 08:38-kori változata
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
November
November szülöttjei
| Remsey Jenő György | Klebelsberg Kúnó |
 Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi. |
| [[Kép:KlebelsbergKuno.jpg|thumb|right|250px| Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására.
|}
