„Hősök szobra, I. világháborús emlékmű” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „Gödöllőn az I. világháború komoly áldozatokkal járt. A település akkori 10.262 lakosa közül 1867-en kaptak behívót, ami a felnőtt férfi lakosság 49 száza…”) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
=A szobor= | =A szobor= | ||
[[Kép: | [[Kép:hosok2.jpg|thumb|right|250px|Hősök szobra]] | ||
Az alkotás egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc a szobor alkotója, ezzel a szobormintával az országos tavaszi tárlaton elnyerte a főváros nagydíját. A talapzaton eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk…“. Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön. | Az alkotás egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc a szobor alkotója, ezzel a szobormintával az országos tavaszi tárlaton elnyerte a főváros nagydíját. A talapzaton eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk…“. Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön. | ||
A lap 2011. október 11., 11:31-kori változata
Gödöllőn az I. világháború komoly áldozatokkal járt. A település akkori 10.262 lakosa közül 1867-en kaptak behívót, ami a felnőtt férfi lakosság 49 százaléka volt. A katonák közül 247-en estek el a fronton, és 300-an járták meg a hadifogságot.
A szobor
Az alkotás egy fiatal férfit ábrázol, aki a jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc a szobor alkotója, ezzel a szobormintával az országos tavaszi tárlaton elnyerte a főváros nagydíját. A talapzaton eredetileg a következő szöveg volt olvasható: „Mi nem felejtünk. Nem felejthetünk…“. Ez utalás volt Trianonra, ezért az 1950-es években eltávolították a feliratot. Ma ismét ez a szöveg látható az emlékművön.
Az avatás
A község a háborúban elesett hősök emlékére szobrot kívánt állíttatni, melynek helyéül a település főterének egy részét, a mozival szemben lévő területet jelölte ki. A testület Siklódy Lőrinc szobrászművész tervét fogadta el. A szobrot 1930. szeptember 7-én avatták fel 11 órakor. Az ünnepség előtt reggel a község összes templomában ünnepi istentiszteletet tartottak. Ezután vonultak az érdeklődők a szobor leleplezésének színhelyére. Nem csak Gödöllőről és a gödöllői járásból érkeztek az avatásra, hanem a szomszédos járásokból is. A szobrot Horthy Miklós kormányzó leplezte le, aki az egész családjával megjelent az eseményen. Az avatás után következett a koszorúzás. A felállított szobor környezetét is rendbe hozták. Az avatást követően az emlékműnél ünnepelték meg a Hősök Napját, május utolsó vasárnapján, valamint Halottak Napján is tartottak koszorúzást a szobornál. A „Hősök szobra“ körül kis parkot alakítottak ki. A Ferenc József térnek ez a része ettől fogva a „Hősök ligete“ nevet viselte.
A szobor vándorlása
Az 1970-es években a szövetkezeti áruház építésével átalakult a tér szerkezete. Ekkor az emlékművet, mint oda nem illő tárgyat, nem kívánatosnak nyilvánították, s áthelyezték a régi református temető egy elhagyott részére. A szobor visszahelyezésére a rendszerváltásig várni kellett. Ennek terve már 1988-ban fölmerült, s a lakosság is támogatta. Végül 1989-ben, az eredeti helyéhez közel állították fel ismét az I. világháborús emlékművet. Ebben komoly szerepet játszott a Gödöllői Városvédő Egyesület. A II. világháború áldozatainak emléket állító térplasztikát ezt követően helyezték el a szobor mögött. Az emlékmű környezete most ismét megújult, a Főtérprogram részeként ugyanis ezt a területet is felújították, megszépítették.
Forrás
- Gödöllői Szolgálat: http://www.szolgalat.com/gszolga110921.pdf
- Gödöllői Városi Múzeum
