„Gloserné Szabó Györgyi” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
Gloserné Szabó Györgyi, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] egykori igazgatója. 1963-ban kezdte a könyvtáros pályát a Gödöllői Járási Könyvtárban. 47 éves pályafutása során megismerte a közművelődési könyvtárak valamennyi munkaterületét. | Gloserné Szabó Györgyi, a [[Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ]] egykori igazgatója. 1963-ban kezdte a könyvtáros pályát a Gödöllői Járási Könyvtárban. 47 éves pályafutása során megismerte a közművelődési könyvtárak valamennyi munkaterületét. | ||
Gyermekkönyvtárosként indult, dolgozott felnőtt olvasószolgálatban és területi módszertanosként, volt a [https://www.gvkik.hu/ gödöllői könyvtár] igazgatóhelyettese és 1994-től 2009-ig, 15 éven át ő irányította az intézményt. | |||
Aktív könyvtárszakmai tevékenységével nem csak a közvetlen környezetére hatott, hanem könyvtárügy egészének előrehaladását is szolgálta. | Aktív könyvtárszakmai tevékenységével nem csak a közvetlen környezetére hatott, hanem könyvtárügy egészének előrehaladását is szolgálta. |
A lap 2024. július 2., 08:23-kori változata
Gloserné Szabó Györgyi, a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ egykori igazgatója. 1963-ban kezdte a könyvtáros pályát a Gödöllői Járási Könyvtárban. 47 éves pályafutása során megismerte a közművelődési könyvtárak valamennyi munkaterületét.
Gyermekkönyvtárosként indult, dolgozott felnőtt olvasószolgálatban és területi módszertanosként, volt a gödöllői könyvtár igazgatóhelyettese és 1994-től 2009-ig, 15 éven át ő irányította az intézményt.
Aktív könyvtárszakmai tevékenységével nem csak a közvetlen környezetére hatott, hanem könyvtárügy egészének előrehaladását is szolgálta.
Pályakezdésének időszakában alakultak ki a közkönyvtárakban a gyermekeknek összeállított gyűjtemények, később részlegek, és indult el a speciális könyvtár-pedagógiai munka. A gyermekekkel való, iskolán kívüli foglalkozások úttörő munkáját végezte. A gyerekek olvasóvá nevelésében fontos szerepet töltenek be a könyvtári órák, amelyek módszertanának kialakításában részt vett, s bár a módszerek azóta sokat változtak, de alapjaiban a gyermek-könyvtárügy ma is ugyanezt az utat járja.
Területi módszertanos munkája idejére esett a könyvtári hálózatok megszervezésének és működtetésének időszaka. Az akkori Juhász Gyula Városi és Járási Könyvtárhoz 26 környező település könyvtárának gondozása, módszertani ellátása tartozott. Ezt a munkát végezte Gloserné Szabó Györgyi. A módszertanosnak nagy része van abban, hogy milyen gyűjtemény alakult ki a falvak könyvtáraiban. Feladata volt, hogy kapcsolatot tartson a település vezetőivel és minél jobb pozíciókat harcoljon ki a könyvtár és az olvasók számára. Sikert jelentett, ha egy faluban tágasabb helyiségbe költözhetett a könyvtár, vagy csinosabb bútorokra, újabb polcokra sikerült cserélni a kopottas, öreg bútorzatot. A könyvtárak szakszerű rendezése, a cédula katalógusok kiépítése és a könyvtárosok szakmai-módszertani segítése mind olyan feladat volt, amivel Gloserné Szabó Györgyi elérte, hogy az olvasóknak elkötelezett könyvtárak működjenek a kistelepüléseken.
A könyvtári hálózatépítés következő korszakában ellátórendszerek szerveződtek, azért, hogy a gyűjtemények az olvasók igényeinek és a szakma elvárásainak megfelelőek legyenek.
Az ellátórendszerek szervezése és annak kialakítása a környező községekben, illetve Gödöllő általános iskoláiban Gloserné Szabó Györgyi érdeme. Az ellátórendszerek megszervezése nagyon sok és módszeres munkát igényelt. Meg kellett győzni a községek vezetőit a rendszer előnyeiről, megszerezni a működtetés költségeit, beszerezni a könyveket, kijuttatni a falvakba, építeni a katalógust. Ez a fajta gyűjteményszervezési munka alapozta meg a falvakban a könyvtári gyűjtemények törzsanyagát.
A gyerekekkel való foglalkozás egész pályája során nagyon közel állt hozzá, habár csak pályafutása elején volt gyermekkönyvtáros. Része volt abban, hogy Gödöllőn és a környező településeken, meghonosodtak a játszóházak. A játszóházak egészen új színt vittek a könyvtári gyerekfoglalkozásokba és a gyerekek oktatásába. Az élmény szinten megélt történelem egy teljesen új pedagógiai módszer volt és Ő az elsők között ismerte fel és művelte Gödöllőn és a környező falvakban.
A 90-es években a könyvtárügyben nagy változás és megújulás indult el. Ekkor dőlt el, hogy egy intézmény nyitott-e a változásokra és egy új típusú könyvtári modell és szolgáltatás működtetésére. Gloserné Szabó Györgyi képes volt arra, hogy irányításával, a klasszikus könyvtár értékeit megtartva új információs szolgáltatások induljanak a város könyvtárában.
Vezetése alatt a könyvtár – az országban elsőként 1996-ban megkapta az "Év könyvtára” elismerő címet. (Az "Év könyvtára" elismerés azóta "Könyvtári Minőségi Díj" néven nyerhető el, amelyet a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ el is nyert, 2018-ban.)
Gloserné Szabó Györgyi igazgatóságának egyik legnagyobb feladata a könyvtár új épületbe való költöztetése volt. Az egyre népszerűbb könyvtár túlnőtte a régi épület lehetőségeit és megérlelte a városvezetésben azt a gondolatot, hogy Gödöllőn új könyvtár épüljön.
Az új épület 27 hónapos előkészítési fázis után, 9 és fél hónap alatt épült fel. Gloserné Szabó Györgyi a folyamat minden fázisában aktívan részt vett. Nem csak a tervezésben, de a kivitelezés során is naponta szemmel tartotta a munkálatokat. Az elkészült épület, amelynek vezető tervezői Kálmán Ernő és Major György voltak, 2002-ben elnyerte Pest Megyei Építészeti Nívódíját. Illetve szintén 2002-ben Az Év akadálymentes épülete elismerést is.
1963 óta tagja a Magyar Könyvtárosok Egyesületének, az egyesületen belül elsősorban a Pest Megyei Szervezet munkájában tevékenykedett.
Két könyvtáros vándorgyűlés szervezésében vett részt aktívan: 1985-ben, majd 20 év múlva, 2005-ben is Gödöllő adott otthont a szakmai tanácskozásnak. Ez utóbbi találkozót igazgatóként szervezte. Irányításával a gödöllői városi könyvtár munkatársai a problémák iránti nyitottságukról, szakmai, szervezői hozzáértésükről, összetartó erejükről tanúbizonyságot téve feleltek meg a több mint 600 fős tanácskozás nem kis szervezői feladatának.
A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Pest Megyei Szervezete 2006-ban Gloserné Szabó Györgyit tüntette ki az MKE Emlékéremmel.
Gödöllő város kulturális életében az új Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ megnyitását követően tette le nagyon karakteresen a névjegyét.
Vezetése alatt valósultak meg azok a nagy programok, amelyek azóta is részei a város kulturális életének:
- „A könyv Ünnepe Gödöllőn” színes forgataga, amely az Ünnepi Könyvhéthez kötődik.
- A „Fa ága Rügyével” Kárpát-medencei Magyar Népmesemondó Találkozók sora, amely a még mindig meglévő népmesei értékeinket, és a népmese öröklődésének folyamatát prezentálták.
- Az Erzsébet királyné szavalóverseny – civil és intézményi összefogással - immár 29 éve adnak lehetőséget arra, hogy a tehetséges gyerekeket teret, s nyilvánosságot kapjanak.
A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ kiemelkedő helyet tölt be a város kulturális életében. A lakosok nagy számban látogatják és szívesen tartózkodnak a falai között. A klasszikus könyvkultúra értékeit megtartva, a kor igényeinek megfelelő információs szolgáltatásokat nyújtó, gazdag programmal rendelkező közösségi térré vált. Az intézmény nyitott szellemű, az új szakmai dolgokra fogékony, eredményeit, megbecsültségét Gloserné Szabó Györgyi átgondolt és messzire látó irányítása alapozta meg.
Munkája mellett aktívan részt vesz a közéletben is. a Testvérvárosi Egyesület elnöki tisztsége mellett a Gödöllői Értékvédő Közhasznú Egyesületben is tevékenykedik, tagja a város kommunikációs bizottságának is.
Díjai, elismerései
Magyar Könyvtárosok Egyesülete Emlékérem (2006)
Gödöllő Kultúrájáért Díj (2004)
Forrás
http://onkormanyzat.mti.hu/hir/4393/godollo_varosert_elismeres
http://www.nefmi.gov.hu/miniszterium/2008/atadtak-ev-konyvtara