„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
33. sor: 33. sor:
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>
Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.</p>


<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!  
<p align="justify">Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit,  
megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!  
<br>
<br>


47. sor: 48. sor:
</p>
</p>


== Október szülöttjei ==


{|class="sortable" border="1" style="width:70%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"


|-
== November szülöttjei ==
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Kalocsay Kálmán '''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes'''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Winkler Nándor'''</font>


{|class="sortable" border="1" style="width:50%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
|-
|-
|[[Kép:kalocsay.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Kalocsay_K%C3%A1lm%C3%A1n Dr. Kalocsay Kálmán ]]]
|align="center"|<font size="3"> '''Remsey Jenő György'''</font>
|[[Kép: gh_5.jpg|thumb|center|250px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Vit%C3%A9z_Bucsy_B%C3%A9la_szakszolg%C3%A1lati_ezredes vitéz Bucsy Béla és Bucsy Piroska]]]
|align="center"|<font size="3"> '''Klebelsberg Kúnó'''</font>
|[[Kép:winkler2.jpg|thumb|center|200px|[https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Winkler_N%C3%A1ndor Winkler Nándor]]]
 


|-
|-
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Kalocsay Kálmán]]''' (Abaújszántó, 1891. október 6. - Budapest, 1976. február 27.), infektológus orvos, eszperantó költő, műfordító, szerkesztő. 1920-tól 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig infektológusként a Szent László Kórházban dolgozott. 1926-ban adjunktusi kinevezést kapott. 1952-ben elnyerte az Orvostudományok kandidátusa, majd 1958-ban az Orvostudományok doktora tudományos fokozatot, 1963 címzetes egyetemi tanári címet kapott. 1911-ben kezdte el tanulni az eszperantó nyelvet, 1913-ban pedig már tanította. Költői tevékenységét még gimnazista korában magyar versekkel kezdte. Három verse meg is jelent a Nyugatban. </p>
|[[Kép:remseij1.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Remsey_Jen%C5%91_Gy%C3%B6rgy Remsey Jenő György]]]
 
|[[Kép: KlebelsbergKuno.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Klebelsberg_K%C3%BAn%C3%B3 Klebelsberg Kúnó ]]]
|<p align="justify"> ''' [[Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes]]''' 1892. október 7-én született Székelyudvarhelyen. 1910-1914 között a Budapesti Tudomány Egyetem bölcsész hallgatója volt, matematika-fizika szakos diplomát szerzett. 1914-ben vonult be katonának 1916 októberéig a fronton harcolt, közben tiszti képzést is kapott. Októberben orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogságban újságot szerkesztett társaival, Szittyák néven. Nyugdíjazásáig Pécsett és Sopronban is tanított. Rendkívül humánus beállítottságú, szociálisan érzékeny ember volt.</p>
 
|<p align="justify"> ''' [[Winkler Nándor]]''' (Vereknye, 1917. október 9. – [[Gödöllő]], 2005. július 10.). 1933-ban járt először [[Gödöllő]]n, amikor részt vett a Jamboreen. Hazatérve cserkészcsapatot alapított. 1937-ben tett érettségi és képesítő vizsgát. A benes dekrétum miatt a Winkler család 1947. szeptember 12-én érkezett [[Gödöllő]]re. A Premontrei Rend iskolájában kapott munkát, ahol éneket tanított és vezette az iskola énekkarát. 1965-ben, a Petőfi Sándor Általános Iskolában alakította meg a Rigók kamarakórusát. A járási énekzene munkaközösség vezetőjeként is tevékenykedett az iskolák munkájának segítése, az ének-zenei nevelés jobbítása érdekében. [[Gödöllő]] városának képviselő-testülete 2003-ban díszpolgári címmel ismerte el munkáját. </p>
|}
 
 
{|class="sortable" border="1" style="width:40%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"


|-
|align="center"|<font size="3"> ''' Dr. Barabás Andor '''</font>
|align="center"|<font size="3"> ''' Körösfői-Kriesch Aladár '''</font>


|-
|<p align="justify"> '''[[Remsey Jenő György]] (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi. </p>
|[[Kép:barabás.jpg|thumb|center|200px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/Dr._Barab%C3%A1s_Andor Dr. Barabás Andor]]]
|[[Kép:koros1.jpg|thumb|center|180px| [https://www.gvkik.hu/wiki/index.php5/K%C3%B6r%C3%B6sf%C5%91i-Kriesch_Alad%C3%A1r Körösfői-Kriesch Aladár]]]


|-
|<p align="justify"> ''' [[Dr. Barabás Andor]]''' (Kerepes, 1911. október 13. – Gödöllő, 2002. április 5.) jogász. Ügyvédjelöltként [[Gödöllő]]n helyezkedett el Fischer ügyvéd mellett. A II. világháborúban az orosz frontra került, ahonnan több ezer kilométeres gyaloglás után tért haza. Gödöllő Járási Főügyésze, és mint községi jegyző dolgozott 1945-től. 1947-től ügyvédként, 1949-től a Földművelési Minisztérium jogi főelőadójaként tevékenykedett. 1957-től ismét ügyvédként dolgozott nyugdíjba vonulásáig.  1950-től tanácstagként képviselte a lakosság érdekeit. A Gödöllői Hírek első főszerkesztője, a Gödöllői Fáklya Klub egyik alapítója, egy ideig a Gödöllői Sport Club elnöke is volt. </p>


|<p align="justify"> ''' [[Körösfői-Kriesch Aladár]]''' (Buda, 1863. október 29.–Budapest, 1920. június 16.) festő, grafikus, iparművész, a [[Gödöllői Művésztelep]] megalapítója. Művészeti tanulmányait a Mintarajziskolában Székely Bertalan és Lotz Károly vezetésével végezte. Körösfői-Kriesch Aladár a művésztelep szellemi és lelki vezéregyénisége. 1903-ban már [[Gödöllő]]n él családjával, ahol művésztársai gyakran látogatják, és kialakulóban van a gödöllői művésztelep. Az első világháború jelentős változást hozott: Körösfői-Kriesch Aladár hadi festő lett. Legnagyobb hatással az „olasz primitívek”, az angol preraffaelita mozgalom és a tolsztojánus életfelfogás voltak rá. </p>
|<p align="justify"> ''' [[Klebelsberg Kúnó ]]''' (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására. </p>
|}
|}


== Évfordulók ==


== Évfordulók ==


{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"
{|class="sortable" border="1" style="width:30%; background:FloralWhite; border: solid 0.1px inset Grey; " cellpadding="3"

A lap 2018. november 9., 12:46-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár
Állami Méhészeti Gazdaság
Református templom
Magyar Királyi Postahivatal
Szauter Endre Vendéglő
A gödöllői Erzsébet park
Ferencz József tér
Kálvária
Gödöllői Királyi Kastély
Gödöllői Pályaudvar
Szent Jakabi tófürdő



Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!


Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.


November szülöttjei

Remsey Jenő György Klebelsberg Kúnó


Fájl:Remseij1.jpg
Remsey Jenő György
Klebelsberg Kúnó


Remsey Jenő György (Nagykőrös, 1885. november 2. – Gödöllő, 1980. július 26.) festő, grafikus, lapszerkesztő, író. 1909-14 között a Gödöllői művésztelep tagja lett. Itt vette el feleségül 1912-ben Frey Vilma rajztanárt. A művésztelep megszűnése után továbbra is Gödöllőn éltek, a gobelin és szőnyegszövő műhely a vezetésük alatt még sokáig működött. Mindvégig ápolta a Gödöllői művésztelep szellemi hagyományait, és számos emlékét is megőrizte. Képzőművészként festett portrét, freskót, történelmi képet, készített rézkarcot, iparművészként tervezett szőnyeget, gobelint, színes üvegablakot. Írói munkássága is jelentős, írt verset, drámát, színdarabot. Sokoldalú művészetét az angol praeraffaelita művészeti mozgalom, az utópista szocializmus elképzelései és a magyarságtudat gondolatköre egyaránt jellemzi.


Klebelsberg Kúnó (Magyarpécska, 1875. november 13. – Budapest, 1932. október 11.) magyar jogász, országgyűlési képviselő, művelődéspolitikus, kis ideig belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter. Jól átgondolt oktatási reformot indított el és hajtott végre, amely a népiskolától az egyetemig az iskolarendszer egészére kiterjed. Gödöllőn több iskola létrejötte is az ő tevékenységének köszönhető. Már 1913-ban Szent Imre utcában a katolikus iskola. Török Ignác úti alvégi elemi iskola (1928), a királytelepi iskola (1929), és a Református Líceum épülete (1928). dr. Takács Menyhért jászóvári prépost kezdeményezésére, és Klebelsberg Kunó javaslatára Gödöllőn alapítottak iskolát a premontreiek. A magyar állam 1923-ban a gödöllői Fácánoserdőt, a koronauradalom csaknem 90 holdját átengedte a rendnek az elcsatolt területek nagy hagyományú iskolái tevékenységének folytatására.

Évfordulók

Szittyák, a hadifogságban született újság
Szittyák

Vitéz Bucsy Béla szakszolgálati ezredes városunk polgárának, dr. Bucsy Lászlónak apai nagyapja volt. 1916 októberében orosz fogsága esett, ahonnan csak 1918 novemberében szabadult. A hadifogság alatt a többi fogollyal újságot szerkesztettek. A lapot Szittyáknak nevezték el. Tintával írt, gazdagon díszített újság volt. A megsárgult lapokon gyönyörű kézírással írt verseket és novellákat olvashatunk. A végén hirdetéseket, híreket, valamint szerkesztői levelet találunk. A művekhez rajzok is tartoznak, fekete-fehérek és színesek, mind élethű, részlet gazdag. Az orosz hadifogoly táborokban voltak a legrosszabb körülmények, mégis létre tudtak hozni egy ilyen színvonalas kiadványt.


Gödöllő

Tematikus évek

Személyek

Épületek

Természeti értékek

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Gazdaság

Közlekedés

Üzemek

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=5098”