„Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015” változatai közötti eltérés

Gödöllő képviselő-testülete a 2015. évet „Művészetek Kertje – Gödöllő, 2015.” című tematikus évnek nyilvánította. A Gödöllő Wiki is csatlakozik a tematikus évhez. Szócikkeken keresztül szeretnénk bemutatni Gödöllő zöld területeit: a parkokat, a sétányokat, a tájvédelmi körzetet és a hozzájuk kapcsolódó műemlékeket, növény- és állatvilágot. A röviden ismertetett tartalom után, ha valaki mélyebben el szeretne merülni a témában a bővebben feliratra kattintva új oldalon folytathatja a böngészést.

Tavak

Úrréti-tó

Bővebben: Úrréti-tó

Isaszegi tavak

Bővebben: Isaszegi tavak

Babati tavak

Bővebben: Babati tavak

Források

Pap Miska-forrás

Bővebben: Pap Miska-forrás

Petőfi-forrás

Bővebben: Petőfi-forrás

Természetvédelmi területek

Erzsébet-park

Közel száz féle örökzöld díszíti az Erzsébet királyné 1898-ban bekövetkezett, váratlan és tragikus halálát követően, 1898 novemberében létesített ligetet. Egyike volt a legelsőknek, amely emléket állított a gyönyörű királynénak, a tiszteletére Magyarországon ültetett, közel 3.000.000 emlékfából ide mintegy 48.000 került. A krími hársakkal szegélyezett sétány vezet a Gödöllőt – inkább, mint a bécsi Hofburgot – otthonának tekintő királyné szobrához, melyet 1901-ben, Ferenc József jelenlétében lepleztek le.

Bővebben: Erzsébet-park

Alsópark

Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma.

Bővebben: Alsópark

Királyi Kastélypark

A kastélypark a XVIII. században épült, a Felsőkert és az Alsópark a városközpont szívében található. A főúri ízlést, vagyoni helyzetet és politikai hatalmat egyaránt reprezentáló kertet Versailles mintájára francia stílusban építtette meg. Az Alsóparkot jórészt beépítették, területéből mára csak mintegy 22 hektár maradt meg közparkként. A Felsőkert a kastély mögött nyugati oldalon húzódik, 28 hektáros területe nagyjából azonos a XVIII. századi kert méretével. a 206-222 méter tengerszint feletti magasságú kert legmagasabb pontja a Királydomb (222 méter). A Felsőkertet főként barna erdőtalaj alkotja, míg az Alsóparkban réti talaj található a Rákos-patak nedvesebb mikroklímája következtében.

Bővebben: Királyi Kastélypark

Gödöllő-isaszegi Arborétum

Bővebben: Gödöllő-isaszegi Arborétum

Szent István Egyetem Botanikus Kert

Bővebben: Szent István Egyetem Botanikus Kert

Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum

Bővebben: Nagy Istrázsa-hegy Erdőrezervátum

József főhercegliget

Bővebben: József főhercegliget

Tájvédelmi körzetek

Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet

Bővebben: Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet

Gödöllői-dombság

Bővebben: Gödöllői-dombság

Gödöllői Erdészet

Bővebben: Gödöllői Erdészet

Gödöllői-dombság részei

Babatvölgy

Bővebben: Babatvölgy

Csörsz-árok

A Csörsz-árok széles, de nem különösen mély árok a Duna–Tisza között. Eredete máig is tisztázatlan. A Csörsz-árok, a legmonumentálisabb kárpát-medencei építmény, egy hatalmas ókori védőműrendszer (az árokból és töltésből álló, faszerkezettel is megerősített védősánc) a Dunakanyar vidékéről indul ki, és végighalad az Alföld északi részén, majd délre fordul és az Al-Dunánál éri el a folyamot.

Bővebben: Csörsz-árok

Patakok

Aranyos-patak

Bővebben: Aranyos-patak

Besnyői-patak

Bővebben: Besnyői-patak

Egres-patak

Bővebben: Egres-patak

Rákos-patak

Bővebben: Rákos-patak

Szilas-patak

Bővebben: Szilas-patak

Világfa

Bővebben: Világfa