„Pap Miska-forrás” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett a Pap Miska forrás. Népszerű kirándulóhely. | Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett a Pap Miska forrás. Népszerű kirándulóhely.<br> | ||
Szélesség N 47° 36,737' | '''Szélesség''' N 47° 36,737'<br> | ||
Hosszúság E 19° 24,095' | '''Hosszúság''' E 19° 24,095'<br> | ||
Magasság: 172 m | '''Magasság:''' 172 m<br> | ||
Megye/ország: Pest | '''Megye/ország:''' Pest<br> | ||
=Története= | =Története= | ||
A PAP MISKA-KÚT NÉVADÓJÁRÓL | A PAP MISKA-KÚT NÉVADÓJÁRÓL | ||
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a betyárvilág megerősödött, sok betyár rótta a vidéket. A forrás neve Pap Miska, az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi, a kút abban az időben még valószínűleg gémeskút lehetett. Pap Miska, kihasználva a kassai országút forgalmát és az itató, illetve pihenőhelyként szolgáló kutat, gyakran vitte végre itt rablásait. A gazdagoktól ellopott zsákmányait megosztotta a szegényekkel, így kivívta azok együttérzését. | Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a betyárvilág megerősödött, sok betyár rótta a vidéket. A forrás neve Pap Miska, az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi, a kút abban az időben még valószínűleg gémeskút lehetett. Pap Miska, kihasználva a kassai országút forgalmát és az itató, illetve pihenőhelyként szolgáló kutat, gyakran vitte végre itt rablásait. A gazdagoktól ellopott zsákmányait megosztotta a szegényekkel, így kivívta azok együttérzését.<br> | ||
A legenda szerint a kút gémjének állásával jelezték a betyároknak, ha pandúr jár a környéken, míg a szegények a tanyájuk falára kiakasztott élelemmel teli tarisznyával jelezték, hogy jóban akarnak lenni a betyárral. | A legenda szerint a kút gémjének állásával jelezték a betyároknak, ha pandúr jár a környéken, míg a szegények a tanyájuk falára kiakasztott élelemmel teli tarisznyával jelezték, hogy jóban akarnak lenni a betyárral. | ||
Mindeközben, Gödöllőtől délre Rab Jancsi, északra pedig Huszti Jóska tette nehezebbé az utazók sorsát. A 19. század végére, a közbiztonság megerősödésével a betyárvilág is megszűnt, de a forrás neve máig őrzi az egykori szegénylegények emlékét. | Mindeközben, Gödöllőtől délre Rab Jancsi, északra pedig Huszti Jóska tette nehezebbé az utazók sorsát. A 19. század végére, a közbiztonság megerősödésével a betyárvilág is megszűnt, de a forrás neve máig őrzi az egykori szegénylegények emlékét. | ||
| 16. sor: | 16. sor: | ||
Amióta megépítették mellette az autópályát (1978), csak vékony sugárban folyik, a szakirodalom szerint becsült hozama 5-10 liter/perc 2003-ban, 2007-ben 0,42 liter/percet mértek.[[Fájl:Papmiska.jpg |thumb|right|300px|]] | Amióta megépítették mellette az autópályát (1978), csak vékony sugárban folyik, a szakirodalom szerint becsült hozama 5-10 liter/perc 2003-ban, 2007-ben 0,42 liter/percet mértek.[[Fájl:Papmiska.jpg |thumb|right|300px|]] | ||
2015 szeptember 29-én megtörtént a forrás felújítása a Gödöllői Városi Önkormányzat, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Margita 344’2 közreműködésével. | 2015 szeptember 29-én megtörtént a forrás felújítása a Gödöllői Városi Önkormányzat, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Margita 344’2 közreműködésével.<br> | ||
Homoki Mihály kerületvezető erdész és Reindl László vezetésével a nyár folyamán tizenegy fős csapat – valamennyien önkéntesként – dolgozott azon, hogy ismét víz folyjon a forrásból. Első lépésként feltárást végeztek, majd a tisztítás után kerülhetett sor a helyreállításra. Ennek során kb. 3 méter mély aknát kellett kitisztítani, és a csörgedező vízér szabad elvezetését biztosítani. A javítás során kiderült, hogy a vízgyűjtő ciszterna elszennyeződött, a homlokfal már nem tartja vissza kellően a Gudra hegy szivárgó vizét. Ezt a Carbotech Magyarország segítségével oldották meg, akik – támogatásként – biztosították a szakszerű szigetelést. | Homoki Mihály kerületvezető erdész és Reindl László vezetésével a nyár folyamán tizenegy fős csapat – valamennyien önkéntesként – dolgozott azon, hogy ismét víz folyjon a forrásból. Első lépésként feltárást végeztek, majd a tisztítás után kerülhetett sor a helyreállításra. Ennek során kb. 3 méter mély aknát kellett kitisztítani, és a csörgedező vízér szabad elvezetését biztosítani. A javítás során kiderült, hogy a vízgyűjtő ciszterna elszennyeződött, a homlokfal már nem tartja vissza kellően a Gudra hegy szivárgó vizét. Ezt a Carbotech Magyarország segítségével oldották meg, akik – támogatásként – biztosították a szakszerű szigetelést.<br> | ||
Az ismét működő forrás melletti területen a Pilisi Parkerdő Zrt. szép pihenőt és tűzrakóhelyet alakított ki, a megközelítést pedig hidak és erdei lépcső segítségével tette lehetővé. | Az ismét működő forrás melletti területen a Pilisi Parkerdő Zrt. szép pihenőt és tűzrakóhelyet alakított ki, a megközelítést pedig hidak és erdei lépcső segítségével tette lehetővé. | ||
A lap 2016. február 16., 16:38-kori változata
Az Aranyos patak völgyében helyezkedik el a Gödöllői-dombság erdőkkel körülvett völgyében a Babati tavak mellett a Pap Miska forrás. Népszerű kirándulóhely.
Szélesség N 47° 36,737'
Hosszúság E 19° 24,095'
Magasság: 172 m
Megye/ország: Pest
Története
A PAP MISKA-KÚT NÉVADÓJÁRÓL
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után a betyárvilág megerősödött, sok betyár rótta a vidéket. A forrás neve Pap Miska, az utolsó gödöllői betyár emlékét őrzi, a kút abban az időben még valószínűleg gémeskút lehetett. Pap Miska, kihasználva a kassai országút forgalmát és az itató, illetve pihenőhelyként szolgáló kutat, gyakran vitte végre itt rablásait. A gazdagoktól ellopott zsákmányait megosztotta a szegényekkel, így kivívta azok együttérzését.
A legenda szerint a kút gémjének állásával jelezték a betyároknak, ha pandúr jár a környéken, míg a szegények a tanyájuk falára kiakasztott élelemmel teli tarisznyával jelezték, hogy jóban akarnak lenni a betyárral.
Mindeközben, Gödöllőtől délre Rab Jancsi, északra pedig Huszti Jóska tette nehezebbé az utazók sorsát. A 19. század végére, a közbiztonság megerősödésével a betyárvilág is megszűnt, de a forrás neve máig őrzi az egykori szegénylegények emlékét.
A kút korszakai
Amióta megépítették mellette az autópályát (1978), csak vékony sugárban folyik, a szakirodalom szerint becsült hozama 5-10 liter/perc 2003-ban, 2007-ben 0,42 liter/percet mértek.
2015 szeptember 29-én megtörtént a forrás felújítása a Gödöllői Városi Önkormányzat, a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Margita 344’2 közreműködésével.
Homoki Mihály kerületvezető erdész és Reindl László vezetésével a nyár folyamán tizenegy fős csapat – valamennyien önkéntesként – dolgozott azon, hogy ismét víz folyjon a forrásból. Első lépésként feltárást végeztek, majd a tisztítás után kerülhetett sor a helyreállításra. Ennek során kb. 3 méter mély aknát kellett kitisztítani, és a csörgedező vízér szabad elvezetését biztosítani. A javítás során kiderült, hogy a vízgyűjtő ciszterna elszennyeződött, a homlokfal már nem tartja vissza kellően a Gudra hegy szivárgó vizét. Ezt a Carbotech Magyarország segítségével oldották meg, akik – támogatásként – biztosították a szakszerű szigetelést.
Az ismét működő forrás melletti területen a Pilisi Parkerdő Zrt. szép pihenőt és tűzrakóhelyet alakított ki, a megközelítést pedig hidak és erdei lépcső segítségével tette lehetővé.
