„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
| [[Kép:zalagyörgy.jpg|thumb|right| | | [[Kép:zalagyörgy.jpg|thumb|right|250px| '''[[Zala (Mayer) György]]''' (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, azután a mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést nyerjen. Számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el munkásságát: többek között megkapta: 1899. Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérme, 1900. Grand Prix, Párizs, 1901. Francia Becsületrend lovagkeresztje, 1931. Corvinlánc. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Alkotásai közül a legismertebb a nagy millieniumi emlékmű. Ő készítette az Aradi vértanúk szobrát, a budai Honvédszobrot, és az igazságügyi palota oromzatának timpanonját.]] | ||
|[[Fájl:máriavaleria.jpg|thumb|right| | |[[Fájl:máriavaleria.jpg|thumb|right|250px| '''[[Mária Valéria]]''' (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez(1866–1939). A házaspár ideje nagy részét az alsó-Ausztriai Wallsee-Sindelburg-i kastélyban ''(Schloss Wallsee)'' töltötte. Anyjához hasonlóan Mária Valéria főhercegnő is örömmel folytatott jószolgálati tevékenységeket. Itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát.]] | ||
| [[Kép:varga1.jpg|thumb|right| | | [[Kép:varga1.jpg|thumb|right|250px| ''' [[Varga Zoltán Zsolt]]''' (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a [[Gödöllői Művészetbarátok]] (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.]] | ||
| 48. sor: | 48. sor: | ||
| [[Kép:szech.jpg|thumb|right| | | [[Kép:szech.jpg|thumb|right|250px| '''[[Széchenyi István]]''' (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a gödöllői kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. A feljegyzésekben csak Tiniként emlegetett hercegnővel, aki saját bevallása szerint tetszett a grófnak, a későbbiekben gyakran találkoztak. Széchenyi több lángoló, majd egy tragikus kimenetelű udvarlás után 1824 augusztusában ismerte meg Seilern Crescence úrhölgyet, akit később feleségül vett. A Grassalkovich és a Széchenyi család barátsága az esküvő után is megmaradt, legalábbis erre utalnak Széchenyi naplójának bejegyzései.]] | ||
A lap 2015. április 2., 08:04-kori változata
Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!
Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ
munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló
személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő
gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével
összeállítottuk a szócikkeket.
Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk
észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak
megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!
Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez
útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.
A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.
Április szülöttjei
 Zala (Mayer) György (Alsólendva, 1858. április 16. – Budapest, 1937. július 31.) szobrászművész, a századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere. Az érettségi vizsga letétele után előbb a műegyetemre, azután a mintarajztanodába iratkozott be, hogy rajztanári képesítést nyerjen. Számos hazai és nemzetközi díjjal ismerték el munkásságát: többek között megkapta: 1899. Magyar Képzőművészek Egyesületének aranyérme, 1900. Grand Prix, Párizs, 1901. Francia Becsületrend lovagkeresztje, 1931. Corvinlánc. Zala György gyakran megfordult Gödöllőn, és jó viszonyt ápolt a királyi családdal. Alkotásai közül a legismertebb a nagy millieniumi emlékmű. Ő készítette az Aradi vértanúk szobrát, a budai Honvédszobrot, és az igazságügyi palota oromzatának timpanonját.
|
 Mária Valéria (Buda, 1868. április 22. – Wallsee, 1924. szeptember 6.) osztrák főhercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő, I. Ferenc József császár és király és Erzsébet császárné és királyné negyedik, legkisebb gyermeke, házassága révén Habsburg-Toscanai főhercegné. 1890. július 31-én Mária Valéria főhercegnő Bad Ischlben feleségül ment Habsburg–Toscanai Ferenc Szalvátor osztrák főherceghez(1866–1939). A házaspár ideje nagy részét az alsó-Ausztriai Wallsee-Sindelburg-i kastélyban (Schloss Wallsee) töltötte. Anyjához hasonlóan Mária Valéria főhercegnő is örömmel folytatott jószolgálati tevékenységeket. Itthon mindenki gödöllői királykisasszonyként emlegette, gyakorlatilag itt töltötte gyermekkorát.
|
 Varga Zoltán Zsolt (Szombathely, 1962. április 22. - ) szobrász. 1980-ban érettségizett a Budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola díszítő szobrász szakán. Mesterei Borbás Tibor, Kutas László és Mészáros Mihály voltak. 1989-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem kőszobrász-restaurátor szakán. Kőrestaurátor vállalkozást irányít, köztéri és alanyi szobrokat készít. 1989-ben a Liget esszé pályázatán II. helyezést ért el, azóta több esszéje, majd 2005-től novellái jelentek meg a Liget folyóiratban. 2005-ben alapító tagja volt a Gödöllői Művészetbarátok (GÖMB) csoportnak, GÖMB tematikus kiállításain rendszeresen részt vesz.
|
Évfordulók - 155 éve halt meg Széchenyi István
 Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. – Döbling, 1860. április 8.) politikus, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere – akit kora a „legnagyobb magyarnak" nevezett. A magyar politika egyik legkiemelkedőbb és legjelentősebb alakja, akinek nevéhez a magyar gazdaság, a közlekedés, a külpolitika és a sport megreformálása fűződik. Még nem volt harmincéves, amikor a gödöllői kastélyban négy napot töltött Grassalkovich III. Antal és felesége, Esterházy Leopoldina vendégeként. A feljegyzésekben csak Tiniként emlegetett hercegnővel, aki saját bevallása szerint tetszett a grófnak, a későbbiekben gyakran találkoztak. Széchenyi több lángoló, majd egy tragikus kimenetelű udvarlás után 1824 augusztusában ismerte meg Seilern Crescence úrhölgyet, akit később feleségül vett. A Grassalkovich és a Széchenyi család barátsága az esküvő után is megmaradt, legalábbis erre utalnak Széchenyi naplójának bejegyzései.
|
