„Kezdőlap” változatai közötti eltérés

Innen: Gödöllő
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
33. sor: 33. sor:




| [[Kép:ronajozsef.pn|thumb|right|200px| '''[[Róna József]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lett tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.]]
| [[Kép:ronajozsef.png|thumb|right|200px| '''[[Róna József]]''' (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lett tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.]]


| [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|250px| '''[[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én.  1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Az első osztály tanítója címmel tanügyi vezérkönyvet írt. Rendszeresen publikált a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. 1937 decemberében alapított egy gyerekújságot Kicsi Góbé címmel. A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni. Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett [[Gödöllő]]n, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját.]]
| [[Kép:csiki.jpg|thumb|right|250px| '''[[Csiki Kovács Dénes]]''' (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én.  1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Az első osztály tanítója címmel tanügyi vezérkönyvet írt. Rendszeresen publikált a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. 1937 decemberében alapított egy gyerekújságot Kicsi Góbé címmel. A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni. Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett [[Gödöllő]]n, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját.]]
39. sor: 39. sor:
| [[Fájl:Horthy.jpg|thumb|right|250px| '''[[Ifj. Horthy Miklós]]''' (Póla, Olaszország, 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. A Horthy-család tagjaként 1920-tól gyakran megfordult Gödöllőn. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza  és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.]]
| [[Fájl:Horthy.jpg|thumb|right|250px| '''[[Ifj. Horthy Miklós]]''' (Póla, Olaszország, 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. A Horthy-család tagjaként 1920-tól gyakran megfordult Gödöllőn. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza  és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.]]


|}
{|
|-


| [[Kép:gorogi.jpg|thumb|right|250px| '''[[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]'''  színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeként. A losonci házasságkötés után a pár Gödöllőre, majd Budapestre költözött. Gödöllőn a Gizella (ma Isaszegi) út 84. szám alatt volt nyaralójuk, pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek. 1913-tól  Kosztolányi Dezső  felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben.  Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg. 1915-ben születik meg fia, Ádám. ]]
| [[Kép:gorogi.jpg|thumb|right|250px| '''[[Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona)]]'''  színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeként. A losonci házasságkötés után a pár Gödöllőre, majd Budapestre költözött. Gödöllőn a Gizella (ma Isaszegi) út 84. szám alatt volt nyaralójuk, pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek. 1913-tól  Kosztolányi Dezső  felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben.  Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg. 1915-ben születik meg fia, Ádám. ]]

A lap 2015. február 12., 13:16-kori változata

Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ


Üdvözöljük a Gödöllő Wiki oldalán!


Ezt az enciklopédiát a Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ munkatársai indították 2011 őszén. Gödöllő városához számtalan kiváló személyiség neve kötődik, műemlékek, szobrok, templomok gazdagítják. Gödöllő gyűjteményünk gazdag anyagot őriz, melynek segítségével összeállítottuk a szócikkeket.

Kedves Látogató, online enciklopédiánk folyamatosan épül, szívesen fogadjuk észrevételeit, megjegyzéseit a szócikkeinkhez, javaslatait újabbak megírásához!
Ön is gazdagíthatja, színesítheti az enciklopédiát, ha eljuttatja a birtokában lévő fotókat, kiadványokat, információkat!

Az alábbi e-mail címre küldheti: konyvtarwiki@gvkik.hu vagy feltöltheti oldalunkra, melyhez útmutatót talál a bal oldali „segítség” szóra kattintva.

A Gödöllő Wikipédiában jelenleg 196 szócikk található.


Február szülöttjei

Róna József (Lovasberény, 1861. február 1. – Budapest, 1939. december 31.) szobrász, Erzsébet királyné emlékére állított gödöllői szobor alkotója. Már gyerekkorában elszegődött inasnak, majd Hentsch Ignác épületszobrász műhelyében lett tanonc. Itt tanulta meg a szobrászat technikáit, és azt a gyors és bravúros mintázást, ami későbbi művészetének alapja. 1879-ben állami ösztöndíjjal a bécsi akadémiára került. 1885-ben elnyerte a berlini Beer-féle ösztöndíjat egyéves római tanulmányútra. Egyik legismertebb műve a gödöllői Erzsébet királyné szobor, ami egyben a világ első egészalakos Erzsébet királyné szobra. Az avatási ünnepségre 1901. május 19-én került sor, mikor is egy időkapszulát helyeztek el benne.
Csiki Kovács Dénes (Csíkkozmás, 1893. február 6. - Gödöllő, 1981. november 27.) tanár, író, újságíró. A csíksomlyói Római Katolikus Tanítóképző Intézetben szerzett okleveles tanítói diplomát 1912. június 24-én. 1925-ben költözött Somogyból Máriabesnyőre, ahol 1926. január 1-jétől tanítónak nevezték ki a katolikus elemi iskolába. Az első osztály tanítója címmel tanügyi vezérkönyvet írt. Rendszeresen publikált a Nemzetnevelés, Dunántúli Tanítók Lapja, Tanítók Szövetsége című szaklapokba. 1937 decemberében alapított egy gyerekújságot Kicsi Góbé címmel. A Kicsi Góbé a székelyföldi kultúrát és embereket igyekezett népszerűsíteni. Kovács Dénes nagy népszerűségnek örvendett Gödöllőn, elismerték pedagógusi, írói és szerkesztői munkáját.
Ifj. Horthy Miklós (Póla, Olaszország, 1907. február 14. – Lisszabon, Portugália, 1993. március 28.) földbirtokos. A Horthy-család tagjaként 1920-tól gyakran megfordult Gödöllőn. Számos gazdasági és sportéleti tisztséget látott el. Politikailag mérsékelt konzervatív-liberális nézeteket vallott. Elítélte a szélsőséges politikát és a német terjeszkedést. 1944. január 1-jén átvette a „kiugrási iroda” vezetését. Apja kiugrási kísérletéről értesülve 1944. október 15-én az Otto Skorzeny vezette kommandó elfogta és elrabolta. Ezt követően a mauthauseni koncentrációs táborba vitték. A háború után nyugaton telepedett le. 1993. szeptember 4-én szállították haza és helyezték örök nyugalomra Kenderesen, a családi kriptában.
Harmos (Schlesinger) Ilona (Görög Ilona) színésznő, író. Leánykori neve Harmos Ilona, írói álneve Görög Ilona. Kosztolányi Dezső felesége. Harmos (Schlesinger) Ilona 1885. február 21-én született Schlesinger Vilmos fakereskedő és Schneller Matild gyermekeként. A losonci házasságkötés után a pár Gödöllőre, majd Budapestre költözött. Gödöllőn a Gizella (ma Isaszegi) út 84. szám alatt volt nyaralójuk, pesti bérházukból kora tavasztól késő őszig Gödöllőre költöztek. 1913-tól Kosztolányi Dezső felesége lesz. Saját szakmájával lassan felhagy. Ellenben elkezd írni, fordítani. Legismertebb művei a férjéről és Karinthyról írt életrajzok, és a háború után kiadott Holocaust- naplója, a Tüzes cipőben. Írásai férje javaslatára Görög Ilona néven jelentek meg. 1915-ben születik meg fia, Ádám.
Márton Lajos(Székelyudvarhely, 1891. február 27. – Budapest, 1953. január 26.) festőművész, rajzoló. Rajzoló tehetségét az Iparművészeti Főiskolán tökéletesítette Márton Lajos egy személyben volt festőművész, restaurátor, grafikus, valamint bélyeges, plakáttervező. Számos vallási tárgyú és ifjúsági könyv illusztrátora volt. Több mint tízezer rajzot készített. Már 15 éves korában a Zászlónk, majd a Magyar Cserkész, a Vezetők Lapja és számos más ifjúsági folyóirat grafikusaként ismerték. Vázlatfüzettel és ceruzájával járta a cserkésztáborokat, a hazai és külföldi rendezvényeket. Sokan csak „Mártonka”-ként emlegették, egyes vélemények szerint ő volt a legismertebb magyar cserkész.


Személyek

Épületek

Híres Hölgyek Gödöllőn

Művészeti csoportok

Közterületek

Emlékművek

Üzemek

Közlekedés

Kisebbségek

Partnerintézmények

A lap eredeti címe: „https://www.gvkik.hu/wiki/index.php?title=Kezdőlap&oldid=2460”