„Alsópark” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
(4 közbenső módosítást, amit 3 másik szerkesztő végzett, nem mutattunk) | |||
36. sor: | 36. sor: | ||
*Az önkormányzatnak sikerült megállapodni az egykori Testőrlaktanya tulajdonosával, és a képviselőtestület döntése értelmében megvásárolja a műemlék épületet, amit a felújítást követően kulturális célokra kíván hasznosítani; | *Az önkormányzatnak sikerült megállapodni az egykori Testőrlaktanya tulajdonosával, és a képviselőtestület döntése értelmében megvásárolja a műemlék épületet, amit a felújítást követően kulturális célokra kíván hasznosítani; | ||
*Itt alakítják ki a város központi játszóterét, a lakótelep és az óvoda melletti részén. Ezeket a fejlesztéseket önerőből valósítja meg a város. | *Itt alakítják ki a város központi játszóterét, a lakótelep és az óvoda melletti részén. Ezeket a fejlesztéseket önerőből valósítja meg a város. | ||
41. sor: | 46. sor: | ||
=Forrás= | =Forrás= | ||
* | *[http://www.szolgalat.com/gszolga100929.pdf Gödöllői Szolgálat 2010. szeptember 29. XIX. évf. 34. szám] | ||
*dr. Krassay László: A gödöllői Alsópark rövid története | *dr. Krassay László: A gödöllői Alsópark rövid története | ||
49. sor: | 54. sor: | ||
[[Kategória:Közterületek]] | [[Kategória:Közterületek]] | ||
[[Kategória:Parkok]] | [[Kategória:Parkok]] | ||
[[Kategória:Tematikus évek]] | |||
[[Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015]] |
A lap jelenlegi, 2016. november 22., 12:49-kori változata
Az Alsópark helyén még minden bizonnyal erdő volt, amikor Grassalkovich I. Antal (1694-1771), az Újszerzeményi Bizottság elnöke 1723-ban zálogba vette a gödöllői területeket annak úrnőjétől, Bossányi Krisztinától. Ez kezdetben sokkal nagyobb területre terjedt ki, mint ma.
A park korszakai
1723-1816
A kialakításakor négy egységre osztották: a kastély északi homlokzatával szemben virágos kertre, attól jobbra esőzöldséges kertre, a park legmagasabb részén kialakított vadaskertre és attól délkeletre fácános kertre. Az Alsópark tehát Gödöllő mai helyzetének megfelelően nyugat-keleti irányban a kastélytól a Máriabesnyő és Szárítópuszta felé hajló dombok felső részéig terjedt, észak-déli irányban pedig a Szabadság úttól az Ady Endre sétányig, majd a MÁV-állomástól megközelítőleg a Köztársaság útig szélesedett. Már 1751 augusztusában, Mária Terézia itt jártakor is fontos szerephez jutott az Alsópark, a királynő az itt lévő a vadaskertben állatviadalt tekintett meg.
1817-1866
III. Antal idején jelentős változtatásokat hajtottak végre a területen. 1817-ben létrehozták a Hattyús tavakat. Gödöllő mai helyzetének megfelelően az egyik tavat a Volán buszpályaudvar és a kastélyt a vasútállomással összekötő középső sétány közötti területen; a másikat pedig a zeneiskola mögött, a középső sétány és a kertészet közötti részen építették. Az Alsóparkot érintő fontos változás 1866-ban történt, amikor megépült a vasút, ami kettévágta az egykori vadaskertet. A fácános különálló terület lett, az Alsópark pedig a kastély és a vasút közötti területre szűkült.
1866-1933
Az ezt követő időszakot Ferenc József és Erzsébet királyné gyakori itt tartózkodása határozta meg, a kastély és parkjai beleolvadtak a környező tájba. Az Alsópark általános rendezését 1873-ban kezdték meg. Ekkor temették be a kastéllyal szemben lévő hattyús tavat. Az épület főhomlokzatától a jelenlegi kertészet irányába eső tó feltöltésére pedig 1894-ben került sor. 1866 után az Alsópark már csak a kastély és az attól keletre található, újonnan épült vasúti pálya közötti részen terült el. A bekerített Alsóparkba bárki szabadon bejárhatott.
1933 Cserkész Jamboree
A XX. század Alsóparkot is érintő, legjelentősebb eseménye az 1933-ban megrendezett Jamboree volt. Az ide érkezett cserkészek közül itt helyezték el a belga, a luxemburgi, az örmény, a szír, a román, a francia, a litván, az észt, a dán, az amerikai, az izlandi és a magyar diákokat. Később, 1939-ben a kisebb létszámú lánycserkész találkozót (Pax Ting) is itt rendezték meg.
1947-2010
1947-ben, az akkori pártok vezetői, a községi főjegyző és a Nemzeti Bizottság elnöke az Alsópark felosztására tettek javaslatot, s ez a gondolkodásmód határozta meg az Alsópark sorsát a következő évtizedekben.
Az elmúlt néhány évben az önkormányzat megtette az első lépéseket annak érdekében, hogy az Alsópark ismét visszanyerje régi pompáját. A kastély és a művelődési ház közötti területet úgy alakítják át, hogy azok egymás vonzerejét erősítsék. A Norvég Alap segítségével felállították a megújult Világfát, és a programhoz kapcsolódva rövidesen megkezdődik az egykori Hattyús-tó helyreállítása is. A létesítményhez díszkertet és hattyús sétányt alakítanak ki. Ennek az előkészítése már folyamatban van.
Az idei esztendőben két régi városi terv megvalósulására is lehetőség nyílt:
- Az önkormányzatnak sikerült megállapodni az egykori Testőrlaktanya tulajdonosával, és a képviselőtestület döntése értelmében megvásárolja a műemlék épületet, amit a felújítást követően kulturális célokra kíván hasznosítani;
- Itt alakítják ki a város központi játszóterét, a lakótelep és az óvoda melletti részén. Ezeket a fejlesztéseket önerőből valósítja meg a város.
Forrás
- Gödöllői Szolgálat 2010. szeptember 29. XIX. évf. 34. szám
- dr. Krassay László: A gödöllői Alsópark rövid története