„Szabadi László” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (49 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[Szabadi László]] (1935, Gödöllő | [[Fájl:Idősen.jpg|200px|thumb|right|Szabadi László]] | ||
'''Szabadi László''' ([[Gödöllő]], 1935 - [[Gödöllő]], 2019) [[Gödöllő]]n élő gépjárműjavító mester. | |||
A Szabadi Krisztina által írt teljes pályázati anyag, amelyet a "Mi vagyunk Gödöllő" történetíró pályázatra adott le [https://www.gvkik.hu/uploaded_files/files/szabadi_wiki_szocikk.pdf itt olvasható]. | |||
==Családja== | ==Családja== | ||
Felmenői generációk óta Gödöllőn éltek. Nagyapja, Szabadi Sándor 1892-ben született és haláláig, 1946-ig Gödöllőn élt feleségével, Pokorádi Máriával (1887-1954) a Kerektó utcában, ami a mai Bethlen Gábor utca. Földműveléssel foglalkoztak, és lovakat tartottak. Három gyermekük született István, Sándor és Margit. | |||
Első gyermekük, István 1912. november 8-án látta meg a napvilágot. A szülők gyermeküket reformátusnak kereszteltették és a Református Elemi Népiskolába is [[Gödöllő]]n járt. István, akit később már mindenki Pista bácsinak hívott, kitanulta a kőműves szakmát, és elmondhatjuk, hogy [[Gödöllő]]n talán nincs is olyan utca ahol ne lenne úgynevezett „kádár kocka”, amit nem Ő épített. | |||
Nagyanyja, Szikora Erzsébet 1914. január 17-én született Illés Gyula (1896-1979) és Illés Gyuláné (1898-1979) gyermekeként. Gyula szintén kőműves volt. Idősebb korában szívesen járt Budapestre a téli időszakban havat lapátolni, vagy éppen a Haller utcai piacon kisegíteni. | |||
Illés Gyuláné aki valójában Olasz Istvánné volt (ezt még a mai napig is titok övezi, de reméljük erre a titokra is fény derül majd egyszer) gyermekével Erzsébettel Aszódról került Gödöllőre. Szakácsnőként dolgozott, és nem túlzás azt állítani, hogy remekül főzött és sütött. Esküvőkön a teljes menü elkészítését rábízták, már szerdán el kellett kezdenie főzni és csak vasárnap térhetett haza a lakodalomból. Illés Gyula és felesége életük végéig Gödöllőn éltek a Kör utcában. | |||
Szabadi István és Szikora Erzsébet 1934. augusztus 25-én kötöttek házasságot. 1935. június 11-én [[Gödöllő]]n megszületett a Knapp József utcában (mai Surin utca) első gyermekük, László. 1948-ban megszületett Erzsébet gyermekük is. Lászlót reformátusnak kereszteltették, mivel abban egyeztek meg a szülők, ha fiúgyermekük születik református lesz (mint az apa), ha pedig leány akkor pedig evangélikus (mint az anya). | |||
A család 1951-ben költözött a Bethlen Gábor utca 45. szám alá ahol a szülők életük végéig éltek. | |||
István, az édesapa 1948. szeptember 7-én molnár képesítést szerzett, így a család már nem csak az apa kőműves fizetéséből élt, hanem egy darálót is üzemeltettek a családi ház hátsó részében. Ebben az időben az emberek nem mindig pénzzel fizettek a termények megdarálásáért, hanem a termény egy részét hagyták ott fizetségként. István és felesége is tartottak állatokat, sertéseket is neveltek, így hagyománnyá vált a családban, hogy minden télen volt disznóvágás. Szabadi István 1976 nyarán szikvízüzemet is nyitott a Bethlen Gábor utcában (Szabadi Szikvíz), ami egészen 1992-ig működött is. | |||
==Életútja== | |||
[[Fájl:Éva_és_lászló.jpg|200px|thumb|left|Szabadi László és Gudricza Éva esküvői képe]] | |||
[[Szabadi László]] alapfokú iskolai tanulmányait [[Gödöllő]]n végezte, a Szabadság téren a templom melletti épületben működő iskolában, ahol ma a [[Gödöllői Református Líceum Gimnázium]] működik. | |||
A | A technika, a motorok iránti érdeklődése igen fiatalon megmutatkozott. Már 1953-ban rendelkezett motorkerékpár-vezetői engedéllyel, majd 1955-ben hivatásos jogosítványa is volt. Budapesten tanult tovább és 1954. november 4-én szerzett autószerelő szakmunkás bizonyítványt. | ||
Rövidebb ideig dolgozott [[Gödöllő]]n a GÖFÉM-nél, majd 1954-ben a Magyar Néphadsereg dolgozója lett. Az ott eltöltött évek jó alkalmat adtak arra, hogy egyrészt szakmájában gyakorlatot szerezzen, másrészt a Honvédség szerteágazó tevékenységéből adódóan új ismeretek birtokába jusson. Felsőfokú garázsmesteri, autóelektromossági, valamint művezető továbbképző tanfolyamokon vett részt ez idő alatt. Sorkatonai szolgálatát Cegléden töltötte, ami igen meghatározó volt az életében. 1963-ban a harckocsi-vezetői engedélyt is megszerezte, ami nagy ritkaság volt. | |||
Az 1960-as évek elején a Magyar Honvédségnél Mátyásföldön ismerkedett meg egy budapesti lánnyal, Gudricza Évával (1946-2005), akivel 1966. október 22-én kötöttek házasságot Budapesten. Az esküvő utáni vacsora a Feneketlen tónál volt, ami ma már Hemingway Étterem néven működik. [[Gödöllő]]n alapítottak családot és a Bethlen Gábor utcában éltek. Első gyermekük Krisztina 1968. december 10-én született Budapesten, majd 6 és fél évvel később második gyermekük, Mónika 1975. március 6-án látta meg a napvilágot. | |||
[[Fájl:Pötyi_lászló_krisztina.jpg|200px|thumb|right|Szabadi László lányaival, Krisztinával és Mónikával]] | |||
[[Szabadi László]] egyik tanulója volt Berki József, aki később a veje lett. Családi vállalkozásuk 2016 óta, mint SZAB-BER Autó kft. működik, Berki József ügyvezető igazgató vezetésével. Első unokája az 1989-ben született Ádám, aki szintén autószerelő lett a nagypapa nyomdokaiba lépve. Ő is a vállalkozásban dolgozik a mai napig. [[Szabadi László]] élete végéig szívesen töltött hosszabb-rövidebb időt a műhelyben, figyelve a fiatalok munkáját. | |||
Két leány gyermek után az élet hatalmas ajándéka volt számára, amikor megszülettek az unokái. | |||
Krisztina gyermekei: | |||
Ádám (1989), Bálint (1993), Bence (1998). | |||
Mónika gyermekei: | |||
Bálint (2007), Milán (2014). | |||
Felesége halála után is megpróbált teljes életet élni, unokái nevelésébe is besegített. [[Szabadi László]] igazi lokálpatrióta volt, ahogy az egész család. Itt élnek, itt dolgoznak, a gyermekek itt jártak, és járnak iskolába. | |||
==Szakmai életútja== | |||
[[Fájl:Tanulókkal.jpg|200px|thumb|left|Szabadi László szakmunkás tanulókkal, 1992]] | |||
Szakmai területen | Szakmai területen sokoldalú és megbízható tudásra tett szert, és 1966. június 14-én gépjárműjavító és szerelő szakmában sikeres mestervizsgát tett. 1969-ben döntött úgy, hogy [[Gödöllő]]n, lakóhelyén gépjárműjavítással fog foglalkozni, de ekkor még csak másodállású iparengedélyt váltott ki. Ügyfelei a munkájával meg voltak elégedve, számuk egyre gyarapodott. | ||
1973-ra már kicsinek bizonyult a régi műhely, ezért az önálló ipar beindításával egy időben új műhelyt is épített, és 1974 szeptemberében önálló kisiparos lett. A vállalkozás azóta is működik a Bethlen Gábor utca 29. szám alatt (ami 2024-ben ünnepli az 50. évfordulóját). | |||
[[Fájl:Vállalkozódíj.jpg|200px|thumb|right|Gödöllő Vállalkozója Díj]] | |||
Soha nem érezte úgy, hogy már tud mindent folyamatosan képezte magát, itthon és külföldön is. | Soha nem érezte úgy, hogy már tud mindent, folyamatosan képezte magát, itthon és külföldön is. 1989-ben Németországban Stuttgartban töltött 5 napot a Mercedes gyár meghívására, majd 1990-ben és 1992-ben Traunsteinben vett részt továbbképzéseken. | ||
1989-ben Németországban | |||
A szakma iránti szeretete abban is megnyilvánult, hogy már 1975-től tanulókat is foglalkoztatott és megpróbálta a szakmai tudását és a szakma iránti szeretetét átadni nekik. A | A szakma iránti szeretete abban is megnyilvánult, hogy már 1975-től tanulókat is foglalkoztatott, és megpróbálta a szakmai tudását és a szakma iránti szeretetét átadni nekik. A szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért 1979 márciusában a [https://hu.museum-digital.org/people/81173 KIOSZ] Pest megyei vezetőség oklevéllel tüntette ki. | ||
2004-ben [[Gödöllő Vállalkozója Díj]]jal tüntették ki, és ismerték el munkásságát. Nagyon büszke volt erre a kitüntetésére. | |||
| 84. sor: | 78. sor: | ||
A sport is fontos szerepet játszott az életében. Már kora gyermekkorától szeretett focizni a gödöllői Dózsában, majd Mátyásföldön a Honvéd színeiben rúgta a labdát hátvédként. Sokszor emlegette, hogy Ő még Puskás Öcsivel is focizott! 2007-ben született Bálint nevű unokája viszi tovább a nagypapa foci iránti szeretetét és tehetségét. | A sport is fontos szerepet játszott az életében. Már kora gyermekkorától szeretett focizni a gödöllői Dózsában, majd Mátyásföldön a Honvéd színeiben rúgta a labdát hátvédként. Sokszor emlegette, hogy Ő még Puskás Öcsivel is focizott! 2007-ben született Bálint nevű unokája viszi tovább a nagypapa foci iránti szeretetét és tehetségét. | ||
Fiatalon az egyik legkedvesebb elfoglaltsága a galambászat volt. Römmer Ottó tanította mindenre, amit a galambokról és a röptetésükről tudni kell, de gyerekkori jóbarátjától Radics Ignáctól is sokat tanult. 1958-ban a fiatal galambok versenyén Miskolc-Gödöllő közötti verseny első díját nyerte. | |||
==Anekdoták, családi történetek== | |||
[[Fájl:Családfa.png|200px|thumb|right|A Szabadi családfa]] | |||
Illés nagymama a többnapos esküvői főzések alkalmával dupla kötényt hordott, hogy az alsó kötény zsebeiben eldugva finom süteményeket tudjon hazahozni a kisunokáinak (Lacikának és Erzsikének, az utóbbi valószínűleg tőle örökölte, hogy isteni sütiket tud sütni). | |||
Szabadi nagypapa nem csak helyben, a Bethlen Gábor utcában árulta a szódát, hanem lovaskocsival is vitte szerte a városban. Hatalmas jutalom volt az unokáknak, amikor őket is elvitte magával. Rázta a kolompot jelezve a családoknak, hogy megjött a szóda. | |||
[[Szabadi László]] és Gudricza Éva esküvőjén élő zene volt. Az egyik kedves hölgyvendég, a Bözsi, olyan jól érezte magát, hogy beleugrott a nagybőgőbe, de szó szerint beleugrott! (Persze a nagybőgő nem élte túl.) | |||
Gyerekszáj (Néhány gondolat az öt unokától): | Gyerekszáj (Néhány gondolat [[Szabadi László]]ról, az öt unokától): | ||
Ádám: Jászszentandrás strand. Papa mindig azt mondta, hogy „rántott húst kell enni, mert azt mindig frissen sütik”. | Ádám: Jászszentandrás strand. Papa mindig azt mondta, hogy „rántott húst kell enni, mert azt mindig frissen sütik”. | ||
| 115. sor: | 101. sor: | ||
Bálint: Egy szép emlék, amikor Papa a Wartburgon tanított autót vezetni… | Bálint: Egy szép emlék, amikor Papa a Wartburgon tanított autót vezetni… | ||
Bence: Minden | Bence: Minden tekintetben Papa a példaképem! | ||
Bálint: Életvidám, örökmozgó, sportos, Csokipapa, imádta az unokáit! | Bálint: Életvidám, örökmozgó, sportos, Csokipapa, imádta az unokáit! | ||
| 121. sor: | 107. sor: | ||
Milán: Kedves, humoros, huncut… | Milán: Kedves, humoros, huncut… | ||
==Elismerései== | |||
[[Gödöllő Vállalkozója Díj]], 2004 | |||
Kisiparosok Országos Szervezete elismerő oklevele a szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, 1979 | |||
[[Kategória: Személyek]] | |||
[[Kategória: Szabadi család]] | |||
[[Kategória: Híres Gödöllői Családok]] | |||
A lap jelenlegi, 2024. július 8., 13:14-kori változata
Szabadi László (Gödöllő, 1935 - Gödöllő, 2019) Gödöllőn élő gépjárműjavító mester.
A Szabadi Krisztina által írt teljes pályázati anyag, amelyet a "Mi vagyunk Gödöllő" történetíró pályázatra adott le itt olvasható.
Családja
Felmenői generációk óta Gödöllőn éltek. Nagyapja, Szabadi Sándor 1892-ben született és haláláig, 1946-ig Gödöllőn élt feleségével, Pokorádi Máriával (1887-1954) a Kerektó utcában, ami a mai Bethlen Gábor utca. Földműveléssel foglalkoztak, és lovakat tartottak. Három gyermekük született István, Sándor és Margit.
Első gyermekük, István 1912. november 8-án látta meg a napvilágot. A szülők gyermeküket reformátusnak kereszteltették és a Református Elemi Népiskolába is Gödöllőn járt. István, akit később már mindenki Pista bácsinak hívott, kitanulta a kőműves szakmát, és elmondhatjuk, hogy Gödöllőn talán nincs is olyan utca ahol ne lenne úgynevezett „kádár kocka”, amit nem Ő épített.
Nagyanyja, Szikora Erzsébet 1914. január 17-én született Illés Gyula (1896-1979) és Illés Gyuláné (1898-1979) gyermekeként. Gyula szintén kőműves volt. Idősebb korában szívesen járt Budapestre a téli időszakban havat lapátolni, vagy éppen a Haller utcai piacon kisegíteni.
Illés Gyuláné aki valójában Olasz Istvánné volt (ezt még a mai napig is titok övezi, de reméljük erre a titokra is fény derül majd egyszer) gyermekével Erzsébettel Aszódról került Gödöllőre. Szakácsnőként dolgozott, és nem túlzás azt állítani, hogy remekül főzött és sütött. Esküvőkön a teljes menü elkészítését rábízták, már szerdán el kellett kezdenie főzni és csak vasárnap térhetett haza a lakodalomból. Illés Gyula és felesége életük végéig Gödöllőn éltek a Kör utcában.
Szabadi István és Szikora Erzsébet 1934. augusztus 25-én kötöttek házasságot. 1935. június 11-én Gödöllőn megszületett a Knapp József utcában (mai Surin utca) első gyermekük, László. 1948-ban megszületett Erzsébet gyermekük is. Lászlót reformátusnak kereszteltették, mivel abban egyeztek meg a szülők, ha fiúgyermekük születik református lesz (mint az apa), ha pedig leány akkor pedig evangélikus (mint az anya).
A család 1951-ben költözött a Bethlen Gábor utca 45. szám alá ahol a szülők életük végéig éltek.
István, az édesapa 1948. szeptember 7-én molnár képesítést szerzett, így a család már nem csak az apa kőműves fizetéséből élt, hanem egy darálót is üzemeltettek a családi ház hátsó részében. Ebben az időben az emberek nem mindig pénzzel fizettek a termények megdarálásáért, hanem a termény egy részét hagyták ott fizetségként. István és felesége is tartottak állatokat, sertéseket is neveltek, így hagyománnyá vált a családban, hogy minden télen volt disznóvágás. Szabadi István 1976 nyarán szikvízüzemet is nyitott a Bethlen Gábor utcában (Szabadi Szikvíz), ami egészen 1992-ig működött is.
Életútja
Szabadi László alapfokú iskolai tanulmányait Gödöllőn végezte, a Szabadság téren a templom melletti épületben működő iskolában, ahol ma a Gödöllői Református Líceum Gimnázium működik.
A technika, a motorok iránti érdeklődése igen fiatalon megmutatkozott. Már 1953-ban rendelkezett motorkerékpár-vezetői engedéllyel, majd 1955-ben hivatásos jogosítványa is volt. Budapesten tanult tovább és 1954. november 4-én szerzett autószerelő szakmunkás bizonyítványt.
Rövidebb ideig dolgozott Gödöllőn a GÖFÉM-nél, majd 1954-ben a Magyar Néphadsereg dolgozója lett. Az ott eltöltött évek jó alkalmat adtak arra, hogy egyrészt szakmájában gyakorlatot szerezzen, másrészt a Honvédség szerteágazó tevékenységéből adódóan új ismeretek birtokába jusson. Felsőfokú garázsmesteri, autóelektromossági, valamint művezető továbbképző tanfolyamokon vett részt ez idő alatt. Sorkatonai szolgálatát Cegléden töltötte, ami igen meghatározó volt az életében. 1963-ban a harckocsi-vezetői engedélyt is megszerezte, ami nagy ritkaság volt.
Az 1960-as évek elején a Magyar Honvédségnél Mátyásföldön ismerkedett meg egy budapesti lánnyal, Gudricza Évával (1946-2005), akivel 1966. október 22-én kötöttek házasságot Budapesten. Az esküvő utáni vacsora a Feneketlen tónál volt, ami ma már Hemingway Étterem néven működik. Gödöllőn alapítottak családot és a Bethlen Gábor utcában éltek. Első gyermekük Krisztina 1968. december 10-én született Budapesten, majd 6 és fél évvel később második gyermekük, Mónika 1975. március 6-án látta meg a napvilágot.
Szabadi László egyik tanulója volt Berki József, aki később a veje lett. Családi vállalkozásuk 2016 óta, mint SZAB-BER Autó kft. működik, Berki József ügyvezető igazgató vezetésével. Első unokája az 1989-ben született Ádám, aki szintén autószerelő lett a nagypapa nyomdokaiba lépve. Ő is a vállalkozásban dolgozik a mai napig. Szabadi László élete végéig szívesen töltött hosszabb-rövidebb időt a műhelyben, figyelve a fiatalok munkáját.
Két leány gyermek után az élet hatalmas ajándéka volt számára, amikor megszülettek az unokái.
Krisztina gyermekei: Ádám (1989), Bálint (1993), Bence (1998). Mónika gyermekei: Bálint (2007), Milán (2014).
Felesége halála után is megpróbált teljes életet élni, unokái nevelésébe is besegített. Szabadi László igazi lokálpatrióta volt, ahogy az egész család. Itt élnek, itt dolgoznak, a gyermekek itt jártak, és járnak iskolába.
Szakmai életútja
Szakmai területen sokoldalú és megbízható tudásra tett szert, és 1966. június 14-én gépjárműjavító és szerelő szakmában sikeres mestervizsgát tett. 1969-ben döntött úgy, hogy Gödöllőn, lakóhelyén gépjárműjavítással fog foglalkozni, de ekkor még csak másodállású iparengedélyt váltott ki. Ügyfelei a munkájával meg voltak elégedve, számuk egyre gyarapodott.
1973-ra már kicsinek bizonyult a régi műhely, ezért az önálló ipar beindításával egy időben új műhelyt is épített, és 1974 szeptemberében önálló kisiparos lett. A vállalkozás azóta is működik a Bethlen Gábor utca 29. szám alatt (ami 2024-ben ünnepli az 50. évfordulóját).
Soha nem érezte úgy, hogy már tud mindent, folyamatosan képezte magát, itthon és külföldön is. 1989-ben Németországban Stuttgartban töltött 5 napot a Mercedes gyár meghívására, majd 1990-ben és 1992-ben Traunsteinben vett részt továbbképzéseken.
A szakma iránti szeretete abban is megnyilvánult, hogy már 1975-től tanulókat is foglalkoztatott, és megpróbálta a szakmai tudását és a szakma iránti szeretetét átadni nekik. A szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért 1979 márciusában a KIOSZ Pest megyei vezetőség oklevéllel tüntette ki.
2004-ben Gödöllő Vállalkozója Díjjal tüntették ki, és ismerték el munkásságát. Nagyon büszke volt erre a kitüntetésére.
Egyéb tevékenysége
A sport is fontos szerepet játszott az életében. Már kora gyermekkorától szeretett focizni a gödöllői Dózsában, majd Mátyásföldön a Honvéd színeiben rúgta a labdát hátvédként. Sokszor emlegette, hogy Ő még Puskás Öcsivel is focizott! 2007-ben született Bálint nevű unokája viszi tovább a nagypapa foci iránti szeretetét és tehetségét.
Fiatalon az egyik legkedvesebb elfoglaltsága a galambászat volt. Römmer Ottó tanította mindenre, amit a galambokról és a röptetésükről tudni kell, de gyerekkori jóbarátjától Radics Ignáctól is sokat tanult. 1958-ban a fiatal galambok versenyén Miskolc-Gödöllő közötti verseny első díját nyerte.
Anekdoták, családi történetek
Illés nagymama a többnapos esküvői főzések alkalmával dupla kötényt hordott, hogy az alsó kötény zsebeiben eldugva finom süteményeket tudjon hazahozni a kisunokáinak (Lacikának és Erzsikének, az utóbbi valószínűleg tőle örökölte, hogy isteni sütiket tud sütni).
Szabadi nagypapa nem csak helyben, a Bethlen Gábor utcában árulta a szódát, hanem lovaskocsival is vitte szerte a városban. Hatalmas jutalom volt az unokáknak, amikor őket is elvitte magával. Rázta a kolompot jelezve a családoknak, hogy megjött a szóda.
Szabadi László és Gudricza Éva esküvőjén élő zene volt. Az egyik kedves hölgyvendég, a Bözsi, olyan jól érezte magát, hogy beleugrott a nagybőgőbe, de szó szerint beleugrott! (Persze a nagybőgő nem élte túl.)
Gyerekszáj (Néhány gondolat Szabadi Lászlóról, az öt unokától):
Ádám: Jászszentandrás strand. Papa mindig azt mondta, hogy „rántott húst kell enni, mert azt mindig frissen sütik”.
Bálint: Egy szép emlék, amikor Papa a Wartburgon tanított autót vezetni…
Bence: Minden tekintetben Papa a példaképem!
Bálint: Életvidám, örökmozgó, sportos, Csokipapa, imádta az unokáit!
Milán: Kedves, humoros, huncut…
Elismerései
Gödöllő Vállalkozója Díj, 2004
Kisiparosok Országos Szervezete elismerő oklevele a szakmunkástanuló képzésben kifejtett kiemelkedő tevékenységéért, 1979
