Eördögh Tibor

Lászlófalvi Eördögh Tibor érettségi tablóképe, 1904

Lászlófalvi Eördög Tibor tartalékos őrmester (Kóka, 1884. május. 02. – Gödöllő, 1966.)

Életútja

Eördögh Tibor főjegyző, felesége és gyermekei: László, Emília és Tibor. Orgovány, 1927.

1884-ben született Kókán. Édesapja Eördögh Kálmán a falu főjegyzője és tűzoltó parancsnoka volt. 1902-ben édesanyja után elvesztette édesapját is és önállóan kellet gondoskodnia magáról és három kisebb testvéréről. 1904-ben Aszódon érettségizett, majd segédjegyző lett Turán. 1914-ban feleségül vette Mayer Irént, akinek nagyapja az aszódi Podmaniczky báró komornyikja volt. A család Ikladon lakott, ahol apósa volt a falu bírája. 1913-ban Izsákon lett aljegyző. Felesége és gyermeke a szülésbe belehal, ezért az akkori szokás szerint feleségül vette annak húgát, Mayer Margitot, akivel Orgoványra költöznek. Ott kapott jegyzői majd főjegyzői állást, amit 1935-ig töltött be.

A Nagy Háborúban részt vett, bár felmentése volt. A megszálló román csapatok halálra ítélték, de sikerült megszöknie és 80 orgoványi önkéntessel együtt a Lajtabánsági felkelőkhöz (Lajtabánság, vagy más néven Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon.) csatlakozott. Héjjas Ivántól kapott erről igazolást 1921-ben.

Három gyermeke született, Tibor, Emília és László. A fiúkat katonának szánta, de csak Tibort vették fel a katonai iskolába, László civil maradt, Emíliából tanítónő lett. Emília és László Pápán járnak középiskolába, ahol sógora Hamuth János (testvérének, Eördögh Ilonának a férje) a város rendőrkapitánya, majd polgármestere volt 1945-ig. A II. Világháború kezdetén úgy tűnt a három gyerek révbe ért. Tibor a hivatásos katonatiszti pályán haladt, Emília az első és a második bécsi döntés során visszacsatolt területeken dolgozott, Kassán majd Bözödön (Maros megye), László pedig hivatali munkát végzett Makón.

A front közeledtével kezdődtek a bajok. Lánya nem mert visszamenni Erdélybe az új tanév kezdetére. Anyósa annyira félt az oroszoktól, hogy 1944 őszén felakasztotta magát az udvaron, Lászlót behívták katonának, Tiborról pedig egyre kevesebb levél érkezett erdélyi szálláshelyéről. Majd a románok átálltak. Mikor a front elérte Gödöllőt, a házat elfoglalták a megszállók. A család a pincében élt és bújtatta Emíliát a részeg katonák elől. Írógépét elvitték és mindent tartalékukat felélték. Tibor fiától két kőposta érkezett Gödöllőre, ebből tudták, hogy az ausztriai amerikai fogságból szovjet táborba viszik valahova. Orgoványi gyermekkori barátjának szülei tudtak is vele néhány szót váltani és saját fiukat is „megtalálták” egy másik vagonban a szolnoki állomáson, de csak Tibor hüvelykujját látták a réseken át, közel nem mehettek a szerelvényhez. Tibor halálhíre 1946-ban jutott el a családhoz a Moszkva alatti Rjazany-ból. Közben László munkája megszűnt Makón, feleségével ő is Gödöllőre költözött, mert különben másokat költöztettek volna be a nagy házba. Eördögh Tibor sógora, Hamuth János volt pápai polgármester és családja is Gödöllőn, Tibor házában talált menedéket.

1948-ban lánya, Emília férjhez ment Pál István tanárhoz, s Lászlóék mellett ők is beköltöztek az apai házba. A négy unoka és a kert elég elfoglaltságot adott neki. Nyugdíjas éveiben is, ha tehette dolgozott a községházán, majd a tanácsnál, különböző adminisztrációs feladatokat vállalt, népszerű ember volt Gödöllőn.

1966 hunyt el Gödöllőn, szemét az utca elején lakó Makra doktor zárta le.

Eördögh Tibor unokáival: Pál Andris és Kati, Eördögh Márti. Gödöllő, 1953.

Munkássága

1904-ben Aszódon érettségizett, majd segédjegyző lett Turán.

1913-ban Izsákon lett aljegyző.

Orgoványon először jegyző, majd főjegyző lett, 1935-ig.

Gödöllő

1933-ban vásárolt telket Gödöllőn a Kertvárosban, a mai Kiss József utcában. A telken családi házat kezdett építeni, amibe végül 1935-ben tudtak beköltözni Orgoványról. Haláláig ebben a házban élt.

A régi Ház – 2014 „Kezdet és vég” kiállítás

Pál Gábor - régi gödöllői lakos - nagyapja, lászlófalvi Eördögh Tibor, harctéri emlékeit osztotta meg velünk.

Eördögh Tibor Gödöllőn, 1962.

A Nagy Háborúban részt vett, bár felmentése volt. A megszálló román csapatok halálra ítélték, de sikerült megszöknie és 80 orgoványi önkéntessel együtt a Lajtabánsági felkelőkhöz (Lajtabánság, vagy más néven Nyugatmagyarország 1921. október 4. és november 5. között egy mások által el nem ismert önálló magyar állam volt Nyugat-Magyarországon.) csatlakozott. A harcok Prónay Pál vezetésével folytak. Eördögh Tibort Prónay emlékéremmel tüntették ki, az elismerő oklevélen Héjjas Iván aláírásával. A Prónay emlékérmet tartják a legszebb emlékéremnek.

Hanganyag

A történetet hanganyag formájában is meg lehet hallgatni

Újság kivágatok

Magyarország c. újság 7. oldala, 1915. június 18.

Magyarország c. újság 8. oldala, 1915. június 18.

Magyarország c. újság címoldala, 1915. augusztus 21.

Magyarország c. újság 2. oldala, 1915. augusztus 21.

Esti lap - Rendkívüli kiadás címoldala, 1915. június 03.

Borsszem Jankó c. vicclap 7. oldala, 1909. április 04.

Borsszem Jankó c. vicclap 8. oldala, 1909. április 04.

Hirdetmények

Gaedicke Bankház rt. szórólapja

Gaedicke Bankház rt. hirdetménye

Adománygyűjtési hirdetmény, 1917. augusztus 17.

Festmény vásárlási hirdetés

Az Országos Hadsegélyező Bizottság felhívása, 1915. március 31.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter felhívása gubacs gyűjtés céljából, 1915. szeptember 08.

A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter felhívása szedercserje levél gyűjtés céljából, 1915. szeptember 08.

Térkép

A háborús Európa térkép-karikatúrája 1914.

Visszatérés a Családtörténetek szócikkhez

Forrás

• Héjjas Iván

• Lajtabánság

• Magyar Nemzet Online - 2003.02.15: Kőposta, szélposta