„Kategória:Keresztek” változatai közötti eltérés
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (Egy közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk) | |||
| 2. sor: | 2. sor: | ||
A középkori és kora újkori Magyar Királyság területén számos, főként fakeresztet emeltek, azonban ezek rövid idő alatt tönkrementek. Az 1700-as évek végétől a kő-, az 1900-as évek elejétől a műkőkeresztek lettek a dominánsak, ennek számos emlékét láthatjuk Gödöllőn. A keresztek jellemzően egy hasáb alakú talapzaton nyugszanak. | A középkori és kora újkori Magyar Királyság területén számos, főként fakeresztet emeltek, azonban ezek rövid idő alatt tönkrementek. Az 1700-as évek végétől a kő-, az 1900-as évek elejétől a műkőkeresztek lettek a dominánsak, ennek számos emlékét láthatjuk Gödöllőn. A keresztek jellemzően egy hasáb alakú talapzaton nyugszanak. | ||
A feszületeket rendszerint az utak mentén, falvak, városok utcáin, magán- és szőlőskertekben és a települések bejáratánál állították fel magánszemélyek vagy a helyi plébánia közössége. A településeken kívül felállított keresztek jelezték a település határait és tájékozódási pontként használták az utakon közlekedők. Keresztekhez mindig tartozott egy kisebb földterület, a keresztföld, ami a feszületek elhelyezésére és védelmére szolgált. A keresztföldekhez tartoztak kerítések is, amelyeket először fából, majd később kovácsoltvasból készültek. A keresztföld az egyház tulajdonában. Az utak mentén lévő keresztek a mindennapi vallásgyakorlásban is fontos szerepet játszottak. Az arra járó embereket egy ima elmondására késztette, főleg zarándokalt idején. | |||
A katolikus temetőkben mindig elhelyeztek egy központi vagy temetői keresztnek is hívnak. A temetőkereszt olykor a templomot is helyettesítette. A keresztet a temetők közepén helyezték el. | |||
| 49. sor: | 54. sor: | ||
== Forrás == | |||
*[http://szolgalat.com/gszolga080117.pdf Gödöllői Szolgálat 2008. január 17. XVII. évf. 2. szám] | |||
[[Kategória:Emlékművek]] | [[Kategória:Emlékművek]] | ||
A lap jelenlegi, 2023. január 19., 18:08-kori változata
Gödöllő városában számos szépen kidolgozott kereszt, feszület található.
A középkori és kora újkori Magyar Királyság területén számos, főként fakeresztet emeltek, azonban ezek rövid idő alatt tönkrementek. Az 1700-as évek végétől a kő-, az 1900-as évek elejétől a műkőkeresztek lettek a dominánsak, ennek számos emlékét láthatjuk Gödöllőn. A keresztek jellemzően egy hasáb alakú talapzaton nyugszanak.
A feszületeket rendszerint az utak mentén, falvak, városok utcáin, magán- és szőlőskertekben és a települések bejáratánál állították fel magánszemélyek vagy a helyi plébánia közössége. A településeken kívül felállított keresztek jelezték a település határait és tájékozódási pontként használták az utakon közlekedők. Keresztekhez mindig tartozott egy kisebb földterület, a keresztföld, ami a feszületek elhelyezésére és védelmére szolgált. A keresztföldekhez tartoztak kerítések is, amelyeket először fából, majd később kovácsoltvasból készültek. A keresztföld az egyház tulajdonában. Az utak mentén lévő keresztek a mindennapi vallásgyakorlásban is fontos szerepet játszottak. Az arra járó embereket egy ima elmondására késztette, főleg zarándokalt idején.
A katolikus temetőkben mindig elhelyeztek egy központi vagy temetői keresztnek is hívnak. A temetőkereszt olykor a templomot is helyettesítette. A keresztet a temetők közepén helyezték el.
Gödöllői Királyi Kastély
Bővebben: Horváth-Kispál kereszt
Dózsa György út
Bővebben: Dózsa György úti temető nagykeresztje és lélekharangja
Bővebben: Gyarmathy-kereszt
Máriasbesnyő
Bővebben: Kapucinus kereszt
Bővebben: A Kegytemplom melletti kereszt
Bővebben: Trianon-kereszt
Bővebben: A máriabesnyői temető nagykeresztje
Bővebben: Démusz-kereszt
Fenyves
Bővebben: ORA-kereszt
Királytelep
Bővebben: Királytelepi kereszt
Premontrei temető
Bővebben: Fadrusz-feszület
Forrás
A(z) „Keresztek” kategóriába tartozó lapok
A következő 11 lap található a kategóriában, összesen 11 lapból.
