„Gödöllői-dombság vízfolyásai” változatai közötti eltérés
(Új oldal, tartalma: „A Gödöllői-dombság patakjai Aranyos-patak Besnyői-patak Egres-patak Rákos-patak Szilas-patak Mogyoródi-patak A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. M…”) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| (17 közbenső módosítást ugyanattól a szerkesztőtől nem mutattunk) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
A Gödöllői-dombság | [[Kép:patak01.jpg|thumb|right|300px|Vízimalom a Rákos-patakon 1909-ben]] | ||
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található. | |||
=== A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat === | |||
Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés. Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak. | |||
A Gödöllői-dombság | === A Gödöllői-dombság patakjai === | ||
*Besnyői-patak | |||
*Rákos-patak | |||
*Mogyoródi-patak | |||
*Szilas-patak | |||
*Aranyos-patak | |||
*Egres-patak | |||
*Besnyői-patak | |||
== Rákos-patak == | == Rákos-patak == | ||
[[Kép:muv9.jpg|thumb|right|300px|Rákos-patak]] | |||
A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okán vízhozama változó. | |||
A | A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét, amelyek a középkori leírások szerint a patak forrásánál éltek. A rákok mellett több fajta hal élt a vízében. A rákot és halat már nem találhatunk benne, de egy-két vízi élőlényt esetleg megpillanthatunk. Régebben több halastavat és mocsarat táplált vízével. A 14. században megemlítik, hogy a patakkal több vízimalmot is működtettek. Majd a 18. században a patakot szabályozták. | ||
Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy 14. századi oklevélben van. Pest város vezetése a 19. század elején elhatározta, hogy a vizével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet az 1896-os millenniumi ünnepségekre meg is valósították. | |||
Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos település (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő.) | |||
A forrás nevének eredetről egy legenda is fenn maradt. | |||
''Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.'' | |||
[[Kép:pat4.jpg|thumb|right|300px|Mogyoródi-patak]] | |||
A patakot már Anonymus korában is ismerték. Partjai melletti síkságon tartották évszázadokig az országgyűléseket, valamint Dózsa György felkelő serege is itt gyűlt össze. A patak neve a magyar irodalomban is megjelenik. A XIX. sz.-ban a függetlenségi mozgalom jelképévé vált. | |||
== | == Mogyoródi-patak == | ||
[[Kép:pat3.jpg|thumb|right|300px|Szilas-patak]] | |||
Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 13,5 m hosszúságú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. Vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság. A patak partját hosszú szakaszokon öles fák díszítik, egyes helyeken széles, lapos völgyben kaszálók és szántók között halad, másutt mélyre vágott, szurdokszerű völgyben kanyarogva siet a Duna felé. A fák között és a réteken védett és fokozottan védett élőlények élnek. | |||
A Szilas-patak | == Szilas-patak == | ||
A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s. | |||
A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak. | A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak. | ||
A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll. | A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll. | ||
| 50. sor: | 52. sor: | ||
== Aranyos-patak == | == Aranyos-patak == | ||
[[Kép:patak02.jpg|thumb|right|250px|A Besnyő-patak medre Máriabesnyőtől Gödöllő irányában]] | |||
A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. A Pap Miska-kútjának vize az Aranyos-patakba folyik. | |||
A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. | |||
| 59. sor: | 59. sor: | ||
== Egres-patak == | == Egres-patak == | ||
Erdőkertesnél ered, | Erdőkertesnél ered, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába. | ||
=== Part menti települések === | === Part menti települések === | ||
| 75. sor: | 71. sor: | ||
== Besnyői-patak == | == Besnyői-patak == | ||
Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és [[Gödöllő]] között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek. | Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és [[Gödöllő]] között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek. A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, [[Gödöllő]] keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot. | ||
A Besnyő-patak [[Gödöllő]]n a vasúti töltés mellett folyik, vize tisztának látszó, medre itt nem kiépített, sőt kicsit lejjebb már lápos-vizenyős területek alakultak ki körülötte fűzbokros láprét növénytársulással és égerfoltokkal. | |||
=== Part menti | === Part menti település === | ||
* [[Gödöllő]] | * [[Gödöllő]] | ||
| 89. sor: | 86. sor: | ||
*Szlávik Eszter: Tájökológiai adottságok vizsgálata Gödöllő környékén, különös tekintettel az erdőkre és talajokra (diplomamunka, 2007, Szeged) | *Szlávik Eszter: Tájökológiai adottságok vizsgálata Gödöllő környékén, különös tekintettel az erdőkre és talajokra (diplomamunka, 2007, Szeged) | ||
*Dr. Szabó Lajos: Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete | *Dr. Szabó Lajos: Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete | ||
*Gödöllő története I. | *G. Merva Mária: Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig | ||
*Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.) | *Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.) | ||
*Dukay Igor: A Mogyoródi-patak védelme és helyreállítása | |||
*[http://elopatak.blogspot.hu/p/mogyorodi-patak_31.html ÉLŐ PATAK PROGRAM Mogyoród szívében csordogál] | |||
*[http://dunakeszikarate.uw.hu/mogyorodipatak.pdf Pásztor Tamás: A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei] | |||
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Aranyos-patak Aranyos-patak] | |||
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Besny%C5%91i-patak Besnyői-patak] | |||
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1kos-patak Rákos-patak] | |||
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Egres-patak Egres-patak] | |||
*[https://hu.wikipedia.org/wiki/Szilas-patak Szilas-patak] | |||
[[Kategória:Természeti értékek]] | |||
[[Kategória:Patakok]] | |||
[[Kategória:Tematikus évek]] | |||
[[Kategória:Művészetek Kertje - Gödöllő 2015]] | |||
A lap jelenlegi, 2016. szeptember 2., 10:15-kori változata
A Gödöllői-dombság felszíni vizekben szegény. A patakok nem bővízűek, vízjárásuk szeszélyes. Az összárterület 14 km2, aminek csaknem fele belterület és szántó. Mesterséges tavakat (halastó, malomtó, meliorációs célú –talajjavító) hoztak létre a patakok felduzzasztásával. Gödöllő területén természetes módon kialakult állóvíz nem található.
A Gödöllői-dombság vízválasztó vonulat
Margita – Öreg-hegy – Fácános – Méhészeti-dombsor – isaszegi Kálvária-hegy – péceli Bajtemetés. Ettől a vonulattól nyugatra folyó vizek (Rákos-patak, Mogyoródi-patak, Szilas-patak) a Dunába ömlenek, a keletre folyó vizek (Aranyos-patak, Besnyői-patak, Egres-patak) a Tiszába torkollanak.
A Gödöllői-dombság patakjai
- Besnyői-patak
- Rákos-patak
- Mogyoródi-patak
- Szilas-patak
- Aranyos-patak
- Egres-patak
- Besnyői-patak
Rákos-patak
A terület legjelentősebb vízfolyása, 37,5 km hosszú. A fő ág a Margita lábánál, Szada és Gödöllő határában, a Berek-dűlőben, mellékágai a Fiók-Rákos az Úrréti-tóból, a Kis-Rákos a repülőtérnél erednek. Kis esésű patak, nagy része betonozott mederben folyik. Budapesten a Dagály fürdő északi vége felett ömlik a Dunába. Kis esésű patak, melynek okán vízhozama változó.
A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét, amelyek a középkori leírások szerint a patak forrásánál éltek. A rákok mellett több fajta hal élt a vízében. A rákot és halat már nem találhatunk benne, de egy-két vízi élőlényt esetleg megpillanthatunk. Régebben több halastavat és mocsarat táplált vízével. A 14. században megemlítik, hogy a patakkal több vízimalmot is működtettek. Majd a 18. században a patakot szabályozták.
Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy 14. századi oklevélben van. Pest város vezetése a 19. század elején elhatározta, hogy a vizével fogják táplálni az akkor posványos és kellemetlen szagú Városligeti-tavat. A tervet az 1896-os millenniumi ünnepségekre meg is valósították.
Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos település (vagy azok részeinek) nevéből visszacsengenek (pl. Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő.)
A forrás nevének eredetről egy legenda is fenn maradt.
Egy Ged nevezetű lovagnak vára volt a környéken, ahol a lovag békeségben éldegélt, amíg egy nap megpillantott egy gyönyörűséges leányt, és rögtön szerelembe esett. A leány szépsége a szomszédos Szada úrának, Szadnak is feltűnt. Szad nem volt éppen jó lelkű nemesember és mindenáron meg akarta magának szerezni a lányt. A fiatalok menyegzője napján egy sereg tűnt fel a láthatáron. Az a gaz Szad el akarta rabolni a leányt. A szép fiatal hölgy félelmében csodáért imádkozott. Meghallgatták kérését. Rákká változott, majd földbe fúrta magát. Ahol a leány eltűnt forrás tört fel, amelyet Rákosnak neveztek el. Szad lovag megbűnhődött tettért, farkasként kellett tovább élni, magányosan pusztult el. Ged lovag még sokáig élt várában, halálakor a patakba temettette el magát.
A patakot már Anonymus korában is ismerték. Partjai melletti síkságon tartották évszázadokig az országgyűléseket, valamint Dózsa György felkelő serege is itt gyűlt össze. A patak neve a magyar irodalomban is megjelenik. A XIX. sz.-ban a függetlenségi mozgalom jelképévé vált.
Mogyoródi-patak
Mogyoródnál ered, Fót felé hagyja el a Gödöllői-dombságot. Káposztásmegyernél folyik a Szilas-patakba. A patak 13,5 m hosszúságú, szélessége 1-2 m között változik. A vízfolyás által táplált ligetes erdősáv szélessége átlagosan 10 méter. Vízét Mogyoród nyugati részén felduzzasztották. A fóti szakasz a szabályozatlan, ami napjainkban ritkaság. A patak partját hosszú szakaszokon öles fák díszítik, egyes helyeken széles, lapos völgyben kaszálók és szántók között halad, másutt mélyre vágott, szurdokszerű völgyben kanyarogva siet a Duna felé. A fák között és a réteken védett és fokozottan védett élőlények élnek.
Szilas-patak
A Szilas-patak a Kistarcsa melletti mocsaras területen ered. Budapest területére érve a Naplás-tóba folyik, majd onnan mesterséges lefolyó indítja útjára tovább. A tó és környéke természetvédelmi terület. A Megyeri-erdő alatt beleömlik a Mogyoródi-patakba. A Megyeri híd közelében torkollik a Dunába. Vízhozama Nagytarcsa területén 0,14 – 0,16 m³/s.
A patak két forrásból ered, az egyik a Kerepestől nyugatra található Látó-hegy, míg a másik a Kerepestől délkeletre álló Hüdői-hegy lába. Kerepesen leginkább Malom-pataknak nevezik, míg Újpalotán Palotai-pataknak.
A patak mentén több, különböző mértékben védett terület alakult ki. A Naplás-tó és környéke 1997 óta természetvédelmi terület, míg a XV. kerületben található Turjános 1999 óta fővárosi védelem alatt áll.
Aranyos-patak
A Csanak és Kis-Komlós dombok közti völgyben ered. A Babatpusztai tórendszer vizét táplálja, Babatpuszta után a Besnyői-patakkal egyesülve az Egres-patakba torkollik Domony-völgynél. A Pap Miska-kútjának vize az Aranyos-patakba folyik.
Egres-patak
Erdőkertesnél ered, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban. Egyenletes vízhozamú patak, öt mesterséges tavat is táplál útja során. Bag és Aszód között fut a Galgába.
Part menti települések
- Erdőkertes
- Vácegres
- Bag
Besnyői-patak
Gödöllőn ered,a 1,5 km hosszú Máriabesnyői-völgyben folyik. Bag és Gödöllő között találkozik az Aranyos-patakkal, csatlakoznak az Egres-patakhoz, majd a Galgán és a Zagyván át Szolnoknál a Tiszába érkeznek. A Besnyői-patak a Gödöllői-dombságban ered, Gödöllő keleti részén, Pest megyében, mintegy 190 méteres tengerszint feletti magasságban. A patak forrásától kezdve északkeleti irányban halad, majd Bag előtt éri el a Domonyvölgynél az Egres-patakot.
A Besnyő-patak Gödöllőn a vasúti töltés mellett folyik, vize tisztának látszó, medre itt nem kiépített, sőt kicsit lejjebb már lápos-vizenyős területek alakultak ki körülötte fűzbokros láprét növénytársulással és égerfoltokkal.
Part menti település
Források
- Szlávik Eszter: Tájökológiai adottságok vizsgálata Gödöllő környékén, különös tekintettel az erdőkre és talajokra (diplomamunka, 2007, Szeged)
- Dr. Szabó Lajos: Gödöllői-dombság természeti- és gazdaságföldrajzi viszonyai, kultúrtörténete
- G. Merva Mária: Gödöllő története I. A kezdetektől 1867-ig
- Jávorka Péter: Gödöllő és környéke (Pest megyei tájak 3.)
- Dukay Igor: A Mogyoródi-patak védelme és helyreállítása
- ÉLŐ PATAK PROGRAM Mogyoród szívében csordogál
- Pásztor Tamás: A Mogyoródi-patak környezeti állapota és rehabilitációs lehetőségei
- Aranyos-patak
- Besnyői-patak
- Rákos-patak
- Egres-patak
- Szilas-patak
